Ezeket látta már?

Vakság elleni küzdelem: Roska Botond orvosi Wolf-díjat kapott

Roska Botond Wolf-díj vakság ellen

A Svájcban élő magyar neurobiológus a látást megmentő és a vak emberek látását helyreállító kutatásaiért.

A Wolf-díj méltatásában kiemelik, hogy a neurobiológus Roska Botond és a transzlációs medicina szakértője, José-Alain Sahel a Nature Medicine 2021 májusában megjelent tanulmányukban számoltak be az első vak betegről, aki részben visszanyerte látását. A betegek, akik korábban legfeljebb a sötét-világos eltérést érzékelték, a kezelés után képesek voltak különféle tárgyakat elkülöníteni. A módszert folyamatosan fejlesztik.

A szemben egy leheletvékony réteg, a retina felel a fény érzékeléséért, majd az így kialakuló idegi jelek feldolgozásáért. Olyan ez, mintha a szemünkben, pontosabban a retinánkban lenne egy fényérzékelő berendezés, alatta pedig egy miniszámítógép.

Ha a retinában lévő fényérzékeny sejtek elpusztulnak, a betegek előbb-utóbb elvesztik a látásukat (ilyen állapotot idéz elő például a retinitis pigmentosa nevű, genetikai eredetű betegség).

Az új felfedezés

Roska Botond és kutatótársai felismerték, hogy a fényérzékeny sejtek pusztulása nem érinti a retinában lévő számítógépet, azaz a jelfeldolgozó részt. A probléma az, hogy a számítógép nem kap jelet, nem tud mivel dolgozni.

Roskáék nagy eredménye az volt, hogy újra jeleket tudtak juttatni a számítógépbe. Ezt úgy érték el, hogy fényérzékennyé tették a retina sejtjeinek egy másik, eredetileg nem fényérzékeny csoportját.

A módszer lényege, hogy vírusok segítségével fényérzékeny fehérje génjét juttatták be a sejtekbe. Az így genetikailag módosított sejtek elkezdték termelni a fényérzékeny fehérjét, és ezután képesek voltak a fény érzékelésére. Az így kialakuló idegi jelek pedig bejutottak a retina miniszámítógépébe, amelyek feldolgozták azokat. Így a szinte teljesen vak betegek képessé váltak tárgyak jelenlétének érzékelésére.

Az apró részletek felismerésére azonban ezzel a módszerrel nem válik képessé a szem, ugyanis éppen a retina legnagyobb részletességű képet adó területén nincsenek olyan sejtek, amelyeket így lehetne fényérzékennyé tenni. A kutatók ezért most olyan genetikai módszeren dolgoznak, mellyel más sejteket tehetnek újra fényérzékennyé.

Roska Botond a bázeli Institue of Molecular and Clinical Ophtalmology igazgatója és a budapesti Brain Vision Center egyik alapítója. A 2024-es orvosi Wold-díjat José-Alain Sahellel megosztva nyerte el. Közösen jegyzett, 2021 májusában megjelent korszakos tanulmányukban számoltak be az első vak betegről, aki részben visszanyerte látását.

Roska Botond a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, kutatásairól részletesen beszélt székfoglalóján és a Magyar Tudomány Ünnepén is.

A Wolf-díjról

A díjat 1978-ban alapította Richard Wolf milliárdos feltaláló azzal a céllal, hogy elismerje a jelenkor legkiválóbb tudósainak és művészeinek „az emberiség érdekeit és az emberek közti baráti kapcsolatokat segítő eredményeit”. Az elismerést öt tudományos és egy művészeti kategóriában adják át jobbára évente (nem ritka, hogy kimarad egy-egy év) Izraelben. A díjjal, amelyet több tudományterületen a Nobel-díjhoz közeli presztízsűnek tartanak, 100 000 dollár pénzjutalom is jár.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Egyre rosszabbul lát? Ezek a látóideg leggyakoribb betegségei

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

vakság

Forrás: MTA
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához