Véradás és plazmaadás - ez a különbség a kettő között
A vér-és a plazmaadás igen fontos különböző állapotok kezelése és egyes gyógyszerek előállítása céljából. Ön tudja, hogy mi a különbség a kettő között?
A plazmaadás és a véradás sok tekintetben különbözik egymástól, de mindkettő létfontosságú a súlyosan beteg vagy sérült emberek kezelésében. Sem a vért, sem a plazmát nem lehet mesterségesen előállítani.
Mi a különbség a véradás és a plazmaadás között?
„Az önkéntesektől származó vérre leggyakrabban a kórházakban, műtétek során és nagy vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor van szükség. A vérplazmából létfontosságú és pótolhatatlan gyógyszerek készülnek többek között a hemofíliás betegek, a veleszületett immunrendellenességben szenvedők, a csontvelő- vagy szervátültetésen átesettek, a súlyos égési sérültek, a máj- és vesebetegek, valamint a Hepatitis-B betegek számára. Ezért elengedhetetlen a folyamatos vér- és plazmaellátás" - mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője.
Mit kell tudnia annak, aki vért vagy plazmát szeretne adni?
Csak egészséges emberek lehetnek vér- és plazmadonorok, és ez az előírás a donorok egészségét éppúgy védi, mint a vér- vagy plazmaalapú terápiában részesülő betegeket. A vért vagy plazmát adó személynek 18 év felettinek és legalább 50 kg súlyúnak kell lennie, de a véradásra és a plazmaadásra specializálódott központok minden érdeklődőt felvilágosítanak a további feltételekről. Mind a vér-, mind a plazmaadáshoz átfogó orvosi vizsgálatra van szükség, és a donáció csak akkor engedélyezett, ha az eredmények megfelelőek. Azok, akik rendszeresen adnak vért vagy plazmát, rendszeres orvosi ellenőrzésben részesülnek.
Vér- és plazmaadásnál is fontos, hogy a donorok megfelelően hidratáltak legyenek a donáció időpontjában, és hogy előtte megfelelően táplálkozzanak, de kerüljék a zsíros ételeket, a dohányzást és az alkoholt. A leadott vért és plazmát nagyon szigorú előírások és eljárások szerint vizsgálják. Ugyanakkor a donorok fehérje- és antitestszintjét folyamatosan ellenőrzik, hogy biztosítsák egészségüket és jóllétüket.
A véradás során 450 ml (+/- 10%) vért vesznek le a donortól, amely minden vérkomponenst tartalmaz. Két véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie, mivel ennyi időre van szüksége a szervezetnek a regenerálódáshoz. A nők 365 nap alatt legfeljebb négyszer, a férfiak pedig legfeljebb ötször adhatnak vért.
Plazmaadáskor a donortól levett vért egy évtizedek óta biztonságosan alkalmazott eljárás, a plazmaferezis során plazmára és a vér egyéb alkotóelemeire választják szét. A vérnek a plazmán kívüli alkotórészeit, a vörös- és fehérvérsejteket és a vérlemezkéket ugyanezen folyamat során egy zárt rendszerben visszajuttatják a donor szervezetébe. Minden plazmaadás új, steril, egyszer használatos eszközökkel történik. A donor által egy alkalommal adott plazma mennyisége 760-890 milliliter között mozog, ezt az orvos több paraméter, de elsősorban a testsúly alapján határozza meg. A plazma sárgás színű folyadék, amely 90%-ban vízből, 2%-ban zsírokból és ásványi anyagokból, hormonokból és 8%-ban fehérjékből áll. Mivel az alapvető vérösszetevők visszakerülnek a donorhoz, ezért azokat nem kell a szervezetének újra termelnie, így a plazma évente akár 45 alkalommal is adható.
Egy másik fő különbség a két donáció között az időtartam: a plazmaadás a plazmaferezis miatt hosszabb folyamat. A véradás általában 10-20 percig tart, míg a plazmaadás körülbelül 45 percig - ezalatt a donorok nyugodt és kényelmes környezetben pihenhetnek. A véradásért nem jár anyagi kompenzáció, míg a plazmadonorok a plazmagyűjtő központokban a plazmaadással töltött hosszabb időért térítést kapnak.
Kinél és mi miatt alakulhatnak ki nagyobb eséllyel vérrögök? A kutatók elmondják
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
