Távvizit és VR-szemüveg: mikor lesz mindez valóság a magyar egészségügyben?
E-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztásának lehetősége, online időpontfoglalás és távkonzultáció – ezek a legfontosabb betegelvárások.
De vajon mikor és hogyan jut el a hazai egészségügy arra a szintre, hogy személyre szabott, mesterséges intelligencia által támogatott terápiák segítsék a gyógyulást?
A négy legfontosabb elvárás a hazai páciensek részéről:
- az e-mailes kommunikáció,
- a képek és leletek elektronikus megosztása,
- az online időpontfoglalás,
- valamint a távkonzultáció.
A legtöbben az e-receptet és az online időpontfoglalást használják a gyakorlatban, míg a megkérdezettek közel fele kipróbálná́ a távvizitet, és szívesen venné, ha orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat és applikációkat – derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek 70 százaléka ma már elképzelhetetlennek tartja a mindennapi orvoslást az egészségügy digitalizációja nélkül. Így terjed az e-recept, az online időpontfoglalás használata, de egyre többen veszik igénybe az okosórák, a különböző egészségügyi applikációk, a távvizitek, a telemedicina kínálta szolgáltatásokat.
A betegek mellett az orvosok is aktív felhasználói az új megoldásoknak:
- több mint 90 százalékuk napi rendszerességgel használja munkájához az internetet,
- négyötödük rendszeresen ajánl pácienseinek egészségmegőrzésre ösztönző, preventív weboldalakat,
- közel felük pedig ezzel kapcsolatos applikációkat, közösségimédia-forrásokat is.
A világháló egyébként is a betegek tájékozódásának legfontosabb forrása, de nem csak az általános oldalak, a válaszadók egyharmada rendszeresen böngészi az orvosi oldalakat és a szakmai folyóiratokat is.
A digitális megoldások és technológiák folyamatos fejlesztése kiemelkedő szerepet játszik az új terápiák megtalálásában, a betegségek előrejelzésében, mérésében és a megelőzésében is. Egyre több vállalat gondolja így, a Biogen többek között személyre szabott eszközöket nyújt a betegek, orvosok számára több terápiás területen is. A digitális terápiás eszközökről, valamint az orvosi eljárások során alkalmazható VR-technológiáról – Dr. Kókai-Nagy Ákos , a cég magyar leányvállalatának ügyvezetője beszél majd november 22-én a 3. Digital Health Summit konferencián, amelynek központi témája ezúttal a mesterséges intelligencia az egészségügyben.
Az elmúlt időszak technológiai forradalmának vívmányai – az információkeresés és megosztás, a digitális eszközök használata – mellett kulturális átalakulásnak is szemtanúi lehetünk:
- megváltozik az orvos-beteg kapcsolat,
- a döntéshozatal,
- a teljes egészségmenedzsment folyamata.
A digitális megoldások használata a számos előny mellett természetesen kérdéseket, problémákat is felvet.
A Hungaropharma meghívására érkező Bernd Grabner, az osztrák Jacoby GM Pharma képviseletében például azt mérlegeli majd, vajon mekkorák az adatvédelmi problémák és az érzékeny adatokkal való esetleges visszaélések okozta potenciális veszélyek a big data elemzés és a nagyobb hatékonyság előnyeivel szemben.
Érdekes kérdés az is – tekintettel a központosított megközelítésre és a meglévő adattárakra –, hogyan tudnak a gyógyszeripari vállalatok, az egészségügyi szolgáltatók és a kormányzati szereplők összefogni, hogy a magyarországi adatokban rejlő hatalmas potenciált felszabadítsák az egészségügyi rendszer és a betegellátás javítása érdekében. Erről beszélget majd többek között Kuuno Vaher, az AstraZeneca közép-európai klaszter igazgatója és Matt Zeller, a Novartis Hungária ügyvezetője.
Az adatok aranyat érnek
A Transzlációs Medicina Kutatóközpont (TMKK) nemzetközi partnerség keretében vizsgálja a COVID-19 relevanciájú ellátási és klinikai adatokat. Az eredményekről Prof. Dr. Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója számol majd be. Az eddigi elemzések a betegség és szövődményei szerinti kockázati betegcsoportok azonosításán túl, adott kezelési stratégia és terápia hatékonyságának és eredményességének, illetve egyes beteg és betegségparaméterek biológiai és genetikai elemzésének mélységéig terjednek.
A mesterséges intelligencia szintén egyre nagyobb teret nyer, nem csak elméletben, de gyakorlatban is vannak már jó példák – állítja Prof. Dr. Csabai István, az ELTE TTK oktatója. A XIX. század beköszöntével szinte egy csapásra számos olyan vizsgálati módszer – CT, MRI, nagyfelbontású digitális mikroszkópok, genetikai szekvenálás – vált elérhetővé, amelyek rendkívüli adatbőséget hoztak. Ezek mellett a magyar állami egészségügy digitális megoldásairól és innovációs képességéről pedig Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője és Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója is kifejti az álláspontját a rendezvényen.
Olvasta már?
- A szakemberhiányra hatásos válasz lehet a digitalizáció
- A Big Data, a távgyógyítás és a telemedicina jelenleg a legforróbb területek az egészségügy digitalizációjában
- Egészségügy: így fejlesztik tovább az eeszt-rendszert
- Egészségügy fejlesztése: digitális kórházi karszalag és online időpontfoglalás az állami szakrendelésekre
- Emberéleteket és ezermilliárdokat spórolhatnánk a virtuális egészségüggyel
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
