Veszélyes lehet-e az emberre a ragadós száj- és körömfájás?

Mik a száj- és körömfájás tünetei, meggyógyulhatnak-e az állatok, veszélyben vannak-e az emberek? Ezekre a kérdésekre kaphat választ cikkünkből.

Mi a ragadós száj- és körömfájás?

A ragadós száj- és körömfájás (FMD – Foot-and-Mouth Disease) egy rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely elsősorban párosujjú patás állatokat, például szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és sertéseket érinti. A betegséget a Picornaviridae családba tartozó Aphthovirus okozza, amely több szerotípussal rendelkezik, és világszerte előfordulhat.

Száj- és körömfájás: veszélyes-e a vírus, vagy a fertőzött állat teje?

Nem, az orvosok szerint az emberek egészségét nem veszélyezteti ez a vírus. Az emberi megbetegedés rendkívül ritka, ám az állattenyésztésben óriási gazdasági károkat okozhat. Az 1967-es nagy brit járvány idején összesen egy embernél diagnosztizálták ezt a vírust, és egyetlen egy gyermeknél merült fel a gyanú, hogy esetleg megkaphatta. A száj- és körömfájást azonban nem szabad összetéveszteni a hasonló nevű, de tüneteit tekintve teljesen eltérő kéz, kéz-láb-száj betegséggel, ami elsősorban gyerekeknél fordulhat elő. A tejtől sem kell félni, mert a pasztőrözés 70 Celsius-fok fölött történik, s a vírus ilyen hőmérsékleten elpusztul.

A ragadós száj- és körömfájás tehát az emberre nem veszélyes. Az állatokat pusztító, és súlyos gazdasági károkat okozó fertőző betegség terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be

A hatóság kérte, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli. A betegség heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik.

Így ütötte fel a fejét a járvány

A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.

A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:

• A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
• A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos. 
• Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.

Szűkülő exportpiac, korlátozások

A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!

Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.

A ragadós száj- és körömfájás tünetei

Az inkubációs idő általában 2–14 nap, és a tünetek az állatfajoktól függően eltérhetnek:

• Láz: a fertőzött állatok testhőmérséklete megemelkedik a fertőzés kezdeti szakaszában.
• Hólyagos elváltozások: ezek a szájüregben, a nyelven, a szájpadláson, az orr környékén, a paták körül és az emlőn jelenhetnek meg. a hólyagok gyorsan kifakadnak, fájdalmas fekélyeket okozva.
• Nyálzás és nyelési nehézség: a fájdalmas szájsebek miatt az állatok erősen nyálzanak és nehezen esznek.
• Sántaság: a paták körüli hólyagos elváltozások miatt az állatok sántikálnak, sőt fekve maradhatnak.
• Tejhozam csökkenése: tejelő állatoknál a fájdalom és a gyulladás miatt jelentős tejhozamcsökkenés tapasztalható.

A betegség ritkán halálos, de a fiatal állatok esetében súlyos következményekkel járhat, beleértve a szívizomgyulladást és az elhullást.

A ragadós száj- és körömfájás betegség terjedése

• Közvetlen érintkezés fertőzött állatokkal vagy azok váladékaival (pl. nyál, tej, bélsár).
• A levegőn keresztül, különösen párás, szeles időben nagy távolságokra is eljuthat a vírus.
• Szennyezett takarmány, víz és tárgyak (pl. járművek, ruházat, szerszámok).
• Emberek és más állatok közvetítésével, például ha egy gondozó fertőzött farmról egy másik állományhoz megy.

A vírus rendkívül ellenálló és hosszú ideig képes túlélni a környezetben, különösen hűvös és nedves környezetben.

A ragadós száj- és körömfájás diagnosztizálása, kezelése

• Laboratóriumi diagnózis szükséges a betegség pontos azonosításához, mivel tünetei hasonlóak lehetnek más állatbetegségekhez. Vérminták, hólyagváladék és egyéb szövetminták vizsgálata szükséges.
• Nincs specifikus gyógymód a betegség ellen, a kezelés tüneti jellegű lehet, de a fertőzött állományokat általában le kell ölni a járvány megfékezése érdekében.

Mit lehet tenni a megelőzés, védekezés érdekében?

• Vakcinázás: egyes országokban a veszélyeztetett állományokat rendszeresen oltják, de a vírus szerotípusainak sokfélesége miatt a vakcinázási stratégiákat folyamatosan frissíteni kell.
• Szigorú karantén és ellenőrzés: a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében fertőzött területeken korlátozzák az állatszállítást és szigorú járványügyi intézkedéseket vezetnek be.
• Higiéniai intézkedések: a farmokon dolgozók számára kötelező a lábmosók, védőruházat és fertőtlenítőszerek használata.
• Állatorvosi felügyelet: gyanús tünetek esetén azonnal értesíteni kell az állategészségügyi hatóságokat.

Gyakori kérdések a a ragadós száj- és körömfájásról

Az emberek elkaphatják a ragadós száj- és körömfájást?

Az emberi fertőzés rendkívül ritka. A vírus elsősorban állatokat érint, és bár elméletileg az ember is megfertőződhet, a tünetek általában enyhék (pl. influenza-szerű tünetek, szájhólyagok). Az emberi megbetegedések főként laboratóriumi dolgozók vagy fertőzött állatokkal közvetlenül érintkező személyek esetében fordulhatnak elő.

Miért olyan veszélyes ez a betegség az állattenyésztésre?

A ragadós száj- és körömfájás rendkívül gyorsan terjed, és óriási gazdasági veszteségeket okoz. A fertőzött állományokat gyakran ki kell irtani, hogy megakadályozzák a betegség továbbterjedését, ami hatalmas anyagi károkat jelent a gazdálkodók számára. Emellett az érintett országok nemzetközi kereskedelmi korlátozásokkal is szembesülhetnek.

Van-e hatékony vakcina a betegség ellen?

Igen, léteznek vakcinák a ragadós száj- és körömfájás ellen, de mivel a vírusnak több szerotípusa van, nincs univerzális vakcina. Az egyes járványokhoz igazított oltóanyagokat kell alkalmazni, és az érintett területeken rendszeres vakcinázási programokat vezetnek be.

Hogyan lehet megakadályozni a betegség terjedését egy farmon?

A legfontosabb megelőző intézkedések közé tartozik a szigorú biológiai biztonsági protokollok betartása, az állatok rendszeres egészségügyi ellenőrzése, a karantén szabályok betartása, valamint a farmon dolgozók és a szállítóeszközök fertőtlenítése. Ha gyanús tüneteket észlelnek, azonnal értesíteni kell az állatorvosi hatóságokat.

Miben különbözik a ragadós száj- és körömfájás az emberi kéz-láb-száj betegségtől?

A ragadós száj- és körömfájást egy állati vírus okozza, míg az emberi kéz-láb-száj betegséget leggyakrabban a Coxsackie A16 vírus váltja ki. Az utóbbi főként kisgyermekeket érint, enyhébb tünetekkel jár, és emberről emberre terjed, míg a ragadós száj- és körömfájás állatbetegség, amely emberre alig terjed.

Felhasznált források:

• World Organisation for Animal Health (WOAH)
• Centers for Disease Control and Prevention (CDC)
• European Food Safety Authority (EFSA)
• Országos Állategészségügyi Intézet

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!