Búzaallergia vagy gluténérzékenység okozza a tüneteit? Ez a különbség a kettő között

Szokatlan emésztőszervi panaszokat tapasztal magán, amelyeket a glutént tartalmazó ételek fogyasztásának tulajdonít? Ne kezdjen el gluténmentes diétát azelőtt, hogy ki nem vizsgálják - az orvos elmondja, miért!

Figyelmeztet dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa. A sebtiben elkezdett diéta ugyanis fals negatív eredményt adhat egy későbbi kivizsgálás során.

Cöliákia – változatos tünetek, súlyos szövődmények

- A lisztérzékenység (cöliákia) egy genetikailag meghatározott autoimmun betegség, amelyet a táplálékkal bejuttatott glutén egyik komponense (gliadin) idéz elő. Gyakorisága 1 százalék körüli, tehát kb. minden 100. magyar embert érint ez a betegség. Igen szerteágazó betegségről van szó, ami nem csak hasi tünetek formájában jelentkezhet. – ismerteti dr. Sárdi Krisztina. Hozzáteszi: a kórkép kapcsán újra és újra hangsúlyozni kell, hogy hosszú távon a vékonybélbolyhok sorvadásához, valamint felszívódási zavarokhoz vezet, és számtalan szövődményt (vérszegénység, csontritkulás, növekedési zavar, fogzománc-hibák, bőrtünetek, ideggyógyászati tünetek, meddőség) okozhat.

A betegség tehát az egész szervezetet érintheti, és nem feltétlenül ölt formát a klasszikus emésztőszervi panaszok (puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés) képében. A cöliákia bármely életkorban manifesztálódhat, kezelése pedig kizárólag az élethosszig tartó gluténmentes diétával lehetséges, amit azonban a hivatalos diagnózis megszületéséig nem szabad elkezdeni!

A cöliákia diagnózisa – így készüljön fel a vizsgálatokra

A lisztérzékenység diagnosztizálása laboratóriumi vizsgálatokon és bélbiopszián alapul. Gyanú esetén elsőként speciális vértesztet végeznek, amellyel gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki. Pozitív laboreredményt követően a vékonybélből vett szövettani vizsgálat erősítheti meg a diagnózist, mellyel egyúttal arra is fényt derülhet, hogy milyen mértékű a bélbolyhok károsodása.

- Problémát szokott jelenteni, hogy a betegek hosszabb-rövidebb gluténmentes diétát követően jelentkeznek kivizsgálásra. Ugyanis a gluténmentes étrend következtében az antitestek csökkenhetnek vagy már nem mutathatók ki a vérből. Másrészt a diéta hatására a vékonybélbolyhok is regenerálódnak, így a biopszia nem mutatja ki a tipikus cöliákiás szövettani elváltozásokat – világít rá Sárdi doktornő. A helyes diagnózis felállításának tehát alapfeltétele, hogy a páciens vegyes étkezést folytatva tartsa meg az étrendjében a gluténtartalmú élelmiszerféleségeket. Megkezdett diéta esetén ismét vissza kell vezetni a glutént, hogy értékelhető eredményeket kaphassunk. A karakterisztikus elváltozások több hetes gluténterhelés után már tetten érhetők.

Gondot okozó kalászosok: nem csak a glutén lehet a bűnbak

Fontos megemlíteni azt is, hogy a gabonafélék kiváltotta tünetek kapcsán nem csak a cöliákia merülhet fel.

Búzaallergia

Ha valakinél a búzatartalmú élelmiszer elfogyasztása rövid időn belül csalánkiütést, viszketést, hasi fájdalmat, hányást, vagy a légzőrendszert érintő panaszokat vált ki, esetleg általános fáradtság, rossz közérzet lesz úrrá rajta, akkor gondolni kell a búzaallergia lehetőségére. Ez esetben a búzában található fehérjék okozzák az immunrendszer reakcióját, súlyosabb esetben akár a légutak duzzanatával és vérnyomáseséssel járó életveszélyes anafilaxiát. A diagnózissal megerősített búzaallergia esetén a búzatartalmú ételek fogyasztásának kerülése jelenti a terápiát.

Nem-cöliákiás gluténérzékenység

Amennyiben a búzaallergia és a cöliákia is kizárható, ám a tünetek ennek ellenére is fennállnak, akkor felmerülhet a nem-cöliákiás gluténérzékenység is. Ennél az állapotnál nem igazolható genetikai eltérés és a vékonybél sem károsodik. A betegek hasonló panaszokkal fordulnak a gasztroenterológushoz, mint a cöliákiások, és a tüneteik a kalászos gabonaféléket tartalmazó táplálékok megvonásával javulnak, illetve megszűnnek.

Mint látható, az öndiagnózis és a gluténtartalmú ételek étrendünkből történő kizárása azért sem szerencsés, mert a korrekt kivizsgálás és diagnózis hiányában nem lehet tudni, hogy az egyébként glutént is tartalmazó élelmiszerek mely összetevője okozza panaszainkat. Ennek tisztázása tehát nélkülözhetetlen, egyrészt a további szövődmények elkerülése, másrészt a szükséges diéta kialakítása szempontjából is. A dietetikus szakember vezetésével összeállított, személyre szabott diétával pedig kiküszöbölhető a hiányállapotok kialakulása is.

– hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont szakorvosa.

Összegzés

• Az orvos arra figyelmeztet, hogy ne kezdjünk el gluténmentes diétát, hanem forduljunk szakorvoshoz.
• A lisztérzékenység (cöliákia) autoimmun betegség, melyet genetikai faktorok okoznak.
• A lisztérzékenység diagnózisa laboratóriumi vizsgálatokon és bélbiopszián alapul.
• A gluténmentes diéta előtt vissza kell vezetni a glutént a diagnózis felállítása érdekében.
• A gluténtartalmú ételek elhagyása előtt fontos a korrekt kivizsgálás és diagnózis.

Cikkajánló

Ha fejfájós, ezeket az ételeket kerülje el nagy ívben!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!