Ezek derülhetnek ki egy egyszerű vérvizsgálatból
Alap vizsgálat a vérvétel, de vajon tudja, hogy pontosan mikről adhat információkat?
A vérünk rengeteg információt hordoz, ezért bizonyos értékek már a tünetek megjelenése előtt jelezhetik az aggodalomra okot adó állapotokat.
Melyek a vér összetevői?
A vér négy fő alkotóelem kombinációja: a plazma, a vörösvértestek (RBC), a fehérvérsejtek (WBC) és a vérlemezkék (PLT). A plazma a vér folyékony része, amely a tápanyagokat, hormonokat és fehérjéket szállítja a sejtekhez, és elszállítja a salakanyagokat.
Mielőtt megvizsgálná az egyes tesztek eredményeit, ne feledje, hogy az alább felsorolt "normális" tartományok egészséges emberek átlagát jelentik, de a tartományok eltérőek lehetnek férfiak, nők vagy különböző korcsoportok esetében. Az eredmények értelmezésekor használja a laboreredményekről szóló jelentésen szereplő tartományokat.
A vörösvértestekről
A vörösvérsejtek, más néven eritrociták vagy vörösvértestek a vér 40-45%-át alkotják. A vörösvértestek 100-120 napig élnek, és folyamatosan új vörösvértestekkel pótolódnak, amelyek a csontvelőben keletkeznek. A vörösvérsejtek hemoglobint tartalmaznak, egy olyan fehérjét, amely oxigént szállít a tüdőből a test többi részébe. A hematokrit megmutatja, hogy a vérének hány százalékát teszik ki a vörösvérsejtek. Az Ön vörösvérsejtszámát általában a hemoglobin és a hematokrit szintjével együtt értelmezik.
Más vizsgálatok a vörösvértestek jellemzőit vizsgálják. A vörösvértestek általában azonos általános alakúak és méretűek, de bizonyos állapotok (például vérszegénység vagy thalassemia) befolyásolhatják megjelenésüket:
- Átlagos korpuszkuláris térfogat (MCV): Egyetlen vörösvértestet mér (76-100).
- Átlagos korpuszkuláris hemoglobin (MCH): A hemoglobin átlagos mennyisége egyetlen vörösvértestben (27-34).
- Átlagos korpuszkuláris hemoglobinkoncentráció (MCHC): A hemoglobin átlagos koncentrációja egyetlen vörösvérsejtben (31,5-37)
- Vörösvérsejt-eloszlási szélesség (RDS): A vörösvértestek méretének változása (11,5-14,5).
A vérlemezkékről
A vérlemezkék, más néven trombociták, olyan apró sejtdarabkák, amelyek létfontosságúak a normális véralvadáshoz. A csontvelőben található nagyon nagy sejtekből (megakariocitákból) származnak, és a vérbe kerülnek. Amikor egy ér vagy szövet sérülést szenved, és vérezni kezd, a vérlemezkék segítenek megállítani azt azáltal, hogy összetapadnak. Ezenkívül olyan vegyi anyagokat is felszabadítanak, amelyek további több vérlemezke-csomósodást okoznak.
Az átlagos vérlemezketérfogat (MPV) és a thrombocyta eloszlás szélessége (PDW) több információt nyújt a rendellenes vérlemezkeszám okáról. Ezeket a teszteket géppel végzik.
- Átlagos vérlemezketérfogat (MPV): A vérlemezkék átlagos mérete (8-12 tartomány). A magas MPV alacsony vérlemezkeszámmal azt jelezheti, hogy a termelt vérlemezkék nagyon gyorsan keringenek. Az alacsony MPV gyulladásos bélbetegséghez, kemoterápiához és bizonyos típusú vérszegénységhez kapcsolódik.
- A vérlemezkék eloszlási szélessége (PDW): Megmutatja, hogy a vérlemezkék mérete mennyire hasonló (25-65) az adott tartományban. A magas PDW azt jelenti, hogy nagy a méretbeli eltérés, ami összefüggésbe hozható érrendszeri (érrendszeri) betegségekkel vagy bizonyos rákos megbetegedésekkel.
Előfordul, hogy a vizsgálat során a vérlemezkék összetapadnak, és a készülék téves értéket ad, kevesebb, nagyobb vérlemezkének értelmezve azt. Ebben az esetben a laboratórium vérkenetet készíthet, és mikroszkóp alatt közvetlenül megvizsgálhatja a vérlemezkéket.
Az alvadási vizsgálatok megértése
Két teszt méri a vérrögképződés mértékét, és mennyi ideig tart a véralvadás. Ezeket protrombin idő / nemzetközi normalizált arány (PT/INR) és részleges tromboplasztin idő (PTT vagy aPTT) nevezik. Ezek felhasználhatók a kezelés előtti alapérték (kiindulási pont) megállapítására, vagy a véralvadásgátló gyógyszerekre, például a warfarinra és a heparinra adott válasz nyomon követésére a szervezetben.
Tumormarkerek a vérben
A vérében lévő tumormarkerek nem csak a rákbetegség diagnosztikájában, de a kezelés során is eligazítási pontokat adhatnak az orvosoknak. Segíthetnek annak eldöntésében, hogy melyik kezelés a legjobb a rák kezelésére, de jelezhetik a prognózisát, vagy felfedhetik azt, ha a rák visszatért, vagy remisszióba került. A vérvizsgálatok ezekben az esetekben ellenőrzőek, azt a célt szolgálják, hogy figyelemmel kísérjék egészségi állapotát, s választ adjanak a következőkre:
- Jól működnek a kezelések?
- Biztonságos-e az adott kezelési terv folytatása?
- Milyen hatásfokkal működnek a kapott gyógyszerek?
- Bármely vérsejttípusa a normál tartomány alatt vagy felett van-e, a vére normálisan alvad-e?
- Mekkora az elektrolitok, ásványi anyagok, hormonok, oxigén és szén-dioxid szintje a vérben?
- Van-e bármely fertőzése?
- Milyen jól működnek szervei és rendszerei?
Összegezve
- A vérvizsgálatok számos információt tárnak fel az egészségi állapotunkról.
- A vér négy fő alkotóelemből áll: plazma, vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék.
- A vörösvérsejtek 40-45% -át teszik ki a vérnek és hemoglobint szállítanak.
- A vérlemezkék igen fontosak a véralvadáshoz.
- A tumormarkeres segíthetnek a rákbetegség diagnosztizálásában és a terápia eredményességének nyomon követésében.
Nagyrutin: ezekre a betegségekre deríthet fényt egyetlen vérvétellel
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
