Ezeket látta már?

Suhajda Szilárd: ennél a pontnál hírzárlatot rendelt el a mentőakció

Suhajda Szilárd mentőakció Mount Everest magashegyi agyödéma

Hírzárlatot rendeltek el hegymászó mentésére elindult mentőakcióról - ez az oka.

Pénteken reggel elindult felfelé a Suhajda Szilárd hegymászó mentésére szervezett három fős serpa csapat, hírek a mentőakció lezárta után várhatók - írták a Hóhatár - a Mozgásvilág hegymászó hírei Facebook-oldalon.

A Mount Everest meghódítására indult Suhajda Szilárd műholdas nyomkövetője utoljára nepáli idő szerint szerda este 19:30-kor jelzett. Ekkor a hegymászó 8795 méter magasan járt, a Hillary-lépcsőnél. A jeladó azóta több pozíciót nem küldött.

A küldetés kommunikációját segítő közösségi oldal friss bejegyzése szerint a mentőcsapat a hegy 2-es táborából indult, ahonnan a csúcs egy átlagos mászó számára három nap. Jóllehet a serpák ennél gyorsabbak, a mentőakció így is hosszadalmas folyamat lesz - nem várható gyors eredmény.

A művelet végéig részletinformációkat nem szeretnének közölni

"A tervek szerint 26-án reggel elindult felfelé a mentésre szervezett három fős serpa csapat, köztük a téli K2-t elsőként megmászó Gelje Sherpa, valamint a nemrégiben Carlos Soria mentésében részt vevő Mikel Sherpa, hogy elérjék Suhajda Szilárdot. Simone Moro helikopterrel egyenesen a 2-es táborba vitte őket, majd egy felderítő repülésre indult, hogy átvizsgálja a hegy déli oldalát a csúcs esésvonalában" - írták.

A serpák jelenleg is felfelé haladnak

"A 2-es tábortól a csúcs egy átlagos mászó számára három nap, és bár a serpák ennél gyorsabbak, a mentőakció így is hosszadalmas folyamat, ezért nem várható gyors eredmény és mivel a művelet haladásáról részletinformációkat nem szeretnénk közölni a felesleges találgatások elkerülése érdekében a művelet befejeztéig, lényegi információkkal még előfordulhat, hogy 12 vagy akár 24 óráig sem tudunk szolgálni.

Nagyon köszönjük továbbra is az elképesztő támogatást, megértjük, hogy a felfokozott várakozásban mindenki minden percben a híreket várja, de minden erőnkkel a mentés koordinálására szeretnénk fókuszálni, ezért bízunk a megértésetekben.

Kiemelnénk, hogy az expedícióval kapcsolatos bármilyen információ hiteles forrása kizárólag az, amelyet Suhajda Szilárd sportolói oldalán, a hivatalos sajtóközleményekben, itt a Hóhatárban, valamint az expedíció hazai háttércsapata (Legindi Tímea és jómagam) által adott interjúkban publikálunk. A média sokakat megszólaltat az események hátterének megértése kapcsán, ezek között rengeteg hasznos anyag készül, de akadnak bőven téves információk és állítások is." - tették közzé a Facebook-bejegyzésben.

Ilyen tüneteket okoz a magashegyi agyödéma

A hegyi betegséget (más néven magaslati betegség) a magaslati levegő alacsony oxigénszintje okozza, melyhez a szervezet már nem tud megfelelően alkalmazkodni. A tünetek általában a tengerszint felett 2500 méterrel kezdenek jelentkezni, a magasság emelkedésével párhuzamosan pedig súlyosbodnak a tünetek. Tüdő-, szív- és keringési betegség fennállása esetén nagyobb a hegyi betegség kialakulásának kockázata. Amennyiben az érintett személy nem kap megfelelő segítséget, a hegyi betegség akár halálos kimenetelű is lehet.

A hegyi betegség kialakulása

A hegyi betegség azoknál fordulhat elő, akik a tengerszint feletti 2500 méternél magasabbra mennek, így például többnyire hegymászók, síelők vagy hőlégballonosok körében. 2500 méteres magasságtól olyan mértékűre csökken a levegő oxigéntartalma, hogy oxigénhiányos állapot alakul ki a szervezetben (hypobarikus hypoxia). Ezt a szervezet szaporább légvétellel, gyorsabb szívműködéssel, és az erek kitágulásával igyekszik ellensúlyozni. Ha az illető még magasabbra megy, tovább romlik az oxigénhiány és súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek, mint például tüdő- vagy agyi ödéma.

Az oxigénhiányos állapotra egyénenként különbözőképpen reagálunk. A kor, a nem és az érintett erőléti állapota nem befolyásolja a betegség kialakulásának valószínűségét. A hegyi betegség mindazonáltal komoly veszélyt jelenthet azokra nézve, akik tüdő- vagy szívbetegségben szenvednek – az ő számukra kockázatos magaslati területekre menni.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Miért nem segítettek a mászók, amikor elhaladtak Suhajda Szilárd

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

#suhajda szilárd

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához