Egy új vércsoportrendszert fedeztek fel a tudósok
1972-ben egy terhes nő vére összezavarta a tudósokat, ám most, több mint 50 évvel később megvan a rejtélyre a válasz.
Elsőre talán furán hangzik az új vércsoportrendszer megnevezés, de ehhez tisztázzuk, mit is értünk vércsoport alatt. Az ember vércsoportját az határozza meg, hogy speciális antigének vannak-e jelen a vérében vagy sem. Az embereknek így négy fő vércsoportjuk lehet: A, B, O és AB, mindegyik lehet pozitív vagy negatív. A vércsoportok azonban kissé eltérőek ezeken belül is.
Maga a vércsoportrendszer magában foglal olyan antigéneket a vörösvérsejtek felszínén, amelyek típusát génjeink határozzák meg.
Sokféle ilyen vércsoportrendszer létezik, mert a vörösvérsejteket különböző antigének alapján lehet csoportosítani. A Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság szerint 2023 novemberéig 45 különböző vércsoportrendszer létezett, amelyek összesen 362 vörösvérsejt-antigént tartalmaztak.
Nemrég azonban, egy 50 éves rejtély nyomozása után, úgy tűnik, hogy még egy újabbat kell hozzáadnunk a már meglévő hosszú listához - írja az IFLScience.
A rejtély
1872-ben egy terhes nő vérvizsgálata során egy igen érdekes felfedezést tettek a tudósok, ugyanis hiányzott nála egy gyakori vörösvérsejt-antigén. Ezt az antigént, amit két beteg után AnWj-nek neveztek el, csak néhány embernél találták meg hiányzóként. Az antigén hiányának leggyakoribb oka rákos megbetegedés vagy vérképzési rendellenesség.
Az új vizsgálat viszont öt olyan személyt, köztük egy család több tagját is azonosított, akiknél a hiány nem betegséggel, hanem genetikai okokkal volt magyarázható.
Az AnWj-negatív vércsoport azért alakul ki, mert egy antigén átmenetileg nem jelenik meg a vörösvérsejteken. Ez gyakran előfordul bizonyos vérbetegségekkel és rákos megbetegedésekkel küzdő embereknél.
A kutatók szerint, amikor ilyen antigének eltűnnek - mint például a Kell, Kidd és LW rendszerekben-, az emberek elkezdenek antitesteket termelni ezzel az eltűnt antigénnel szemben. Ez a folyamat gyakran terhesség alatt vagy vérátömlesztés után indul be.
Az a bizonyos Mal
A kutatók megvizsgálták a betegek génjeinek azt a részét, ami a fehérjéket kódolja. Ebben találtak egy hiányzó szakaszt a Mal nevű génben, ami egy speciális fehérjét kódol (mielint és limfocita fehérjét kódoló gén).
A kutatók felfedezték, hogy akik AnWj-pozitívak, azok vörösvérsejtjein teljes hosszúságú Mal fehérje található meg. Azoknál, akik AnWj-negatívak, ez a fehérje hiányzik, akár örökölték, akár valami más okból nincs jelen. Ráadásul az anti-AnWj antitestek megakadályozhatják, hogy az anti-Mal antitestek kötődjenek az AnWj-pozitív vörösvérsejtekhez, ami bizonyítja, hogy mindkét antitest ugyanahhoz a molekulához kötődik."
A kutatók azt találták, hogy az AnWj-pozitív emberek vörösvérsejtjein teljes hosszúságú Mal fehérje van, míg az AnWj-negatív emberekén nincs, függetlenül attól, hogy örökölték vagy más okból hiányzik.
Ráadásul, ha anti-AnWj antitestek kötődnek az AnWj-pozitív vörösvérsejtekhez, megakadályozzák, hogy az anti-Mal antitestek ugyanezekhez a sejtekhez kapcsolódjanak. (Ez bizonyítja, hogy mindkét antitest ugyanahhoz a molekulához kapcsolódik.)
A csapat így MAL-nak nevezte el az új vércsoportrendszert, amelyet az alapján határoztak meg, hogy rendelkezik-e valaki ezzel az antigénnel vagy sem.
-Az AnWj genetikai háttere több mint 50 éve rejtély, melyet 20 éve próbálok megfejteni. Ez egy hosszú csapatmunka eredménye, hogy végre létrejöjjön ez az új vércsoportrendszer – mondta Louise Tilley, az IBGRL Red Cell vezető kutatója.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Véradás: miért fontos a vércsoport, és meddig tárolható a vér, amit adtunk?
