Hogyan tartsuk a kapcsolatot kórházban fekvő szerettünk kezelőorvosával?
Félreértésekhez, frusztrációhoz, vitákhoz vezethet, ha nem tudjuk: mikor érdeklődhetünk, kitől kérhetünk információt, vagy mit tegyünk, ha nem értjük az orvost? Mutatjuk, milyen helyzetben miként kérhet felvilágosítást.
Mind a csoportban, mind mindennapi munkánk során tapasztaljuk, hogy a kórházban fekvő betegek és hozzátartozóik, illetve a kezelőorvos közötti kommunikáció letisztultságának, vagy épp meglétének hiánya hatalmas félreértésekhez, frusztrációhoz, vitákhoz vezethet - írják az orvosok a Vakcinainfó - Az orvos válaszol csoportban, ahol a következő pontokban néhány tippet is adnnak a megterhelő helyzetek elkerüléséhez, példákkal is illusztrálva.
Ezúton szeretnénk azt is kiemelni, hogy ilyen problémák esetén mi a csoportból harmadik félként nem fogunk tudni válaszokat adni.
1. Mikor, hogyan érdeklődjek?
Minden osztálynak van érvényes látogatási rendje, kérjük ezt minden esetben tartsák szem előtt! A kezelőorvost személyesen ebben az időpontban javasolt megkeresni. Ha minderre nincs lehetőség, marad a telefon: ebben az esetben inkább a délutáni órákat javasoljuk, ekkor már lemennek a vizsgálatok, műtétek, laborok, az orvos is sokkal többet fog tudni mondani.
Sürgősségi osztályra bekerülve szintén érdemes pár órát várni, amíg a beteg sorrakerül, és lefolyik pár vizsgálata. Tipikus példa műtétes osztályokon, hogy a hozzátartozók délelőtt telefonálnak, amikor a kezelőorvos szinte biztosan a műtőben van, értelemszerűen nem ilyenkor logikus őt keresni.
Ha sikerül őt elérni, fektessék le a kereteket: mikor, hol, hogyan kereshetik őt, így sokkal könnyebb lesz a későbbiekben. Fontos tudni, hogy információ csak a közvetlen családtagoknak adható, akiket az adott beteg kijelöl. A betegnek továbbá jogában áll megtiltani a kezelőorvosnak, hogy bizonyos személyeket tájékoztasson.
2. Mindenki beszéljen a kezelőorvossal?
NE! Sokkal egyszerűbb kijelölni egy, azaz egy darab kapcsolattartó személyt a családból, így sokkal követhetőbb a kommunikáció. Lehetőség szerint érdemes a jobb kommunikációs készségekkel rendelkező, esetleg egészségügyhez valamelyest konyító rokont kijelölni (tehát nem az élő fába is belekötő, tuskó nagybácsit).
Példa: hétfőn telefonál a beteg lánya, orvos közli hogy vérszegény, de kap majd vért. Kedden a beteg fia jelentkezik, kezelőorvos közli hogy immár remek a beteg vérképe. Szerdán pedig bemegy a férj, és veri az asztalt, mert a kezelőorvos összevissza beszél, és senki tudja, jó-e a mama véreredménye vagy sem.
3. Hagyatkozzunk-e 100%-ban az érintett rokon által elmondott infókra?
Ez személyfüggő, de idős/egyéb okból esetleg nem kompetens betegeknél nem javasolt. Hiába mondja el neki az orvos, mi a helyzet, nem teljesen biztos, hogy megérti, így a kompetensebb családhoz téves infó juthat el.
Példa: az orvos közli a 90 éves Marika nénivel, hogy jó lett a hasi CT, csak egy jóindulatú veseciszta került leírásra, ezzel nincs teendő, holnap mehet haza. Tud szólni a családnak Marika néni? Persze doktorúr! Az orvos 5 perc múlva arra sétálva a következőket hallja a kórteremből: Szia Julikám! Képzeld, daganatom van, de nem foglalkoznak vele, és holnap hazaküldenek!
4. Mi a teendő, ha nem érem el az orvost?
Sajnos a nagy leterheltség miatt előfordul, hogy minden szándékunk ellenére sem sikerül rendesen tartani a kapcsolatot a beteg családjával, így mindenképp türelmet, megértést kérünk Önöktől.
Ha napokon keresztül próbálkozva sem járnak sikerrel, javasoljuk, hogy forduljanak írásban az adott osztály vezetőjéhez, aki intézkedhet az ügyben. Hozzátennénk, ilyenkor 99%-ban kiderül, hogy elkerülték egymást, és a hozzátartozók végül minden történést átbeszélve abszolút pozitívan csalódnak az orvosban, de sajnos vannak negatív kivételek is. Bármilyen sérelem esetén a betegjogi képviselőt tudjuk javasolni, minden osztályon hirdetőtáblán olvashatják az illetékes személy elérhetőségét.
5. Kitől kérhetek felvilágosítást?
Információt csakis az orvosnak van joga kiadni, az ápolóknak, nővérek nincs. Fontos infó még, hogy a legtöbb osztályon 1 betegnek 1 kezelőorvosa van, így mindenképp őt próbálják keresni.
Gyakori konfliktus, hogy ügyeleti időben a hozzátartozók az ügyeletes orvost keresik kérdéseikkel, aki ezekre javarészt nem tud válaszolni. Ez azonban teljesen jogos, ugyanis a kezelőorvos a következő munkanapig minden terápiát előre kiír a lázlapra, az ügyeletesnek csak akkor kell közbeavatkoznia, ha gond adódik, ennek megfelelően minden betegről csak pár szót tud (ez így is sok tud lenni pl egy 90 ágyas osztályon), amire kollégája az átadáskor felhívta a figyelmét.
Például: a 8-as kórteremben az 1-es ágyon a Marika néni asztmás, őrá figyelj mert fulladhat. Hogy Marika néni mikor mehet majd haza, miket kell othon szednie, mikor kell kontrollra mennie, az ügyeletes NEM fogja tudni, ugyanis neki erre az információra nincs szüksége ahhoz, hogy a beteget másnap reggelig stabil állapotban "adja vissza" kollégájának.
Olvasta már?
- Kiábrándító a kórházi sorozatok realitása a valódi orvos szemével
- Agysorvadás diagnózissal mire számíthatunk?
- Tényleg káros a mammográfia vizsgálat?
- Sürgősségi: ilyen tüneteknél ne halogasson!
TOVÁBBI EGYPERCESEK:
- 5 orvosi tény, amit a vitaminipar nem hirdet
- Kamu vagy nem kamu? Így buktathatja le a neten talált csodaszereket
- Mit tegyek, ha lázas a gyerek?
- Az influenza miért nem igényel tüneti kezelést?
- Mit tegyek, ha folyton köhög a gyerek?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben is!