Kamu vagy nem kamu? Így buktathatja le a neten talált csodaszereket

Ha azt állítanánk, a lócitrom fogyasztása megelőzi a rákot, így dönthetné el, hogy tényleg igaz-e? A hiteles tartalom felismerésére tanította a csoporttagokat a "Vakcinainfó - Az orvos válaszol" orvos team.

Kedves Csoporttagok! Egy perces rovatunk újabb köre érkezik. A mai feladvány: hogyan döntik el objektív módon a tudósok, hogy egy adott szer/hatóanyag/gyógynövény/gyógytea/stb hatásos-e XY betegség/tünet ellen? Avagy ha csoportunk minden orvosa hirtelen váltig állítaná, hogy a lócitrom fogyasztása megelőzi a rákot, Önök hogyan tudnának meggyőződni róla, hogy tényleg így van, vagy egyszerűen csak megvett minket kilóra a gonosz lócitrommaffia?

Mítoszromboló: 5 orvosi tény, amit a vitaminipar nem hirdet - olvasson tovább!

Nézzük tehát egy leegyszerűsített példával, hogyan deríthető ki modern tudományos módszerekkel, hogy például lócitrom fogyasztása segít-e a tüdőrák megelőzésében.

A kutatáshoz kísérleti alanyok gyűjtünk, akiket 2 csoportba osztunk: az egyik csoport lesz a "kontroll/placebo", akiknek igazi lócitrom helyett valamilyen utánzatot kapnak, a másik csoport pedig a színtiszta hatóanyagot fogyasztja, mondjuk egy részletes követéses vizsgálatban, 10 évig. A kutatás végeztével megnézzük az eredményeket: amennyiben biostatisztikai modellekkel kiszámítva igazolható, hogy a lószart fogyasztók körében szignifikánsan kevesebb a 10 év alatt diagnosztizált tüdőrákosok száma, akkor igazolást nyer a szer hatásossága.

Természetesen a kísérleti alanyok kiválasztása szigorú feltételek szerint történik

Ha pl az egyik csoportot telerakjuk óvodásokkal, a másikat pedig a helyi nyugdíjas otthon láncdohányos tagjaival, torz eredmények kaphatunk, így a kutatók igyekeznek meghatározott kritériumok alapján két, nagyjából hasonló esélyekkel induló csoportot kialakítani, illetve a matematikai modellekkel ezen esetleges torzításokat csökkenteni.

Ez eddig szép, de honnan tudja a neten gyanútlanul szörfölő Lajoska, hogy készült-e adott állításról ilyen kutatás? Egyszerűen forráskritikát kell használni, utána kell nézni: ha a témára rákeresve komolyabb szakmai oldalakon is találunk hiteles kutatást a témában, az állítás jóeséllyel igaz. A kulcsszó itt a KUTATÁS!

A kamu csodaszerek az emberek érzelmi oldalára igyekeznek hatni: ezeket nem konkrét studykkal, hanem hangzatos történetekkel, megbízhatónak tűnő, jó beszélőkével rendelkező reklámarcokkal szokás hirdetni. Amennyiben Önnek bárki ilyen szert ajánl, bátran kérjen tőle hiteles kutatást, legyen az orvos, gyógyszerész, vagy a szomszéd Marinéni. Ha "rákellenszere.hu"-t kapja meg forrásként, ahol öles szalagcímmel hirdetik, mit találtak a brit tudósok, minden bizonnyal rossz helyen jár. Ha azonban olyan linket kap, ami egy híresebb orvosi egyetem oldalára, esetleges nagyobb tudományos cikkeket tartalmazó portálra (pl Pubmed) irányítja, ahol részletesen leírják a kutatás módszertanát, eredményeit, máris nagyobb lehet a bizalom.

"A rendszer hibáit sajnos mi is látjuk"

Egyfelől, szerencsétlen Lajoskától vagy Mari nénitől nem feltétlen lehet reális elvárás, hogy a többnyire angol nyelvű cikkek hitelességét ellenőrizgesse, vagy hogy a New England Journale Of Medicine legújabb studyjait olvasgassa. Másrészt, a csodaszerek iparát az irracionális érzelmek uralják, az ebben hívőket sajnos nagyon nehéz észérveken alakuló vitára invitálni. Érdemes megfigyelni, hogy a mitoszromboló posztok alatt rendszeresen minket is elküldenek az arrogáns/lenéző/lefizetett/fejünket homokba dugó/maradi édesanyánkba, hiába linkelünk akár cikkeket is állitásainkhoz.

Konklúzió: aki csak teheti, igyekezzen egészséges, tudatos kritikával kezelni a csodaszerek állítólagos hatásait, továbbá lehetőség szerint próbáljuk ezeket a tényeket mikrokörnyezetünkben is tudatosítani, és főleg az ilyen téren sebezhetőnek számító személyeket, például az időseket védeni. B-tervként pedig továbbra is kérdezzenek tőlünk, minden balgaságot készséggel cafatokra szedünk.