Gyermekvállalás: igen - nem?
Kérdés: Tisztelt Doktornő/úr!
Harmincas nő vagyok, és nem szeretem a gyerekeket. Már a gondolattól is rosszul vagyok, hogy valaha is lesz. Szerintem nem normális hogy így gondolom. 10 éve van párom, jól megvagyunk, semmi nem indokolja hogy így elutasítsam a gyerekvállalást. A család sem gyötör ezzel a kérdéssel túl sokat. Csak egyre jobban érzem, hogy az idő múlásával nagyobb rajtam a nyomás, egyre sürget az idő.
Döntenem kell, mert nincs túl sok időm. Pár év, és késő lesz. De sehogyan sem érzem hogy szükségem lenne gyerekre. A családba nemsokára érkezik egy kis rokon, de már most rémképeim vannak a hátralévő évekről. Minden zavar, amit egy gyerek képes tenni. Már gyerekkoromban is inkább a felnőttek társaságát kerestem, akkor sem szerettem barátkozni kicsikkel. Csak én lennék így ezzel?
Mitől van ez? Gyógyítható? Hova forduljak ezzel?
Köszönöm a választ:
Válasz:
Nehéz kérdést feszeget levelében...
Mindenki mindent otthonról hoz, elképzelhető, hogy abban a családban ahol Ön nőtt fel, esetleg voltak olyan belső feszültségek, szeretethiány (?), amelyek megragadtak képszerűen, és amelyek miatt esetleg kialakult Önben ez az elutasító jellegű magatartás a gyermekkel, gyermekvállalással szemben. Az is elképzelhető, hogy más irányultságú az érdeklődése, céljai és inkább azt szeretné kiteljesíteni.
Igaz, hogy a társadalom alapja a család, hisz különben kihalnánk... de számos egyéb fontos és nemes cél is van még. Mindenkinek van egyfajta "karizmája", valami, amiben erős, és amiben nemcsak hogy sikeres tud lenni, de más embereknek hasznára tud válni. Lehet, hogy ezt kell megkeresni - megtalálni, és akkor életét teljesebbnek fogja érezni, és nem pedig külső kényszereknek megpróbálni "megfelelni".
Talán érdemes lenne klinikai pszichológussal, családterapeutával beszélnie minderről, de erőltetni semmit nem szabad, hosszú távon az nagyon vissza tud ütni.
Még az is elképzelhető, hogy néhány évvel később nagyobb vágyat fog érezni a gyermekvállalás iránt, az ember mindig változik egy picit, ahogy halad előre az életben.
Sok sikert, szép éveket kívánunk,
üdvözlettel:
