Így alakult át a védőnői szolgálat: ezek a tapasztalatok
A nyilvánosságban már többször jelentek meg különféle információk a területi védőnői szolgálat átszervezése kapcsán.
A nyilvánosságban már többször jelentek meg különféle információk a területi védőnői szolgálat átszervezése kapcsán, így a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérte tagjai valós tapasztalatait a témában.
Tavaly július 1-jétől a települési önkormányzatok helyett az irányító vármegyei intézmények lettek a területi védőnők munkáltatói, védőnői tevékenység azóta kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető.
A védőnői körzetek nem változtak, és a védőnők jogviszonya az átalakítás során folyamatos maradt, ugyanakkor az OKFŐ akkori javaslata szerint a minimumfeltételeket és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen kell, hogy biztosítsák. Ugyanott az OKFŐ felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzatoknak együttműködési kötelezettségük van a védőnői ellátás tekintetében.
Az átalakítást megelőzően az önkormányzati tulajdonban álló szakrendelők jellemzően kulcsszerepet játszottak a védőnői szolgálat operatív és szakmai szervezésében, így a Medicina 2000 Magyar Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség úgy vélte, hasznos lehet az ő valós tapasztalataikat is felmérni és összegyűjteni. A téma jelentőségét jelzi, hogy a felmérésben a Szövetség tagságának a fele küldött választ.
Ezek az eddigi tapasztalatok
A beérkezett válaszok alapján elmondható, hogy válaszadó intézmények átlagosan 13 védőnőt „adtak át” a vármegyei intézménynek. Az átadás-átvétel alapvetően rendben zajlott, bár az átvevő vármegyei intézmények több mint negyede (28%) nem, vagy nem elegendő tájékoztatást adott, és az esetek ötödében (21%) az átadás-átvétel nem történt meg a kitűzött határidőre.
A válaszok alapján a feladat ellátásához szükséges infrastruktúrát, működéshez szükséges szerződésekkel összefüggő költségeket – pl. helységbiztosítás, szakmai anyagok, rezsi, informatikai háttér költségeit – az esetek 82%-ában továbbra is az Önkormányzatok fenntartásában működő rendelőintézet biztosítja, és az ezen esetek döntő többségében (80%) a rendelőintézet és az átvevő vármegyei intézmény közötti szerződésekben pontosan meghatározásra kerültek a működést biztosító feltételek, illetve azok költségviselésének módja.
Ahol komolyabb problémák látszódnak az a költségek térítése. A válaszadók több mint fele (57%) arról számolt be, hogy a költségeket mindeddig egyáltalán nem vagy nem időben térítette meg az átvevő intézmény. Az átvevő vármegyei intézmények átlagosan 8 hónapja adósak a kifizetésekkel, és a védőnői szolgálathoz kapcsolódó átlagos kintlévőség nagysága intézményenként mintegy 3,5 millió forint, de volt olyan rendelőintézet, ahol már több mint 12 millió forint utalását várják a vármegyei intézménytől.
Olyan, az anyagiakon túli egyeztetést igénylő problémát, amit nem sikerült a rendelőintézetnek az átvevő intézménnyel egyeztetni a válaszadók 40% jelzett. A felmérés során előkerült problémák egy jó része a centrum intézménnyel, illetve annak gazdasági egységével történő kapcsolattartás nehézségéről (extrém esetekben pl. az elérhetetlenségéről) szólt, illetve a tárgyi eszközök (pl. munka során használt egészségügyi eszközök) javítása, fertőtlenítőszerek, tesztek, poharak, nyomtatópapír pótlása volt még tipikus kezeletlen probléma.
A védőnői szolgálat feladata
A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.
Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak:
- szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle – egészségügyi, szociális, mentálhigiénés – problémákban;
- szűrővizsgálatokat szerveznek;
- védőoltásokat készítenek elő;
- egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.
A legfontosabb védőnői feladatok a következők:
- család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás;
- a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése (pl. méhnyakszűrés);
- a várandós, gyermekágyas és szoptató anyák gondozása;
- gyermekek gondozása az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig;
- védőnői feladatok végzése az óvodában és az oktatási intézményben;
- az otthonukban gondozott tanköteles korú gyermekek gondozása;
- együttműködés a szociális, köznevelési, család- és ifjúságügyi, civil, egyházi, kulturális és a további érintett ágazatokkal;
- a gyermekvédelmi jelzőrendszerben való részvétel.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
A terhességi cukorbetegség veszélyes állapot, de nem mindig kell inzulin
