Hogyan gyógyulnak a sebek?

Mit kell érezni akkor amikor gyógyul, és honnan tudom, ha az ellenkezője történik? Ezeken a folyamatokon esik át a seb, amikor regenerálódik, és az ember, akinek épp gyógyul valamije.

A bőr a szervezet első védelmi vonala. Véd minket a kórokozók bejutásától, segít a túlhevülést megelőzni, a hőleadáson keresztül és számtalan külső ingert érzékelünk általa.

De mi történik, ha ez a védelmi vonal megsérül, hogyan gyógyul a bőr sérülése?

A bőrsérülés utáni sebgyógyulás egy összetett, többfázisú folyamat, amely a sérült szövetek helyreállítását célozza. A sebgyógyulás típusa attól függ, hogy milyen mértékű a sérülés, mennyire tiszta a seb, és milyen feltételek állnak fenn a regenerációhoz.

A leggyorsabb és legkisebb hegképződéssel járó folyamat az elsődleges sebgyógyulás, amely akkor következik be, ha a seb szélei jól illeszkednek és nincsenek szennyeződések vagy fertőzés.

A sérülés pillanatában vérzés indul meg, amelynek célja a seb kitisztítása és a véralvadás megkezdése

Az érfalak generalizáltan összehúzódnak, a kevesebb vérvesztés érdekében, a vérlemezkék aktiválódnak, és olyan alvadási faktorok, mint a tromboplasztin és a fibrinogén, segítik a fibrinháló kialakulását, amely lezárja a sebet, mint egy kis dugó, ezzel is csökkentve a vérvesztést. Ezután az immunrendszer elsőként a fehérvérsejteket, különösen a neutrofileket küldi a sérült területre, hogy eltávolítsák az elhalt sejteket és a kórokozókat.

Ezt a gyulladásos fázist kísérheti bőrpír, az erek kitágulása miatt, hiszen helyileg a sérüléshez közel kitágulnak az erek, hogy megpróbálják ellátni a sérült szöveteket. Előfordulhat duzzanat, melegség és enyhe fájdalom, amelyet a gyulladásos mediátorok, például a hisztamin és a prosztaglandinok felszabadulása okoz.

Ha a seb szélei nem illeszkednek tökéletesen, vagy jelentős szövetveszteség történt, másodlagos sebgyógyulás zajlik

Ilyenkor a seb mélyebb rétegeiből kiinduló granulációs szövet tölti ki a hiányt, amely gazdag fibroblasztokban és új erekben. Emiatt a granulációs szövet miatt lesz a másodlagosan gyógyult heg nagyobb méretű, mint az elsődlegesen gyógyult. A fibroblasztok kollagént termelnek, amely a seb szilárdságát biztosítja.

A beteg ilyenkor viszketést, húzódást, feszülést érezhet, mivel a hámsejtek szaporodása és a seb összehúzódása során az idegvégződések is aktiválódnak. Fontos, hogy a gyógyulás során ne vakarjuk az új szövetet, mert felsérthetjük, a még gyenge új bőrt. Ilyenkor, ha enyhén hűtjük a területet segíthet a viszketés és fájdalom csökkentésében.

Ha a seb elfertőződik, vagy idegen anyag marad benne, harmadlagos sebgyógyulásról beszélünk

Ilyenkor a gyulladásos szakasz elhúzódik, a seb gennyes váladékot termelhet, és gyakran antibiotikumos kezelésre vagy sebészeti beavatkozásra van szükség. A seb fájdalmas, lüktető érzést okozhat, amelyet a fertőzés során felszabaduló baktériumok által termelt molekulák és toxinok váltanak ki. Az ilyen sebek gyógyulása hegesedéssel és a bőr rugalmasságának csökkenésével járhat.

A legsúlyosabb eset a negyedleges sebgyógyulás, amely főként égési sérülések vagy ischaemiás szövetelhalás következménye lehet

Ilyenkor a szövetek nem tudnak regenerálódni, és a gyógyulás csak szövetpótlással, például bőrátültetéssel lehetséges. Az ilyen sebeknél a beteg hosszú ideig fájdalmat érezhet, mivel a gyulladásos mediátorok folyamatosan stimulálják az idegvégződéseket, és az érintett terület akár hónapokig érzékeny maradhat.

A sebgyógyulás során a beteg különböző érzeteket tapasztalhat

A sérülés utáni első néhány órában a seb fájdalmas, lüktető érzést okoz, amely a szöveti sérülés és a gyulladásos válasz következménye. Ahogy a vérzés csillapodik, és a seb elkezd gyógyulni, megjelenhet a viszketés, amely a hámsejtek osztódásának és a seb felszínén kialakuló pörknek köszönhető. A viszketés erősebb lehet, ha a seb kiszárad, mivel a regenerálódó idegvégződések érzékenyebbek a feszülő bőrre. Ezért fontos, hogy a bőrünket hidratáljuk, különösen az érintett terület környékét. Ezt megtehetjük testápolókkal, de fontos, hogy a sebbe ne kerüljön semmi idegen anyag, mert az a fertőzések melegágya lehet.

A seb szélei idővel összehúzódnak, ami húzódó, feszítő érzést okozhat, főként akkor, ha a seb nagyobb felületet érint. A pörk leválása előtt a seb alatt új hámréteg képződik, amely kezdetben vékony és érzékeny. Az érzékenység miatt fokozottan figyelni kell, hogy semmi külső trauma, ütés ne érje a területet, mert ilyenkor még könnyen felszakadhat az új bőr. Ha a seb környéke feszesnek érződik, az a kollagéntermelődés és a heg érési folyamatának jele.

Egyes betegségek negatívan befolyásolják a sebgyógyulást

Ilyen például a cukorbetegség, mely sebgyógyulási zavarral jár együtt. A cukorbeteg embereknek tehát különösen fontos odafigyelni a sebkezelésre, a rendszeres kontrollra, mert esetükben a felülfertőződés kockázata még nagyobb.

A cukorbetegség során gyakori jelenség a diabéteszes neuropátia, melynek során a perifériás idegek károsodnak, így a betegek nem mindig veszik észre a lábaikon kialakuló sérüléseket, mert az idegek sérülése miatt nem fog nekik fájni. Így gyakran ők már akkor veszik észre a sebeket a lábukon, amikor már nagyok és fekélyesek.

A fekélyek kialakulásához a vérellátás elégtelensége és az immunrendszer gyengesége is nagyban hozzájárul. Ez megelőzhető, ha a betegek önvizsgálatot tartanak és így a sebkezelést időben megkezdik.

Elégtelen sebgyógyulások közé tartozik a sebszétválás is

Ez hasi műtéteknél gyakori, és akár életet veszélyeztető tényező is lehet. Fokozott kockázatot jelent az elhízás, köhögés, és a metabolikus hiányállapotok. Ezért gyakran javasolják, hogy egy friss hasi műtét után köhögés esetén kézzel gyakoroljanak a betegek nyomást a hegre, így csökkentve a varratok feszülését és az esetleges szétválást.

De nem csak elégtelen sebgyógyulás léphet fel egy sérülés után

Előfordul, hogy túlzott hegképződéssel van dolgunk. Ide tartozik a hypertrophiás heg és a keloid képződés. A hypertrophiás heg az eredeti sebvonal határát nem haladja meg, sokszor valamilyen mechanikus hatáshoz köthető.

Általában vörös színűek, mert dúsan erezettek és viszketnek, mert sok hízósejtet tartalmaznak, melyek hisztamint termelnek, ami a viszketésért felelős. A keloid az eredeti sebvonal határát meghaladja. Jellemzően fiatal felnőttkorban jelentkezik, a felső törzs, és fej-nyak régiót érinti. Gyakori komplikációja lehet például a piercing szúrásnak, az arra hajlamos embereknél. A jelenség ártalmatlan, kezdetben viszket, nyomásra érzékeny lehet, de általában inkább az esztétikai okok miatt kerül eltávolításra.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!