7. Mit jelent az „x” védettségi százalék? Elkaphatom oltás után is a covidot?
A közhiedelemmel ellentétben a védettségi százalék nem azt jelenti, hogy a beoltottak hány százalékában alakul ki védettség.
Ez a szám azt jelenti, hogy a teljes védettséggel rendelkező, oltott személyek az azonos körülményeknek kitett, oltatlan személyekkel szemben mennyivel kisebb eséllyel lesznek tünetes betegek.
Tehát: ha kutatás során követnek 10.000 oltatlan, és 10.000 oltott személyt (hasonló életkor, életkörülmények, egészségi állapot stb.), és az oltatlanok közül adott idő alatt lesz 100 beteg, az oltottból pedig csak 10, akkor elmondhatjuk, hogy a vakcina 90%-os védelmet alakított ki.
A teljes védettség kialakulása után gyakorlatilag 100% a súlyos lefolyás elleni védettség! A teljesen védett személy biztosan nem fog a Covid szövődményeiben elhalálozni. Természetesen irodalmi ritkaságú esetek voltak, vannak, és lesznek is, biztosan jelennek majd meg hisztériakeltő cikkek a sajtóban, de ha ilyen elő is fordul majd, valószínűleg azért lesz mert az illetőnek esetleg olyan betegsége is kialakult, ami súlyosan károsítja az immunrendszerét (pl. utólag kiderül, hogy súlyos leukémiás volt, de természetesen ezt már nem fogják ekkora lelkesedéssel megírni a lapok). Az első oltás után a védettség még renyhébb, de a kutatások szerint minimum 3 hét (!) elteltével már ez is védelmet nyújt a súlyos lefolyás ellen! Ezért rendkívül fontos az első oltás után is ugyanúgy vigyázni, mint előtte.
Kutatások és a klinikusok tapasztalata szerint is sajnos az első oltás után nagyon sokan megkönnyebbülnek, lelazulnak, nem veszik olyan komolyan a szabályokat, mint előtte, és ezért el is kapják a fertőzést. Kérem, Önök ne essenek ebbe a hibába, továbbra is hordják a maszkot, minimalizálják kontaktjaik számát stb.
A teljes védettség kialakulása után sem alakul ki energiapajzs körülöttünk
A koronavírus ugyanúgy bejuthat a légutakba, de ilyen esetben a szervezetbe jutott kórokozókat az immunrendszer nagyon gyorsan elpusztítja, a vírus kisebb mennyiségben lesz jelen, és kevesebb ideig lesz az illető hordozó, tünetek hiányában (tüsszögés, köhögés) fizikailag is kevésbé terjesztik a kórt. Enyhe, és esetleg közepes lefolyású betegség még ekkor is kialakulhat, de jóval ritkábban.
Koronavírus: eddig tart a védettség a covid fertőzés után - olvasson tovább!
FRISSÍTÉS (10.09.): hosszú idő eltelt a fentebbi sorok megírása óta, sajnos ezekkel az információkkal kapcsolatban is kénytelen vagyunk újabb fejleményekről beszámolni. Megjelent az eddigieknél jóval veszélyesebb delta variáns, amivel kapcsolatban sajnos már nem mondható el, hogy 2 oltás egészen biztosan megvéd a súlyos lefolyástól. A súlyos állapotú, és az elhunyt covidos betegek között is vannak kétszer oltott személyek. A fenti kérdés miatt természetesen hatalmas a számháború, de hogy rendet tegyünk a fejekben, az alábbi görbét tudjuk mutatni, ami egy kutatás, a sok száz közül, ami szintén ezt támasztja alá: amerikai adatok alapján az oltatlan személyek 17-szer nagyobb eséllyel kerülnek kórházba, mint az oltott személyek.
Az, hogy egyes források szerint épphogy többségben, vagy esetleg egyenlő arányban vannak oltottak és oltatlanok kórházban, nem feltétlen informatív. Ehhez tudni kell ugyanis, hogy a lakosság hány %-a van beoltva, és ezek alapján aránypárral számolni.
Nézzünk ennek megértésére egy példát, az egyszerűség kedvéért kis számokkal. Tegyük fel, hogy Példaországban 100 ember él, ebből 80 fő megkapta mindkét oltását, 20 pedig egyet sem. A negyedik hullám során 20 ember kerül kórházba, ebből 10 oltott, 10 oltatlan. Hogyan fogja a két oldal értelmezni a helyzetet?
Az oltásellenesek azt fogják állítani, hogy tessék, a kórházban ápoltak fele oltott, ugyanúgy 50% esélyed van meghalni, mintha oltott lennél. A racionális kutatók szerint azonban ez épphogy nem 50%. Hiszen, ha kiszámoljuk, 80 oltottból 10 került kórházba, 20 oltatlanból pedig szintén 10. Vagyis az oltottak kórházba kerülési aránya 12,5%, az oltatlanoké pedig 50%. Hiába egyenlő arányban kerülnek kórházba a betegek, belátható, hogy az oltatlanok személyekkel ez 4-szer nagyobb eséllyel történik meg.
Példaként szoktuk emlegetni, hogy az autóbalesetek 30%-át a részeg sofőrok követik el. Ilyen alapon állíthatnánk azt is, hogy mindenki rúgjon be tisztesen, mielőtt kocsiba ül, mert józanul 70% esélye van balesetet okozni. Itt is, hasonlóan a fenti kérdéshez, azt kell nézni, hogy józanul, és ittasan mekkora eséllyel okoz az ember balesetet. Tehát attól, hogy a balesetet okozó sofőrök 70%-a józan, még nem jelenti azt, hogy józanul veszélyesebb lenne vezetni.
A fenti kérdésben egyébként rengeteg a statisztikát zavaró tényező
Például, ha adott egy kétszer oltott, 75 éves, inzulinos cukorbeteg személy, akinek egy enyhe/közepes lefolyású Covid betegség is felborítja a szénhidrát-háztartását, könnyen kórházba kerülhet, hogy ott szigorú felügyelet alatt mérjék a cukrait, és orvos által kerüljön beállításra a beadott inzulinok mennyisége. Megeshet, hogy az illető kórterme melletti szobában egy 26 éves, oltatlan személy pedig épp lélegeztető gépen van, kevés túlélési eséllyel. Lényeges különbség van a kórházba kerülések között, érdemes tehát kellő szakmai kritikával kezelni ezeket a statisztikákat.
