Új kutatás: mRNS-alapú rákvakcina az agydaganat kezelésére
Embereken is tesztelték a vakcina hatékonyságát.
A Cell folyóiratban jelent meg a University of Florida kutatóinak cikke, amelyben egy négy felnőtt betegen végzett klinikai vizsgálat igen ígéretes eredményeit írták le glioblasztóma kezelésében. Az egyetemen kifejlesztett mRNS alapú vakcinát először egereken, majd kutyákon tesztelték, ezt követően kerülhetett sor az I. fázisú humán klinikai vizsgálatra. Az oltóanyag az eredmények szerint villámgyorsan képes volt átprogramozni az immunrendszert a tumorok megtámadására és hamarosan egy fázis I. pediátriai vizsgálat is indul, mivel a glioblasztóma sajnos gyermekek körében is előfordul.
Az agydaganatok fajtái
Az elsődleges agytumorokat a kiindulási sejttípusról nevezik el, az „-oma” utótag hozzáillesztésével. Az agyi tumorok mintegy fele glioblastoma.
A leggyakoribb felnőttkori primer agydaganatok:
- meningeoma, amely az agyhártyából indul ki;
- glioblasztoma multiforme, amely a gliasejt eredetű agydaganatok rosszindulatú formája;
- asztrocitoma, amely a csillag alakú támasztósejtekből ered;
- oligodendroglioma, amely a velőshüvelyt termelő gliasejtekből ered.
A gyermekkori agydaganatok fajtái:
- pilocitás asztrocitoma, amely egy jó prognózisú tumor;
- embrionális, azaz magzati szöveteket tartalmazó tumorok (pl. medulloblasztoma);
- malignus glioma, amely a gliasejtek rosszindulatú daganata;
- neuronális és kevert neuronális-gliális tumorok, amelyek általában jóindulatúak.
Így aktiválják az immunrendszert
A vizsgálatban használt kezelés egy innovatív módszer az immunrendszer aktiválására a terápiarezisztens rákos megbetegedések elleni küzdelemben, mely az mRNS-technológia és a lipid nanorészecskék előnyeit ötvözi. Az oltóanyag működése hasonlít a COVID-19 vakcinákéhoz, de két kulcsfontosságú különbséggel: a beteg saját tumorsejtjeiből készítenek személyre szabott vakcinát, és egy új, komplex átviteli mechanizmust alkalmaznak.
„Ahelyett, hogy egyes részecskéket injektálnánk, olyan részecskecsoportokat adagolunk, amelyek úgy tekerednek egymás köré, mint a hagyma héjai” – magyarázta Dr. Elias Sayour gyermekonkológus, az új vakcina fejlesztője. „Ez a megközelítés sokkal alaposabban aktiválja az immunrendszert, mint az egyes részecskék.”
Az egyik legmeglepőbb eredmény az új intravénás vakcina gyorsasága volt, amely erőteljes immunválaszt váltott ki a tumorok ellen.
„Kevesebb mint 48 óra alatt láthatóvá vált, hogy ezek a daganatok az immunrendszer számára „hidegből” – kevés immunsejtet aktiváló állapotból – „forróvá” váltak, ami nagyon aktív immunválaszt jelent. Ez a gyors reakció azt mutatta számunkra, hogy képesek voltunk rövid idő alatt aktiválni az immunrendszert, ami kritikus az immunválasz további hatásainak felszabadításához.”
A glioblastoma az egyik leghalálosabb daganattípus
A glioblasztóma az egyik legpusztítóbb daganattípus, ahol a medián túlélés átlagosan 15 hónap. A jelenlegi standard kezelés műtétet, sugárkezelést és kemoterápiát foglal magában. A mostani eredmények egy hét éves kutatás csúcspontját jelentik, amely preklinikai egérmodellekkel, majd 10 végstádiumú agydaganatos kutyával kezdődött. A kutyák természetes modellszervezetek, mivel náluk is kialakulhat spontán agydaganat.
Nagyobb túlélési arány
A kutyák kezelését követően egy kis elemszámú, FDA által jóváhagyott klinikai vizsgálat indult a biztonságosság értékelésére. Egy négy betegből álló kohorszban a kutatók minden betegnél azok saját tumorsejtjeiből készítettek személyre szabott mRNS-vakcinát.
„Az mRNS alapú vakcina ilyen előállítása és az egerek, kutyák és emberek hasonló immunválaszának bemutatása fontos eredmény, mivel gyakran nem tudjuk, hogy az állatokon végzett vizsgálatok milyen eredményeket hoznak humán betegeknél” – összegzett Dr. Duane Mitchell, a tanulmány társszerzője.
„Bár az mRNS-vakcinák a COVID-járvány óta népszerű kutatási területté váltak, az általunk alkalmazott módszer egy új és egyedi módja az mRNS bejuttatásának.”
Bár a vizsgálat még korai fázisban van, már látszik, hogy a betegek tovább éltek betegségmentesen, vagy tovább maradtak életben a vártnál. A kutyák medián túlélési ideje 139 nap volt, szemben a betegség jellemző 30-60 napos túlélési idejével.
A következő lépés egy kiterjesztett I. fázisú klinikai vizsgálat lesz az FDA és a CureSearch for Children's Cancer alapítvány támogatásával, amely akár 24 felnőtt és gyermek bevonásával folytatódik. Az optimális és biztonságos dózis megerősítése után akár 25 gyermek vehet részt a II. fázisban.
Sayour laboratóriuma egy több intézményt tömörítő konzorciummal fog együttműködni: az ország különböző részeiről érkező daganatokból a University of Florida laborjában személyre szabott vakcinát készítenek, majd visszaküldik azokat a kezelőorvosoknak.
Az ígéretes eredmények ellenére a szerzők megjegyzik, hogy még mindig bizonytalan, hogyan lehet a legjobban kihasználni az immunrendszert, miközben minimalizálják a mellékhatások lehetőségét.
„Remélem, hogy ez az eljárás új paradigma lehet a betegek kezelésében, és egy új platformtechnológiát kínál az immunrendszer modulálására” – mondta Sayour. „Remélem, hogy ez a technológia szinergikus lehet más immunterápiás módszerekkel. Ebben a tanulmányban pont ezt mutattuk meg.”
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ebben a napszakban gyakran érez erős fejfájást, hányingert? Erről jó, ha tud!
