Ezeket látta már?

Táppénz 2023-ban: ezek a változások jönnek, jó, ha előre felkészül!

táppénz, táppénzes papír, fizetés táppénz alatt, munka

Mikor mehetünk táppénzre, és mennyi a táppénz összege 2023-ban?

A Pénzcentrum szedte össze azokat a táppénzzel, betegszabadsággal kapcsolatos tudnivalókat, amik 2023-ban érvényesek.

Nem mindegy, hogy táppénz vagy betegszabadság

A betegszabadság évente maximum 15 munkanapon keresztül folyósítható a juttatás, a munkáltató költségére; a betegszabadság összege egységesen a dolgozó távolléti díjának 70%-a. A táppénz a betegszabadsággal ellentétben a betegségen felül a keresőképtelenség egyéb eseteire is vonatkozik. Amennyiben a 15 munkanapig tartó betegszabadság időtartama letelik, ám a dolgozó továbbra is keresőképtelen, a betegszabadság automatikusan táppénzre vált át. Másik nagy különbség, hogy a betegszabadság munkanapokra, a táppénz naptári napokra vonatkozik. 2023-ban maximum 1 évig lehet valaki táppénzen, azon túl nem jár tovább.

Az, hogy hány százalék a táppénz, azt a táppénz kódok határozzák meg (9 táppénz kód osztja fel a keresőképtelenség eseteit a táppénz jogosultság szempontjából). Táppénz minden magyar dolgozónak jár, aki a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik.

Ki számít keresőképtelennek?

  • aki (saját) betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni;
  • aki várandóssága, szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
  • aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
  • a szülő, a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt, ha a gyermeke mellett tartózkodik egy fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
  • a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és egyébként a gyermeket a saját háztartásában neveli;
  • aki a méltányossági alapon adható táppénz tekintetében a szülő;
  • aki 12-18 év közötti beteg gyermekét otthon ápolja / akinek 12 - 18 év közötti gyermeke kórházi kezelése időtartamára a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
  • az anyák, ha kórházi ápolás alatt álló (egyévesnél fiatalabb) gyermeküket szoptatják;
  • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap; akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek; aki járványügyi/állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkakörben nem foglalkoztatható.

Mi kell a táppénzhez 2023-ban?

Először is érvényes, fizetett TB-jogviszony, és a keresőképtelenség igazolása, amit orvos állít ki. Ahhoz, hogy megkapjuk, igazolni kell a keresőképtelenséget, és jelezni kell a munkáltató felé az ez irányú igényünket. Ilyenkor a munkáltató 5 napon belül el kell juttassa az igényt a kormányhivatalba, ahol minimum 8, maximum 21 nap alatt történik az ügyintézés.

Utólag is lehet táppénzt igényelni, de korlátozva van, hogy mennyi időn belül tehetjük ezt meg: alap esetben az orvosi vizsgálatra történő jelentkezéstől 5 napra visszamenőleg. Vannak azonban kivételes esetek, amikor - egészségügyi dokumentációval alátámasztva - a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napra visszamenőleg is igazolhatja a táppénzt, és olyan is előfordulhat, hogy maximum 6 hónapra visszamenőleg is lehet táppénzt igényelni.

Hány százalék a táppénz?

Általánosságban a napi átlagkereset 50-60%-a jár a táppénzen töltött naptári napokra, de, ha a táppénz kódok indokolják, az átlagkereset 100%-át is megkaphatja a dolgozó (üzemi baleset). Ezek a táppénzkódok a következők:

  • 1-es táppénz kód (Üzemi baleset): nincs betegszabadság; a táppénz összege a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti (100%-os táppénz);
  • 2-es táppénz kód (Foglalkoztatási megbetegedés): nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti;
  • 3-as táppénz kód (Közúti baleset): van betegszabadság, azt követően jár a táppénz; ebből 1/3 munkáltatói táppénz;
  • 4-es táppénz kód (Egyéb baleset): van betegszabadság, azt követően jár a táppénz; ebből 1/3 munkáltatói táppénz;
  • 5-ös táppénz kód (Beteg gyermek ápolása): nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár;
  • 6-os táppénz kód (Szülés): nincs betegszabadság; a táppénz összege a keresőképtelenség kezdetétől jár;
  • 7-es táppénz kód (Hatósági elkülönítés közegészségügyi okokból, azaz karantén): nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár;
  • 8-as táppénz kód (Egyéb betegség): van betegszabadság, azt követően jár a táppénz, amelynek 1/3-a munkáltatói táppénz;
  • 9-es táppénz kód (Veszélyeztetett terhesség): nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; 1/3 munkáltatói táppénz.

Fontos tudni, hogy a táppénz összege bruttó érték, amire vonatkozik a 15%-os személyi jövedelemadófizetési kötelezettség.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Ezek a tünetek utalnak az influenza életveszélyes szövődményeire

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához