Tigrisszúnyogok miatt nem adhatnak vért ezek a magyarok
Több főváosi kerületben és egy vidégi városban sem adhatnak vért a tigrisszúnyogok miatt egy ideig.
Tigrisszúnyogok miatt nem adhatott vért egy 16 kerületi férfi. Azért utasították vissza, mert a lakóhelyén előfordulhat a tigrisszúnyog által is terjesztett nyugat-nílusi vírus - írta meg a hirado.hu.
A Vérellátó Szolgálat azt közölte, hogy emiatt jelenleg a főváros XVI. és XXII. kerületében, valamint a Szegeden élők nem adhatnak vért. Az RTL Híradónak nyilatkozó biológus szerint nincs ok pánikra, mert nem minden tigrisszúnyog veszélyes.
Milyen betegségeket terjeszt az ázsiai tigrisszúnyog?
Mivel opportunista, aktívan csípi mind az embert, mind az állatokat, amely jelenségnek jelentős szerepe lehet az állatról emberre történő kórokozók átvitelében. Laboratóriumban eddig 22-féle arbovírust (rovarok által terjesztett vírus) izoláltak ebből a fajból. Ezek közül humán egészségügyi szempontból a legjelentősebbek a dengue, vagy más néven csonttörő láz, a sárgaláz vírus, a nyugat-nílusi vírus valamint a japán encephalitis vírus. A 2006–2007-es olaszországi chikungunya-járvány során az ázsiai tigrisszúnyogot jelölték meg mint a járvány egyik vektora. Az ázsiai tigrisszúnyog potenciális terjesztője a Zika-vírusnak, ugyanakkor nemcsak vírusok, hanem fonálférgek vektoraként is ismert, így képes terjeszteni a kutyáknál és macskáknál jelentkező szív- és bőrférgességet.
Az Országos Vérellátó Szolgálat tájékoztatója szerint, ha valaki egy napnál több időt tölt el a 16., vagy itt a 22. kerületben, akkor a nyugat-nílusi vírus kockázata miatt 30 napig nem adhat vért.
Ki lehet véradó?
A véradás alapelve, hogy csak egészséges ember adhat vért, védve ezzel a véradó és a vért kapó beteg egészségét is. Véradásra az jelentkezhet, aki már elmúlt 18 éves, de még nincs 65 esztendős és testsúlya eléri az 50 kg-ot, a felső súlyhatár 140 kg (erről a kivizsgáló orvos dönt). Első véradók esetén a felső korhatár 60 év. A nők évente, azaz 365 napon belül maximum 4, a férfiak maximum 5 alkalommal adhatnak vért. Másik fontos kritérium pedig, hogy két véradás között legalább 56 napnak el kell telnie, ugyanis ennyi időre van szüksége a szervezetünknek, hogy regenerálódjon.
A véradásra való alkalmasságot egyes gyógyerek szedése, múltbeli betegségek, kezelések, külföldi tartozkodás is befolyásolhatják. Az alkalmasságról a Tájékoztató a véradásra való alkalmasság feltételeiről c. dokumentumban is informálódhat.
A véradás menete
A véradás körülbelül 1 órát vesz igénybe. A véradás nem laboratóriumi vérmintavétel, nem kell éhgyomorral érkezni. Véradás előtt fogyasszon bőségesen folyadékot és táplálkozzon a megszokott módon, kerülve a zsíros ételeket.
1. Adatfelvétel.
A véradás első lépése az adatfelvétel, a véradó hitelt érdemlő azonosítása, amelyhez szükség van
- a személyi igazolványra,
- a lakcímkártyára
- és a TAJ kártyára.
Ezek hiányában sajnos nem kerülhet sor véradásra. A véradók azonosításának elengedhetetlen részét képezi a TAJ-szám, ezért az adatfelvételkor minden véradás előtt kötelező a TAJ-számot bemutatni, ugyanakkor a vérellátó szolgálat nem ellenőrzi a TAJ érvényességét. Várják tehát véradásra azokat is, akiknek „érvénytelenítették” a TAJ számát.
Az adatfelvétel után egy kérdőívet kell a véradóknak kitölteni, amely az életvitelükre, betegségeikre, gyógyszerszedési szokásaikra kérdez rá.
2. Orvosi kivizsgálás
A következő lépés az orvosi kivizsgálás. Először megszúrják az ujjbegyet, hogy a hemoglobin szintet ellenőrizzék, első véradók esetén pedig előzetes vércsoport meghatározás is történik. Ezután vérnyomás és pulzusmérés következik majd a kitöltött véradói kérdőívre adott válaszok és a vizsgálatok eredményének értékelésével dönt a kivizsgáló orvos a véradásra való alkalmasságról.
Amennyiben a kivizsgáló orvos a véradót nem találja véradásra alkalmasnak, akkor tájékoztatja a kiszűrés okáról és időtartamáról, amely lehet ideiglenes vagy végleges.
Ha az orvos mindent rendben talál, akkor már a véradás következik.
3. Véradás
A véradás félig ülő vagy fekvő helyzetben, karfertőtlenítés után, a vérvételre legalkalmasabb könyökvénából történik. Az asszisztendek évente akár 2500-nál is több szúrást végeznek, így az nem több mint egy körömcsípésnyi érzés. A könyökvéna szúrása után az első 20-30 ml vér a vérvételi zsákhoz tartozó mintavételi zsákba kerül, ebből történik az utólagos laboratóriumi kivizsgáláshoz szükséges mintacsövek levétele. Az ágy mellett egy kis hintázó szerkezet látható, ez a rázómérleg, amely a levett vér mérését és az alvadásgátló oldattal történő folyamatos keveredését biztosítja.
Egy felnőtt ember szervezetében 5-6 liter vér kering, amelyből kb. fél liter tartalék. Egy véradás során 450 ml (±10%) vért veszünk le, így ezt a mennyiséget a szervezet könnyedén tudja pótolni. Maga a véradás csupán 5-12 percig tart.
A vér levételéhez egyszer használatos, steril, több részes zsákrendszert használnak, a zárt rendszerű vérkészítmény előállítás érdekében. Ez azt jelenti, hogy a vérkészítmények előállítása során a levett vér a környezettől teljesen el van zárva, nem kerülhet semmi a zsákrendszerbe. A vérvételi zsák nem üres, alvadásgátlót, és a tárolási idő alatt a sejtek megfelelő működéséhez szükséges oldatokat tartalmaz.
4. Véradás után
- A vérvétel befejezésekor a szúrás helyére steril nyomókötés kerül, majd 5-10 perc pihenés következik a vérvételi ágyon.
- A nyomókötést 4 órán keresztül ne távolítsa el és ügyeljen arra, hogy véradás után étkezzen és fogyasszon sok folyadékot!
- A véradás napján megterhelő tevékenységet ne végezzen!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Tompán szúr a szíve? Vagy élesen hasogat? Nem mindegy, hogyan fáj a mellkas
