Mit tehetünk a poloskainvázió ellen? Ezt javasolja a szakember
Tényleg több a „büdösbogár” a korábbi évekhez képest, vagy ez csak így érezzük?
Hazánkban közel 900 poloskafaj él, de manapság egyetlen fajt emlegetünk "poloskaként", az ázsiai márványospoloskát (Halyomorpha halys). Évente kétszer, ősszel és tavasszal nagy számban jelenik meg. Ősszel csoportosan vonulnak téli pihenőhelyekre, gyakran emberi építményekre, ami kellemetlenségeket okozhat az ott lakóknak. Tavasszal pedig az áttelelt egyedek kerülnek elő.
Akár még jól is jöhet a hirtelen jött meleg
"A hirtelen jött áprilisi nyár akár még vissza is üthet a szempontjukból. Ha a gyors felmelegedés miatt a tartalékaikat egyébként már teljesen felélt állatok ugyanis befejezik a telelést és kirajzanak, viszont még nincsen elég táplálékforrás, s ráadásul közben bejön egy hűvösebb időszak és a növények virágzása megreked, akkor a poloskák egy jelentős része éhen halhat" – árnyalta a képet a HUN-REN kérdésére Kóbor Péter entomológus, aki szerint ugyan más poloskáknál is megfigyelhető a tömeges telelőhely keresés, de azért az ázsiai márványospoloskákkal gyűlik meg különösen a bajunk, mert ők előnyben részesítik a lakóházak rejtekeit, repedéseit.
Egyelőre csak a kiskertekben jelentenek problémát
A Délkelet-Ázsiából származó inváziós faj, az ázsiai márványospoloska, első példányait 2013-ban fogták be Magyarországon a Soroksári Botanikus Kertben. Ma már az őshonos poloskákat lényegesen túlszárnyalja. A kedvező magyarországi éghajlati viszonyoknak és a hiányzó természetes ellenségek miatt elszaporodtak. Kiskertekben okoznak gondot, különösen a paradicsom, paprika, alma, őszibarack és körte termesztését veszélyeztetik. Az Egyesült Államokban már jelentős mezőgazdasági károkat okoznak, különösen a már szüretre kész gyümölcsöket támadják meg. A rovarölő szerek sem hatékonyak ellenük, és természetes ellenségeik sem szívesen támadják meg őket, állat ugyanis olyan bűzanyagot bocsát ki, amely taszító, sőt bizonyos rovarokra mérgező is lehet.
Mit tehetünk az ázsiai márványospoloska elleni?
A kutatók intenzíven keresik a hatékony védekezést az ázsiai márványospoloska ellen. Kísérletek folynak, például a HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetében, ahol fűtött fekete dobozt használtak a rovarok gyűjtésére. Azonban még távol állunk egy általánosan alkalmazható, költséghatékony poloskabefogó módszer kifejlesztésétől.
Egyéni védekezésként jól záródó, erős szúnyoghálót, ruhák kisöprését a kertből, valamint porszívózást javasolnak. A kutatók szerint, ha nem jelennek meg természetes ellenségeik, az ázsiai márványospoloskák terjeszkedése hosszú távon stagnálhat, de erősebb jelenlétük már nem várható.
Csípnek is?
A közösségi médiában találkozhatunk olyan beszámolókkal, hogy poloska megcsípte az embereket erdőkben vagy udvarokban. Az élősködő ágyi poloska ezen „szokásról” mindannyian tudunk, de vajon létezik-e olyan faj a címeres poloskák családján belül, amelyik emberi vérrel táplálkozik? A kutató szerint a parkokban előforduló – szintén betelepült – platán csipkéspoloska (Corythucha ciliata) az, amely olykor-olykor próbaszúrásokat végezhet a bőrükön. Ők tehát nem táplálkozási célzattal csípnek belénk, hanem – miután leestek a falevélről – az új területet próbálják így feltérképezni. Bőrirritációt okozhatnak a csípések, de nem okoz veszélyes tüneteket.
Az aszályos időjárás segíthet
A kutató szerint még nem lehet pontosan megjósolni, hogy idén több poloska lesz-e. Az aszályos nyári időszakok gátolhatják szaporodásukat, de más tényezők is szerepet játszhatnak ebben.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mi csípett meg? Ebből tuhatja meg, hogy ágyi poloskákkal együtt alszik!
