Mivel lehet helyettesíteni az orosz gyógyszereket? - a gazdasági blokád hatásai
A daganatos betegek esetében lehet a legnagyobb probléma.
Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt a Kommersant nevű orosz gazdasági-politikai napilap egyik cikke alapján arról, hogy milyen a hatása a gazdasági blokád az orosz gyógyszerpiacra:
"Tatyana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes arra utasította az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériumát, hogy végezzen "felvilágosító munkát" a vezető szakemberekkel a "nem Oroszországban és baráti országokban gyártott" gyógyszerek lehetséges helyettesítéséről.
A felszólításnak eleget téve az Egészségügyi Minisztérium Országos Orvosi Radiológiai Kutatóközpontja(NMIC) elkészített egy olyan 39 rákellenes gyógyszerből álló listát, amelyekből valószínűleg hiány lesz. Szakértők szerint a javasolt helyettesítő gyógyszerek 20 évre vetik vissza a gyógyítást, és még javallataik közül sem mindegyik egyenértékű az esetlegesen hiánycikké váló gyógyszerekével.
A külföldi gyógyszercégek szerint a gyógyszerellátás, beleértve a dokumentumban említetteket is, teljes egészében folytatódik. Az egészségügyi minisztérium kifejtette, hogy a levelet „tájékoztatási céllal” küldték, hogy például logisztikai nehézségek esetén a régiók előre tudják, hogyan lehet a legjobb ideiglenes helyettesítést nyújtani.
Az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériumának vezető szakemberekhez intézett leveléből kitűnik, hogy Tatyana Golikova miniszterelnök-helyettes utasította a minisztériumot, hogy szervezzen „tevékenységet azon gyógyszerek helyettesítésének ismertetésére, amelyeket nem gyártanak az Orosz Föderációban és a baráti külföldi országokban, amelyeknél fennáll a hiány veszélye." A levél utal arra is, hogy „biztosítani” kell, hogy az egészségügyi dolgozók magyarázatot adjanak a betegeknek az ilyen helyettesítés „lehetőségéről”. A levelezőlistán az Egészségügyi Minisztérium 94 vezető szakembere szerepel.
Nyikolaj Zsukov onkológus, az Orosz Klinikai Onkológiai Társaság (RUSSCO) elnökségi tagja szerint a legdrágább és leginnovatívabb gyógyszereket, „a modern rákellenes terápia gerincét” említi az NMIC levele. A Headway Company becslései szerint az ezekre a gyógyszerekre fordított kiadások 2021-ben a kemoterápiás gyógyszerekre fordított összes közbeszerzési kiadás 62%-át tették ki Oroszországban. Az ilyen célokra fordított kiadások teljes összege tavaly valamivel több mint 226 milliárd rubelt tett ki, ezengyógyszerek beszerzési költsége pedig valamivel több, mint 140 milliárd rubel volt. Nyikolaj Zsukov szerint a javasolt orosz gyógyszerek 90%-a nem helyettesíti a külföldieket: „Ez visszatérés a 20-30 évvel ezelőtti terápiákhoz, olykor hasonló kezelési irányok megőrzésével, de csak a kezdeti szakaszban. .” A kockázatokat egyébként a levél is jelzi. Például a vastagbélrák, melanóma, tüdőrák, veserák kezelésére használt daganatellenes oldatot, az ipilimumabot (márkanév: Yervoy, amerikai gyógyszer) javasolják orosz gyógyszerekkel helyettesíteni, köztük a hazai Biocad cég által gyártott gyógyszerekkel, azzal a fenntartással, hogy a magas kockázatú csoportok számára ez a kezelési lehetőség „kevésbé hatékony”.
Megjegyzendő, hogy az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériumának statisztikai adatai szerint 2020-ban 556.036 rosszindulatú daganatot regisztráltak Oroszországban. 2019-ben a Minisztérium 640,4 ezer új beteget jelentett be, és összesen a hivatalos adatok szerint több mint 3,7 millió daganatos beteg él Oroszországban.
A külföldi gyógyszergyárak (Roche, Merck, MSD, Ferring, Boehringer Ingelheim, AstraZeneca) képviselői a Kommersantnak azt mondták, hogy a gyógyszerszállítások, köztük az NMIC levelében említettek is teljes egészében folytatódnak.
