Aggasztó zombiszarvas-betegség: a fertőzés emberre is veszélyes lehet
A tünetek miatt gyakran zombiszarvasokként emlegetik a betegségben szenvedő állatokat. A tudósok szerint a jelenség inkább aggasztó, mint érdekes.
Wyomingban már több mint nyolcszáz szarvas, vapiti és jávorszarvas mintában mutatták ki a krónikus sorvadásos betegséget, ami rávilágít a probléma nagyságrendjére és sürgető jellegére. A "Zombiszarvas-betegségnek" nevezett kór észrevétlenül és fokozatosan terjed a szarvaspopulációk között, riadalmat keltve a tudósok, a természetvédők és a közvélemény körében egyaránt.
A prionbetegségekképesek átlépni a fajok közötti határokat
Az úgynevezett krónikus sorvadásos betegséget (chronic wasting disease, CWD) olyan tünetek jellemzik, mint nyáladzás, letargia, mozgáskoordinációs zavarok és üres, révedő tekintet.
Szakértők szerint a krónikus sorvadásos betegség rejtélyének középpontjában egy különös bűnös áll: a prionok, amelyek fehérjetermészetű fertőző ágensek. Ezek a "rosszul összeállított" fehérjék neurológiai degenerációhoz vezethetnek. Épp ez a rendkívüli tulajdonság teszi különösen aggasztóvá a betegségeket. Különösen, hogy éveken át életképesek mardnak a környezetükben, ellenállva az olyan bevált fertőtlenítési módszereknek is, mint a formaldehides kezelés, a sugárzás vagy a szélsőséges hőmérsékleten történő égetés. A prion még a nagyfokú hőnek (133oC, 20 perc 3 bár nyomás) is ellenállnak, csak a nátrium hydroxid és a klórlúg tömény oldata inaktiválja a fehérjéket.
"A CWD terjedése komoly ökológiai és potenciális emberi egészségügyi kockázatokat hordoz magában" – mondta Samuel J. White, a Nottingham Trent Egyetem genetikai immunológiai oktatója a ScienceAlert-nek. Bár nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy közvetlenül átterjedne emberekre is, mégis aggodalomra adnak okot.
A prionbetegségek, mint a Creutzfeldt-Jakob-kór (CJD) vagy a szarvasmarhákat veszélyeztető "kergemarhakór" képesek átlépni a faji határt és súlyos következményekkel járhatnak emberekre nézve is. Nagy-Britanniában a kergemarhakór kitörése több millió szarvasmarhát érintett, és 1995 óta 178 ember halálát okozta.
Annak ellenére, hogy nincsenek megerősített esetek emberi CWD-fertőzések kapcsán, több tényező miatt továbbra is nyugtalanító a fertőzés felbukkanása:
- Tanulmányok kimutatták, hogy a betegséget okozó prionok laboratóriumi körülmények között képesek emberi sejteket megfertőzni, majd azokban elszaporodni.
- Emberek is érintettek lehetnek a vadászat, és a vadhúsfogyasztás miatt.
A jelentések szerint 2017-ben évente akár 7000-15000 CWD-fertőzött állat is bekerülhetett a táplálkozási láncba a tudtunkon kívül, és ez a szám egyre nagyobb lehet, évente akár húsz százalékkal is növekedhet.
Azokban a régiókban, ahol magas a CWD előfordulása, mint például Wisconsinban, emberek ezrei lehetnek érintettek, hiszen akaratlanul is ehettek a fertőzött szarvasok húsából.
"A helyzetet tovább bonyolítják az emberekben előforduló prionbetegségek kimutatásával és diagnosztizálásával kapcsolatos nehézségek" – mutatott rá Philippe B. Wilson, a Nottingham Trent Egyetem One Health professzora. A prionok, ellentétben a hagyományos fertőző ágensekkel, nem váltanak ki immunválaszt, így klasszikus módszerekkel nehéz kimutatni őket.
Hozzátette, hogy ez jelentős akadályt állít a korai beavatkozás, vagy a fertőzés visszaszorítása elé. A szakemberek figyelmeztettek arra is, hogy a krónikus sorvadásos betegségnek az emberi egészségre gyakorolt potenciális hatása nem korlátozódik a közvetlen átvitelre.
Mik azok a prionok?
Ez a „kórokozó” tulajdonképpen egy alacsony molekulatömegű fehérje, amely az emberi szervezet minden sejtjében - legnagyobb mennyiségben az idegsejtekben - folyamatosan termelődik, majd kb. 4-6 óra múltán enzimek hatására építőköveire esik szét, s az egészséges szervezetben a folyamat kezdődik elölről. A kórós priont az enzimek képtelenek megemészteni, azok a sejtben felhalmozódnak és elpusztítják azt. A kóros prionok „fertőző” természetűek, képesek kilépni a sejtből és belépnek a szomszédos sejtbe, ahol dominó elv alapján átalakítják a folyamatosan termelődő normális prionokat.
A prionok környezeti perzisztenciája azt jelenti, hogy az emberek közvetett módon, például szennyezett talajon, vízben és más környezeti forrásokon keresztül is érintkezhetnek velük.
Tekintettel a prionok ellenálló képességére és arra, hogy a környezetben hosszabb ideig képesek megmaradni, a CWD emberi egészségre gyakorolt hosszú távú következményei továbbra is bizonytalanok, de komolyan meg kell fontolni őket.
A közvetlen egészségügyi aggályokon túl a CWD terjedése azonban jelentős ökológiai és gazdasági kockázatokat is jelent. A szarvasvadászat nemcsak népszerű szabadidős tevékenység, hanem számos közösség számára létfontosságú megélhetési és gazdasági forrás is. A betegség elterjedése fenyegeti ezt a kényes egyensúlyt, potenciálisan megtizedelve a szarvasállományt és veszélyeztetve az érintett régiók élelmiszer biztonságát.
A krónikus sorvadásos betegség könnyedén továbbterjedhet (Norvégiában korábban már feljegyeztek eseteket), így a betegség megfigyelését és ellenőrzését illetően nemzetközi együttműködésre van szükség.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Miért nyalogat minket a kutyánk?
