Gonosz-e az orvosom, ha nem ír fel nekem antibiotikumot?
Dermesztően sok olyan kórokozó jelenik meg, amelyre egész konkrétan semmiféle antibiotikumra nem érzékeny, miközben az antibiotikumokat sokan még mindig "biztos, ami biztos" alapon szedik.
Kedves csoporttagok, olvasók!
Mai cikkünkben a felesleges gyógyszerhasználatról, különös tekintettel az antibiotikumokról, a betegségek pszichológiájáról, továbbá ezek páciensekre, orvosokra, illetve populációra gyakorolt hatásairól szeretnénk megemlékezni - hívta fel a figyelmet a témára Facebook bejegyzésében a Vakcinainfó - Az orvos válaszol orvosteam. Így folytatják:
"Most képzeld el Mari, elmentem a háziorvosomhoz, mondtam hogy 2 napja folyik az orrom, köhögök, most már tényleg rohadtul idegesít, rágyújtani sem tudok rendesen, erre képzeld, azt mondja, Nem kell antibiotikum! Hát normális az ilyen?!?"
Nagyon elgondolkodtató, ugyanakkor napi szintű kritika az orvosokkal, kiváltképp a háziorvos kollégákkal szemben. Több komoly témát is elkezdhetünk elemezni mindezekből, ugorjunk neki sorjában.
A lakosság ismereteinek hiánya
Avagy jelen esetben: meg kell érteni, hogy az antibiotikum csak baktériumokra hat, vírusokra nem. 2024-et írunk, most már talán jobb a helyzet, mint pár éve, de alapvetően a társadalom még mindig nincs tisztában alapvető biológiai fogalmakkal, így a baktérium és vírus közötti különbségekkel sem.
Amennyiben a klinikum vírusos fertőzésre utal, teljesen felesleges, sőt, veszélyes antibiotikumot írni. Sajnos az orvosokat, különösképp a háziorvosokat számtalan atrocitás éri emiatt, a páciensek ilyenkor hanyagsággal, mulasztással, nemtörődömséggel vádolják csendesen, avagy nem csendesen a kollégákat. A vírusos/bakteriális kérdést illetően részleteket lásd Dr. Szabó Bálint infektológus kollégánk videójában.
És ez a probléma sajnos nem csak a légúti betegségek terén van jelen...
Fertőző betegségek: mikor forduljon infektológushoz, és mit jelent a fertőzéstan? (videó)
2. A tehetetlenség, illetve az el nem fogadás pszichológiája
Szubjektív tapasztalatok következnek: a betegek pszichésen többségében nagyon nehezen tudnak mit kezdeni azokkal a szituációkkal, mikor adott problémájukra nincs adekvát, és/vagy végleges kezelés. Vírusos felső légúti fertőzés esetén például hiába magyarázza el részletesen az orvos, hogy erre sajnos nincs oki kezelés, tessenek pihenni, teázgatni, köptetőt szedni, a páciensek ezt nagyon nehezen fogadják el, még akkor is, ha egyébként teljességgel bíznak orvosukban, és racionálisan megértik, hogy miről van szó.
Ha az ember beteg, természetes, hogy valamilyen aktív lépést kíván folytatni betegsége ellen, ez egyfajta megnyugvást, elégedettséget ad, emiatt rendkívüli módon jellemző, hogy az egyén valamit csak azért is szedni/csinálni fog a betegsége ellen.
Jellemző például, hogy a háziorvosától antibiotikumot nem kapó taknyos honpolgár rohan az esti ügyeletre verni az asztalt ciprofloxacinért, vagy előszedi a spájzból a nagymama tavalyról megmaradt, még csupán két hónapja lejárt, gomba elleni hüvelykúpját, biztos jó lesz az elszopogatva is. Hangsúlyozzuk, ezen cselekedeteket értelmes emberek is elkövetik, pusztán azért, mert a cselekvés, még ha ostoba is, mindig megnyugtatóbb, mint türelmesen, de tehetetlenül várni.
Ugyanez általánosságban igaz azon kórképek esetében is, melyek nem gyógyíthatóak, csupán kezelhetőek. Például a cukorbetegséget, pajzsmirigy alulműködést, magas vérnyomást ha jól kezelik, nem okoznak szövődményeket, nem rövidítik a várható élettartamot. Ez tök jó, de mivel is jár ez? Folyamatos laborvizsgálatok, tűvel való szurkálás, mérések, orvosi kontrollok, általában élethosszig tartó gyógyszerszedés, betegségtudat, veszteségérzés. Mindez rengeteg energia, fáradtság, idő, és pénz is. Persze, hogy bele lehet fáradni, és sajnos az ember előbb-utóbb elkezd alternatív, megnyugtatóbb kiutat keresni. Jöjjön ezzel tehát a hármas pont.
