Kényszergyógykezelés?

Kérdés: Tisztelt Tanácsadók! Nagymamám néhány hete szélütést kapott, kórházba került. Pár óráig nem tudott beszélni, de nem bénult le, a kórházban rohamosan javult az állapota. A hét elején kiengedték, és nagynéném vállalta az ápolását, mert bár sokat javult, viszont állandó felügyletetet igényel. Eddig egy kis faluban lakott élettársával, akiről most azt gyanítjuk, hogy rászoktatta az ivásra. A gyógyszereit valószínűleg össze- vissza szedte, a gyógyszerekre is ivott. A kórházban, és most már otthon is minden nap kér alkoholt, és gyógyszert ( a felírtakon túl) kiabál, veszekszik, kezelhetetlen. Nem tisztálkodik,nem akar enni rendesen csak az alkoholt és a gyógyszereket akarja. Teljesen megváltozott, nem lehet ráismerni, mindig tiszta, igényes, energikus asszony volt. Már a kórházban felmerült, hogy esetleg depressziós is, javasolták a pszichiátriai rendelés felkeresését, ahova nem hajlandó elmenni. Nekünk úgy tűnik: alkohol- és gyógyszerfüggő lett, és mivel két hete nem kap ilyesmit, elvonási tünetei vannak. Ő természetesen ezt nem vallja be, tagadja, nem akar semmilyen orvoshoz elmenni, teljesen elzárkózik mindentől. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben mit lehet tenni? Hová lehet fordulni? Lehet-e kényszeríteni bármilyen vizsgálatra? Hogyan tudnánk segíteni rajta? Köszönöm!

Válasz:

Kényszeríteni senkit nem lehet addig, amíg bűncselekményt nem követett el, vagy cselekvőképességet korlátozó, esetleg kizáró állapot (pl. súlyos, közveszélyes elmebetegség) nem állapítható meg. A cselekvőképességet korlátozó tényező megállapítását az illetékes bíróság végzi orvosi igazolás alapján. A beteg ezt követően kerülhet "gyámság" alá, gyógykezelésre csak ez után kényszeríthető. Önmagában az alkoholizmus ehhez nem elég. Magyarországon a legszerényebb számítások is minimum egymillió alkoholistát feltételeznek. Ezek között nagyon sok teljes értékű életet élő, sőt, köztiszteletnek örvendő hírességek is vannak. Annak elbírálása tehát, hogy ki kényszeríthető és ki nem, kényes jogi kérdés, mellyel ügyvédhez kell elsőként fordulni. Az sem bűn, ha valaki minden nap kéri az alkoholt. (Csak nézzen megy egy közértet, hányan állnak sorba kisüveges alkoholért már nyitás előtt.) Őket sem lehet kényszeríteni. Ezért az ilyen gyámság alá helyezést nehézkes, hosszadalmas, költséges és kétes kimenetelű próbálkozásnak vélem. Célszerűbb lenne családorvosával beszélni, aki nem kényszergyógykezelésre, hanem pszichiátriai rehabilitációs intézetbe utalná. Ezek többsége kiváló életminőséget, szakszerű kezelést, jó közérzetet biztosít a betegek számára, a legtöbben, még a súlyos alkoholisták közül is elfogadják ezt a lehetőséget.