Megszületett a digitális pokol? Az új SocialAI platform bárki köré álközösséget szimulál
A SocialAI olyan zárt közösség benyomását kelti a felhasználóban, ahol az ember úgy érezheti, hogy végre sokan meghallgatják, és egyetértenek vele - nem titok, hogy valójában algoritmusok válaszolnak.
A technológiailag folyamatosan fejlődő világban a mesterséges intelligencia révén olyan paradigmaváltás tanúi vagyunk, mely nemcsak az iparágakat változtatja meg, hanem társadalmunk szerkezetét, közösségi élményeinket, egymással folytatott kommunikációnkat is gyökeresen átformálja.
Egyes elméletek szerint az internetes interakciók jelentős része már nem valódi emberek közötti, hanem mesterségesen generált tartalom, amelyet algoritmusok vagy mesterséges intelligencia hoznak létre, hogy manipulálják a felhasználókat és növeljék az elkötelezettséget.
Ez az elmélet egyre nagyobb figyelmet kapott az elmúlt években - a 2024. szeptemberben indított „SocialAI” nevű alkalmazás mintha valóra váltaná ezt az elméletet. Michael Sayman, az alkalmazás 28 éves fejlesztője korábban olyan cégeknél dolgozott, mint a Google, Facebook, Roblox és Twitter. A fejlesztő régi álmát valósította meg vele - írta meg az Itbusiness. Szeretett volna ugyanis egy olyan közösségi platformot létrehozni, ahol a felhasználók magányosnak érezve magukat is kapnak visszajelzéseket, tanácsokat és támogatást.
Mire jó az AI social platform?
Az app célja, hogy egy zárt közösség benyomását keltse, ahol az emberek úgy érezhetik, hogy meghallgatják őket, és visszajelzést kapnak a gondolataikra. Az alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kizárólag mesterséges intelligenciával, chatbotokkal lépjenek kapcsolatba más emberek helyett. Az új közösségi média platform egyelőre iPhone-okon érhető el.
A fejlesztés vegyes fogadtatásban részesül, főleg kritikus véleményeket kapott
Egyes számítógépes biztonsági szakemberek és MI-szakértők szimplán „digitális pokolnak” nevezték az alkalmazást: a felhasználóknak nincs lehetőségük valódi emberekkel kapcsolatba lépni, csakis mesterséges interakciókban lehet részük. Az MI követők különböző típusokból választhatók, mint például „támogatók”, „szkeptikusok” vagy „okostojások”, akik a felhasználói posztokra reagálnak rövid kommentekkel, akár teljesen értelmetlen szövegekkel, például „Lorem ipsum” tartalmakkal is.
Néhány bot túlságosan is segítőkész. Megesett, hogy egy felhasználó megkérdezte, hogyan lehet nitroglicerint készíteni hétköznapi vegyszerekből, ami kérdésre több MI-bot is részletes válaszokat adott neki – még ha eltérő, és nagy eséllyel használhatatlan recepteket is javasoltak.
A közösségi média különös hatásai
A közösségi média használata a többi embernek való megfelelési kényszer következtében ronthatja az önértékelést, önképet, testképzavart okozhat, mely lelki betegséghez, depresszióhoz vezethet. A közösségi média robbanásszerű elterjedése felgyorsította és megváltoztatta az emberek közti kommunikációt. Ennek hatása korántsem egyértelműen pozitív, mára kutatások sora bizonyítja, hogy a közösségi oldalak használata, főleg a túlzásba vitt használat, negatív hatással van a lelki egészségre. A gyerekek és fiatalok különösen nagy kockázatnak vannak kitéve.
A SocialAI kritikusai most új pszichológiai hatások miatt is aggódak: mivel minden interakciót mesterséges intelligenciák irányítanak, akik dicsérik és támogatják a felhasználót, de valójában senki sem valós személy, torz világkép kialakulásához, „szolipszizmushoz” vezet, amely szerint egyedül a saját tudatunk létezik, és mindenki más csak képzelődés.
A szolipszizmus a solus ipse kifejezésből származik, melynek szó szerinti jelentése: csak én magam. A kifejezés arra utal, hogy az egyedüli valóságos lét önnön létem, minden más lét ennek a létnek a függvénye, mivel közvetlen tudással csak önmagunkról rendelkezünk, vagyis önnön létünk az öntudat bizonyosságában megalapozott, míg minden más lét és létező ebben a tudatban és ennek a tudatnak a számára adódik, nem csak így-létében, de meglétében is ennek a tudatnak a függvénye. A 18. században G. Berkeley, ír püspök Locke filozófiájából kiindulva jutott arra a belátásra, hogy nem létezik az elmétől független valóság, vagyis nincs anyag. Anyagnak ugyanis a létezők szubsztanciáját (változatlan lényegét), helyesebben a testek tulajdonságainak szubsztrátumát, hordozóját nevezték.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Rohamosan fejlődik az MI: egymást figyeli gép és ember - ezt tudjuk a mesterséges intelligenciáról eddig