3. Az áltudományok, sarlatánok manipulációja
Sajnos a második pontban leírtakat a vitaminmágusok, természetgyógyászok, homeopaták, jódlobbisták és egyéb sámánok is pontosan jól tudják, épp emiatt sikeresek olyan betegséggel élők körében, melyek egyáltalán nem gyógyíthatóak/csak kezelhetőek/nem mulaszthatóak el rövidtávú gyógyszerszedéssel. A diabetológusa azt mondta, élete végéig inzulint kell adni a cukorbetegségére? Orvosa nem tud mit kezdeni a náthájával? Endokrinológusa szerint a Hashimoto-betegség gyógyíthatatlan? Szedjen jódozott, A-vitaminnal dúsított, desztillált vizes hódspermát, ez regenerálja szerveit, méregtelenít, 3 hónapos kúrával Ön újra a régi lesz, most mindössze 89.999 forintért!!
"Kifigurázás ugyan, de a lényeg ez. Az ember mindig a könnyebb, gyorsabb, pozitívabb utat akarja választani, hisz a megnyugvást, gondtalanságot, boldogságot keresi. Vegyük észre, hogy ezek a pénzhajhász/elmebeteg üzletemberek szinte minden esetben arra játszanak, hogy könnyebb utat kínáljanak azoknak, akik számára nincs kiút, avagy van ugyan, de az a fentiek miatt épp elég rögösnek, hosszúnak ígérkezik. Különösképp kiemelnénk azt az embertelenséget, amikor a fenti csodaszereket haldokló tumoros betegekre sózzák rá, kihasználva ezen szerencsétlenek végső kétségbeesését. Gyakori jelenség még ezen kívül, hogy a krónikus betegségek általában élethosszig tartó kezelését a "gyóccerlobbi" összeesküvésének, nyerészkedésnek állítják be."
Lehet ezzel kísérletezni, de sajnos a természet nem szereti, ha hülyének nézik. A csodaszerek használatának, illetve a megfelelő kezelések elmaradásának szövődményeit mindig az egyén, és hozzátartozói szenvedik el.
4. Az antibiotikum használat megváltozott stratégiája
Ugorjunk kicsit vissza az antibiotikumokra. Az első ilyen készítményt, a penicillint 1945-ben kezdték el használni. Tessenek tippelni, mikor jelent meg az első penicillinnek ellenálló kórokozó: már 1946-ban. Az antibiotikumokat sokáig divat volt biztos, ami biztos alapon szedni. Talán hat, talán nem, de ártani nem árt, inkább beszedem. A huszadik század második felében kezdett kibukni, hogy ez mégsem lesz annyira célravezető.
Tudomásul kell venni, hogy MINDEN szem antibiotikum bevétele egy lehetőség, hogy a gyógyszernek ellenálló, ún. rezisztens kórokozó alakuljon ki. A multirezisztens kórokozók elterjedése egészen riasztó, és elképesztő, sajnos azonban úgy érzékeljük, ez az információ a lakossághoz alig jut el. Egyre több betegről derül ki kórházi felvételekor, hogy multirezisztens kórokozót hordoz magában, noha korábban még csak orvosnál sem járt, nemhogy kórház közelében.
Különösképp dermesztő, hogy egyre több olyan kórokozó jelenik meg, mely egész konkrétan semmiféle antibiotikumra nem érzékeny! Az ilyen baktériumot begyűjtő egyén kezelése annyiban merül ki, hogy locsolgatjuk szentelt vízzel, továbbá kórusban skandáljuk neki, hogy hajrá Kovács néni. Hölgyek-urak, ezzel gyakorlatilag visszajutottunk a középkorba, hála a teljesen felelőtlen antibiotikum használatnak.
További probléma az antibiotikum használat okozta bélflóra felborulás, illetve a lakosság egy részében a normál flórában alapvetően elnyomásban élő, de az antibiotikum használatával elszaporodó, felszínre törő Clostridium difficile fertőzés, mely igen gyakran halálos lefolyású.
Mindezek miatt ma már csak akkor szabad(na) antibiotikumot szedni, ha az egyénnek egyértelműen bakteriális eredetű fertőzése van, és az antibiotikus kezelésből a beteg egyértelműen profitálna is.
A SZUPERBAKTÉRIUM és az a fránya antibiotikum-rezisztencia
5. De kedves Doktorok, erről nem csak a betegek tehetnek ám!
Mivel úgyis érkeznek majd ilyen kommentek, írjunk erről is pár sort: igen, az orvosok edukáltságán, hozzáállásán is bőven lehetne mit javítani, ez a cikk azonban alapvetően laikusoknak íródott. Orvosi oldalról nagyon fontos lenne a szakmai felkészültség, a tudás folyamatos szinten tartása, illetve a betegekkel való empatikus, részletes magyarázatokat is tartalmazó kommunikáció.
6. Mit tehet az egyén a betegoldalról?
Bízzon meg kezelőorvosában, ha bizonytalan, inkább kérdezzen, ne tartsa magában kétségeit. Ha alternatív, könnyebbnek tűnő készítménybe/kezelésbe botlik, kérdezze meg róla kezelőorvosát, ne engedjen vakon a csábításnak. A korábban felírt kezelésből megmaradt antibiotikumot ne spájzolják el, ne szedjék be később öncélúan más betegségre, ezzel csak maguknak, valamint a globális antibiotikum-rezisztencia helyzetnek ártanak.
És ha van rá mód, ne szopogassák el a nagymama hüvelykúpjait.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Katasztrofális jövőt jósolnak a rezisztens baktériumok: milyenek lesznek a jövő antibiotikumai?
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!
