Mikrobiom: tények és tévhitek a bennünk élő baktériumokról
Sokat hallhatunk a mikrobiomról, annak fontosságáról, de legalább annyi félrevezető információval is találkozhatunk. A vakcinainfós orvosok most segítenek képbe kerülni a témában.
Az alábbiakban a vakcinainfós orvoscsoport tanulságos írásából idézünk az emberi szervezetben élő élő mikroorganizmusokról (baktériumok, vírusok, gombák összessége), azaz a mikrobiomról:
Mi az a mikrobiom?
Laikusok számára a baktériumok egyet jelentenek egyfajta szennyeződéssel, hajlamosak vagyunk tehát azt hinni, hogy ha rendszeresen tisztálkodunk, akkor mi bizony sosem fogunk baktériumokkal találkozni. Hölgyek-urak, ez hatalmas tévhit! Testünk dugig van tömve baktériumokkal, beleértve beleinket, szájüregünket, bőrünket, hüvelyflóránkat. Ezek részben jófej bacik, részben kevésbé jófejek, melyek bizonyos esetekben, az adott helyen/onnan elkalandozva fertőzéseket tudnak okozni: klasszikusan ilyenek például a húgyúti fertőzések, melyet igen gyakran a hólyagba vándorló, saját bélbaktériumaink okoznak.
Az immunhiányos/idős betegek jelentős részében egyebekben rengetegszer a saját flórát alkotó jószágok okoznak halálos kimenetelű fertőzéseket (például húgyúti-, lágyrész infekciók, tüdőgyulladás) is, ezek sajnos jószerével kivédhetetlenek.
Mi a mikrobiom jelentősége?
A baktériumok fontos biológiai folyamatokban vehetnek részt, például az emésztésben.
Az utóbbi pár, illetve a következő évek sláger kutatási témája ez a terület, ma már egyre több testi/pszichés betegség kóroki szerepében is felmerült a bélflóra összetétele, ilyen például a cukorbetegség, elhízás, autoimmun-, illetve egyes pszichiátriai kórképek is.
Mit tudunk jelenleg a mikrobiomról?
Itt az első számú take home message: eddig biztosan annyit, hogy sokkal fontosabb szerepe lehet, mint ahogy azt tíz-húsz éve gondoltuk, illetve, hogy a következő években várhatóan sokat megtudunk majd még erről a témáról. A biztos tudás jelenleg ennyi, és pont.
Jelen helyzet nagyjából annak a szituációnak felel meg, amikor az ókori Egyiptom történetét tanulmányozó tudósok már elkezdték feltérképezni a piramisokat, és rengeteg irodalom volt előttük hieroglifák formájában, mivel azonban még nem fejtették meg az írást, semmit nem tudtak kezdeni az előttük álló adathalommal. Annyit azonban sejthettek, hogy ha egyszer sikerül majd dekódolniuk az írást, az rengeteg pluszinformációval szolgál majd számukra. A mikrobiommal jelenleg ugyanez a helyzet: nagyon reméljük, hogy a jövőben ezzel sikerülhet majd számtalan betegséget személyre szabott terápiával kezelni, jelenleg azonban azt sem tudjuk, mely embernek milyen összetételű baktériumflóra lenne kedvező, sem azt, hogy adott flóra milyen jelentőséget hordoz magában, azt pedig pláne nem, hogy ezt pontosan hogyan, és milyen irányba kellene/lehetne befolyásolni. Nagyon jó lenne, de ez jelenleg csak remény.
Természetesen fontos tudni, hogy a laboratóriumi bél mikrobiom összetétel meghatározás abszolút pontos, tudományos vizsgálat: csak épp jelen állás szerint gőzünk sincs, hogy mit jelent a kapott eredmény. Reményeink szerint a következő években ez változni fog majd!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
