A patológiás folyamatokba való beavatkozás lehetőségeit vizsgálják Debrecenben

A kutatócsoport azon dolgozik, hogy új terápiás lehetőségeket fejlesszen ki a daganatos, az autoimmun és fibrotikus betegségekre, valamint gyulladásos folyamatokra.

Az új galektin inhibitor alapvázak állnak a Debreceni Egyetemen működő Kémiai Glikobiológiai Kutatócsoport legújabb vizsgálatainak középpontjában. Somsák László professzor vezetésével lundi és thesszáliai kollégákkal közösen végzik majd a kutatást a HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési programban nyertes pályázat keretében.

A Debreceni Egyetem kutatócsoportja egy hároméves alapkutatásra vállalkozik, melyre a támogatási összeg maximumát, mintegy 400 millió forintot nyertek el, a munka jövő év elején indul.

Új galektin inhibitor alapvázak – tervezés, szintézis és vizsgálat biokémiai és biofizikai módszerekkel – ezzel a munkacímmel vág bele a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szerves Kémiai Tanszék professor emeritusának, Somsák Lászlónak a vezetésével a kutatásba a tudóscsoport.

A galektinek a szénhidrát-felismerő fehérjék egy csoportja. Gyakorlatilag a teljes élővilágban megtalálhatók, az emberben 13 képviselőjük fordul elő. Ezek különböző biológiai folyamatokban vesznek részt, például a sejtek és a sejten kívüli térben lévő anyagok közötti kapcsolatok, valamint a sejtek egymáshoz kapcsolódásának kialakításában van szerepük. A galektin inhibitorok kutatása különösen fontos, mert a galektinek különböző kórképek, például daganatos, autoimmun és fibrotikus betegségek, gyulladásos folyamatok patológiájában játszanak szerepet. Az inhibitor alapvázak általában olyan vegyületek, amelyek képesek blokkolni a galektinek és a szénhidrátok közötti kölcsönhatásokat, ezáltal befolyásolva az adott biológiai folyamatokat. A galektin inhibitorok fejlesztése új terápiás lehetőségeket kínál például a fent említett betegségek kezelésében.

Ezek a fehérjék gyógyszer-célpontnak is tekinthetők, és elképzelésünk szerint olyan cukorszármazékokat fogunk szintetizálni, amelyek ezekhez a galektin fehérjékhez tudnak kötődni, ami által befolyásolják a működésüket. A működés befolyásolása egyben az adott patológiás folyamatba való beavatkozást is jelenti. Ha találunk jól működő molekulát, egy idő után el lehet majd indulni valamilyen gyógyszerfejlesztési irányba, de a jelen szakaszban ez egy felfedező alapkutatás lesz.

– vázolta a professzor.

A szintetikus munkát a debreceni kutatócsoport végzi majd, a kötődés vizsgálata főképp svéd és görög tudósok feladata lesz. A három csoport szakértelme kölcsönösen kiegészíti egymást, saját szakterületén mindegyik csapat a világ legjobbjai között található.

- Ott kezdődik, hogy a korábbi ismeretek és a rendelkezésünkre álló lehetőségek alapján vegyületeket tervezünk, tehát elképzeljük azt a szerkezetet, amit szintetizálni szeretnénk. Ebben segíteni fog a számításos kémia. Ha elkészültek a vegyületek, akkor ezeket egyrészt küldjük Svédországba, a Lundi Egyetemre, ahol a galektinekkel való kölcsönhatást, a kötődést vizsgálják, másrészt mennek a görög kollégákhoz, a Thesszáliai Egyetemre, ott a vegyületek kötődését röntgenkrisztallográfiás módszerekkel analizálják, ezáltal atomi felbontásban lehet információt kapni a kötődés módjáról. Debrecenben mágneses magrezonanciás (NMR) mérésekkel tanulmányozzuk a kötődési jelenségeket. Ezek a vizsgálatok adnak majd számunkra visszajelzést, hogy merre menjünk tovább a szintézissel. Azért van a hangsúly az alapvázakon, mert ezek biztosíthatják a kötödés legfontosabb tényezőit. Olyan vegyületeket keresünk, amelyeket eddig még abszolút nem vizsgáltak. Ha találunk hatásos alapvázakat, akkor ezeket részben korábbi tapasztalatok, részben pedig új elképzelések és vizsgálatok alapján tudjuk továbbépíteni, és így teljesen originális készítményekhez is el tudunk jutni – ismertette Somsák László.

A debreceni, lundi és thesszáliai kutatók gördülékeny együttműködésére garancia az évekre visszanyúló ismeretség, illetve a korábbi projektek, sőt tavaly már egy közös cikkük is megjelent ebben a témában.

A HU-rizont kutatási együttműködési program célja, hogy támogatást biztosítson magyar felsőoktatási intézmények vezetésével nemzetközi kollaborációban megvalósuló projektekre, melyek a magyar és a nemzetközi közösség számára releváns és aktuális kihívásokra keresnek innovatív megoldásokat.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!