Szívelégtelenség: speciálisan képzett nővérek és az MI is lendíthet az ellátáson
Stratégiai együttműködést kötött a Magyar Kardiológusok Társasága és az AstraZeneca.
Magyarországon körülbelül 200 ezer ember érintett szívelégtelenségben, amelynek az előfordulása a 70 év feletti lakosság körében jóval magasabb, a 10 százalékot is meghaladja.
A betegség ráadásul a kórházi felvételek egyik vezető oka, így jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. Ugyan az elmúlt években előrelépés történt az ellátási rendszer javulásában hazánkban, a diagnosztika és az ellátás hatékonyságának és minőségének további fejlesztése érdekében stratégiai együttműködést kötött a Magyar Kardiológusok Társasága és az AstraZeneca.
Annak ellenére, hogy a szívelégtelenség a felnőtt népesség 2 százalékát érintő betegség, a gyakoribb ráktípusokkal megegyező halálozási aránnyal rendelkezik, gyakran nem megfelelően diagnosztizált. Bár az utóbbi időben előrelépés történt a terápiák elérhetőségében és az ellátási rendszer javulásában, Magyarországon körülbelül 200 ezer ember érintett szívelégtelenségben. A betegség általi 1 éves halálozás hazánkban magas, eléri a 17 százalékot. A szívelégtelenség ráadásul a kórházi felvételek egyik vezető oka, és jelentős gazdasági terhet is ró az egészségügyi ellátásra.
„2024 tavaszán Kelet-Közép-Európa és a balti régió 11 országában végzett felmérés által országspecifikus adatok állnak rendelkezésre, amely további szakmai javaslatot is megfogalmaz az egyes országok számára a szívelégtelenség kezelésére. A betegség felismerésében háziorvosok, kardiológusok és belgyógyászok vesznek részt. A kezelést főként az alapellátást végző központokban kezdik meg, de több speciális centrum is létezik, amely kifejezetten a szívelégtelenségre szakosodott. A következő időszakban ezeknek a munkáját szeretnénk tovább segíteni” – mondta Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika igazgatója, a Kardiológia Tanszék vezetője a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke.
Mesterséges intelligencia segíthet a diagnosztikában
A diagnosztika és az ellátás hatékonyságának és minőségének további fejlesztése érdekében széles körű edukációra, a szakemberek képzésének támogatására, a diagnosztikai eszközök szélesebb körben való elérésére, illetve a gondozásban kiemelt szerepet játszó centrumhálózat fejlesztésére van szükség. A legújabb egészségügyi digitalizációs eszközök – köztük a mesterséges intelligencia és a célorientált adatkutatás- és elemzés – Magyarországon is egyre jelentősebb szerepet kapnak – derült ki az AstraZeneca és a Magyar Kardiológusok Társasága közös sajtótájékoztatóján.
A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és az AstraZeneca stratégiai keretszerződést kötött - és összhangban a felmérés hazai ajánlásával -, az együttműködésnek része a szívelégtelenség-centrumhálózat fejlesztése, a szakemberek képzése, a specifikus diagnosztikus módszerek bevezetésének támogatására, illetve az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatása és fejlesztése.
„Az AstraZeneca világszerte élen jár a kutatás-fejlesztésben. Innovatív vállalatként az emberiség legsúlyosabb betegségeit, a jövő megoldásait kutatjuk, a mesterséges intelligencia és az adattudomány az egészségügy számos területén hozott forradalmian új megoldásokat
az elmúlt években. Büszkék vagyunk rá, hogy az AstraZeneca vezető szerepet tölthet be Magyarországon a szívelégtelenségi megbetegedések csökkenésében és az ellátás javításában” - emelte ki Hans Sijbesma, az AstraZeneca közép-és kelet-európai régió vezetője.
Komplex ellátást igényelnek a betegek
Az együttműködés egyik eleme a nővérek továbbképzése. A szívelégtelenségre specializálódott nővérek szerepe elengedhetetlen, ugyanis nem csak az orvos munkáját segítik, hanem megfelelő képzés mellett önálló tevékenységet végeznek. Az általuk végzett betegoktatás csökkenti a szívelégtelenség miatti hospitalizáció kockázatát, emellett a nővéreknek kiemelt szerepük van a betegek kórházi elbocsátása utáni időszakban is. A szívelégtelenség kezelése összetett kezelést és utánkövetést igényel, ezért a képzett szakemberek mellett úgynevezett szívelégtelenség-centrumokra is szükség van országos lefedettséggel.
„Az AstraZenecával való együttműködés számos ponton támogatja majd a magyarországi szívelégtelenség-ellátást. A Magyar Kardiológusok Társasága azon dolgozik, hogy az ellátás egyre magasabb színvonalú legyen, kiemelt célunk a jelenlegi 20 szívelégtelenség-centrum fejlesztése és olyan további centrumok létrehozása, ahol dedikált csapat és külön rendelés várja a szívelégtelenségben szenvedőket. A centrumok komplex ellátást tudnának biztosítani, amibe beletartozik a betegek edukációja is. Örülünk, hogy az edukációban, a szakemberek képzésének támogatásában, a diagnosztikai eszközök szélesebb körben való elérésében, illetve a gondozásban kiemelt szerepet játszó centrumhálózat fejlesztésében partnerre találtunk” - tette hozzá Prof. Dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
A betegek ellátásában pedig a technológiai újításoknak, így például a telemedicinának is kiemelt szerepe lenne, így ugyanis könnyen tudják a szakemberek távolról is monitorozni, mi történik a betegekkel.
Retrospektív adatelemzés készül
Az együttműködés részeként a hatékonyabb kezeléshez és megelőzéshez egy átfogó körkép is készül a szívelégtelenségről, hiszen szükség van új hazai epidemiológiai adatokra. Ennek keretében többek között olyan kérdésekre keresik a pontos válaszokat, hogy hány beteg van ma Magyarországon, akik szívelégtelenséggel küzdenek, milyen más betegségeik vannak, milyen gyógyszereket kapnak. A Magyar Kardiológusok Társasága Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoportja és az AstraZeneca adatelemzési kutatást indított a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisain adatbányászati és statisztikai módszerekkel.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Tüdőbetegségek kezelését fejleszti közösen AstraZeneca és a Semmelweis Egyetem
