Nem csak hallucinációk: ez lehet a halálközeli élmények magyarázata
Nem spirituális, inkább evolúciós oka van.
Az emberi élet egyik legnagyobb rejtélye, mi történik velünk a halál pillanatában és közvetlenül utána. Gyakran hallunk beszámolókat halálközeli élményekről – misztikus, megmagyarázhatatlan tapasztalásokról, amelyeket azok élnek át, akik egyszer az élet és a halál határára kerültek. Az emberek évszázadok óta próbálták megérteni ezeknek az élményeknek az okát és jelentését. Vizsgálták már tudományos, spirituális oldalról is, sokáig eredménytelenül. Most azonban a kutatók egy jelentős lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy megfejtsék a halálközeli élmények hátterét.
Az emberek kb. 5-10 százaléka számol be halálközeli élményekről, ráadásul ezek az emlékek gyakran hasonlóak: érzik, hogy elszakadnak a testüktől és felülről nézik azt, áthaladnak egy alagúton és látják a fényt, találkoznak elhunyt szeretteikkel vagy jóságos lényekkel, valamint elárasztja őket a kimondhatatlan bölcsesség és mélységes béke érzése. Sokan részletesen, éles pontossággal írják le ezeket az élményeket.
Ezek mind olyan jelenségek, melyek a halálközeli élményekhez kapcsolódnak. A Nature Reviews Neurology folyóiratban megjelent kutatás alapján a tudósok úgy vélik, hogy rájöttek e különös élmények hátterére. A kutatás szerzői szerint ezek a látomások és érzések valójában a halálos veszélyekre adott evolúciós reakciók formáit képviselik.
Halálközeli élmények és az agyi acidózis
A Neurophysiological Evolutionary Psychological Theory Understanding Near-Death Experience (NEPTUNE) névre keresztelt modell azt állítja, hogy a halálközeli élmények akkor kezdődnek, amikor az agy oxigénellátottsága csökken, miközben a szén-dioxid szintje megemelkedik, ami agyi acidózist idéz elő. Ez a folyamat egyfajta láncreakciót indít el, ami fokozott idegi ingerlékenységhez vezet a kulcsfontosságú agyi területeken, beleértve a temporoparietális csomópontot és az occipitalis lebenyt, amit bizonyos neurotranszmitterek tömeges felszabadulása kísér.
A szerzők azt állítják, hogy a halálközeli élmények valószínűleg három fő neurotranszmitter hatásának köszönhetők: az acetilkolinnak, amely a memória, a tanulás és a figyelem folyamatában vesz részt; a noradrenalinnak, amely meghatározó szerepet játszik a küzdj vagy menekülj reakcióban, valamint a figyelem, a fókusz és a memória fenntartásában; és a glutamátnak, amely szintén támogatja a tanulást és a memóriát, valamint az általános agyműködés összehangolását az idegsejtek közötti kommunikáció elősegítésével.
A kutatás megállapította, hogy a megnövekedett szerotonin aktivitás felelős valószínűleg a halálközeli élmény során tapasztalt élénk vizuális hallucinációkért, míg az endorfin- és GABA-szint emelkedése a mély béke érzését keltheti. Emellett a dopamin kibocsátása magyarázhatja azt az intenzív valóságérzést, ami a hallucinációkhoz kapcsolódik.
Segít megbirkózni az életveszélyes helyzetekkel
A kutatók a jelenség evolúciós hátterét kutatva azt sugallják, hogy az halálközeli élmények egyfajta védelmi kaszkád részei lehetnek, amelyeket a fenyegetésekre adott neurofiziológiai reakciók indítanak el akkor, amikor a "harcolj vagy menekülj" reakciók már nem alkalmazhatóak. Ilyen helyzetekben az emberek mentálisan eltávolodhatnak a valóságtól, és a figyelmüket belső fantáziákra összpontosíthatják, hogy segítsenek nekik megbirkózni az életveszélyes szituációkkal és túlélni azokat.
Ez a megközelítés magyarázatot adhat arra, hogy miért egyesek hajlamosabbak a halálközeli élményekre, míg mások nem. Azok, akik hajlamosabbak a disszociációra (szétkapcsolódás, lekapcsolódás a valóságról) vagy az álmodozásra, nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg ezeket. A kutatók azt is megjegyzik, hogy ezek az élmények gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik hajlamosak a REM-alvás behatolásra, amikor az álommal kapcsolatos agyi aktivitás éber állapotban jelenik meg.
Ez a sajátos jellemző hozzájárulhat a szokatlan fényérzékeléshez, az izomtónus elvesztéséhez, az eufóriához és a testen kívüli érzésekhez.
Megválaszolatlan kérdések
A tanulmány szerzői mégis elismerik, továbbra is felmerül még néhány kérdés: például, hogy a fent említett folyamatok milyen kombinációi szükségesek és elegendőek a halálközeli élmények elindításához? Ezen túlmenően, kérdéses terület még az ún. prekogníció, vagyis az, hogy az ilyen tapasztalatokon átesőknek olykor miért lehet egyfajta tudásuk a jövőről.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
Három percig halott volt a férfi, majd visszatért - ezt tapasztalta odaát