A Roche (a levélben négy gyógyszerük szerepel) állítása szerint „mindent megtesznek” a folyamatos ellátás „a rendelkezésre álló lehetőségek határain belüli” biztosítása érdekében.
A Pfizer listán szereplő három gyógyszerének hiánya lehetséges. A cég közölte, hogy mindegyik elegendő mennyiségben érhető el az Orosz Föderáció egyik raktárában "az onkológiai betegek szükségleteinek zavartalan és időben történő ellátásához". A Lilly cég elmondta, hogy a levélben felsorolt gyógyszereik közül három raktáron van orosz forgalmazóknál, és az Orosz Föderáció területén kaphatók.
Bakhodur Kamolov, a rákellenes szervezetek Együtt a Rák Ellen támogatási alapjának elnöke úgy véli, hogy ha akut hiány van a modern import rákgyógyszerekből, akkor „a kérdést nem lehet levélben megoldani”: „Minden klinikai ajánlást felül kell vizsgálnunk, hiszen ma már ez az orvosok fő dokumentuma, nem csak a gyógyszeres terápia, hanem emellett a sugárterápia, a diagnosztika is. Kamolov úr 2019-2021 között társadalmi szervezetek szakértői csoportjait vezette a klinikai irányelvek kidolgozásában. Szerinte a szakemberek ezután "mindent megtettek annak érdekében, hogy az orosz betegek az európai és amerikai klinikai protokolloknak megfelelő ellátásban részesüljenek". „Mindenesetre fontos a teljes értékű importhelyettesítés feltételeinek megteremtése, hogy a terápiák helyettesítése mindenképpen megfelelő legyen” – mondja Bakhodur Kamolov.
Az Együtt a Rák Ellen alap kérésére a Biocad, a rákellenes gyógyszerek meghatározó orosz gyártója megerősítette, hogy a bevezetett korlátozások miatt nehézségekbe ütközik az Egyesült Államokból, valamint Európából származó berendezések, alkatrészek, fogyóeszközök és alapanyagok beszerzése és szállítása, A cég ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Biocad jelenleg a 2022-es termelési terv szerint működik.
„A napokban válaszolunk a régiókból érkező orvosok hívásaira, amelyekben elmagyarázzuk, hogy a levél kizárólag ezeknek a gyógyszereknek a hiányára vonatkozik” – mondja Polina Gabaj ügyvéd, az Együtt a Rák Ellen alapítvány alelnöke. „Az orvosoknak továbbra is követniük kell a klinikai irányelvek jelenlegi verzióját, és az esetleges helyettesítéseknek nemcsak orvosilag, hanem jogilag is indokoltnak kell lenniük.” Szerinte az ilyen leveleket gyakran közvetlen cselekvési útmutatónak tekintik, ezért „fontos, hogy egyértelműbb hangsúlyok és megfelelő magyarázatok kísérjék őket”. Emlékeztet arra is, hogy létrejött az állami garanciaprogram, és a betegeknek jogot kell biztosítani a drága terápiák igénybevételéhez: „Először is a kötelező egészségbiztosítás terhére alakítják ki a programot, és ez elsősorban az adófizetők pénze. Az adóterhek nem csökkentek, így a garanciák csökkentése, különösen ellátási problémák hiányában, elfogadhatatlan.”
Az Országos Radiológiai Orvostudományi Kutatóközpont levelében foglaltakhoz hasonló listát a lehetséges pótlásokról más szakemberek is készítenek.
A Moszkvai Palliatív Gondozási Központ a palliatív gondozási gyógyszerek orosz analógjainak listáján dolgozik. A HIV-betegek egyesülete ismeri a levelet, de azt állítják, hogy az AIDS-központ főorvosai még nem kapták meg.
„Rendkívül fontos, hogy a régiók például logisztikai problémák esetén előre tudják, hogyan lehet a betegek érdekeinek prioritását és a kockázatok minimalizálását figyelembe véve a legjobban végrehajtani az egyes gyógyszerek átmeneti pótlását. A levelet pontosan ilyen tájékoztatás céljából küldték” – magyarázta az orosz Egészségügyi Minisztérium. A Minisztérium hangsúlyozta, hogy minden gyógyszergyártó továbbra is az orosz piacon dolgozik, a szállítások ütemezettek: „Folyamatosan kapcsolatban állunk a gyártókkal, és nem látunk okot a gyógyszerhiányra egyetlen gyógyszercsoportban sem.”
