Skorpióméregből gyógyszer: jelentős áttörés az Alzheimer-kór gyógyításában

A Debreceni Egyetem szakemberei által végzett, nemzetközi együttműködésben megvalósult kutatás jelentős áttörést hozhat a daganatos betegségek, valamint a Parkinson- és Alzheimer-kór kezelésében.

A hároméves projektben többek között skorpiók mérgéből az ioncsatornák funkcióját módosító peptideket állítanak elő, melyek alkalmazásával a jövőben eredményesebb lehet a gyógyítás. A hároméves projekt 400 millió forintos pályázati támogatást nyert a HU-rizont programban.

Fő irány a daganatkutatás

A pályázat célja olyan kisméretű fehérjék, peptidek előállítása, amelyek az ioncsatornák gátlószereiként működhetnek, módosíthatják azok funkcióját. A peptidek például pókok, skorpiók és kígyók mérgéből tisztított molekulák származékai. A kutatások több betegségcsoportra irányulnak.

- A projekt egyik fő iránya a daganatkutatás. Az ioncsatornák egy része fontos szerepet játszik a daganatsejtek osztódásában, mozgásában és áttétképzésében. Számos bizonyíték van arra, hogy a daganatsejtek ioncsatornáinak gátlásával mind az osztódás, mind pedig az áttétképzés visszaszorítható. Olyan két funkcióval rendelkező fehérjéket szeretnénk gyártani, melyek egyik lába speciálisan felismeri a daganatsejteket, a másik lába pedig a daganatsejteken található ioncsatornákat veszi célba. A kettő együtt egy nagyon hatékony gátlószer lenne. Úgy szeretnénk módosítani a már ismert molekulákat, hogy hozzájuk kötünk egy targetáló szekvenciát, amivel eljuttatjuk a daganatsejthez és a daganatsejt felszínén lévő ioncsatornához – ismertette Panyi György egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet igazgatója, a projekt szakmai vezetője.

A Parkinson- és az Alzheimer-kór ellen

Panyi György hozzátette: a kutatás másik fontos iránya a neurodegeneratív betegségek csoportja, például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór, ahol a központi idegrendszerben található mikroglia sejt ioncsatornáit vesszük célba olyan skorpió-toxinokkal, amelyek a vér-agy gáton is át tudnak jutni.

A kutatások harmadik területe a veleszületett betegségek, epilepszia szindrómák célbavétele, amelyek örökletesek, génmutációk eredményeként alakulnak ki, és általában az ioncsatornák funkcióvesztéses mutációjával járnak. Az ioncsatorna funkcióját a hozzájuk kötődő peptidekkel szeretnék helyreállítani.

Az ioncsatornákat célba vevő módosított peptidek

Panyi György 1998 óta foglalkozik ioncsatorna gátló és módosító peptidekkel. Tudományos tevékenysége során kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatokat alakított ki. Kezdetben a mexikói Lourival Domingos Possanival (a Debreceni Egyetem díszdoktora), majd izraeli és ausztráliai szakemberekkel dolgozott együtt. Kiemelt szakmai partnere az ausztráliai Monash University kutatója, Raymond Norton, aki a mostani programban is részt vesz.

Az Ioncsatornákat célba vevő módosított peptidek című projekt nemzetközi kollaborációban zajlik majd. A tudományos munkában a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézete mellett az ausztráliai Monash University (Raymond Norton, Joseph Nicolazzo), valamint az University of the Sunshine Coast (Volker Herzig), az olasz University of Padova (Szabó Ildikó), illetve a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet (Deli Mária) és a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar (Mándity István) szakemberei vesznek részt.

- A kutatási terv alapján minden közreműködő a saját szakértelmének megfelelő, pontosan meghatározott feladatokat hajtja végre. A Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetében zajlik a peptid molekulák tervezése molekuláris biológiai technikákkal, elsősorban gombákban és baktériumokban történő előállítása és módosítása, valamint a peptid-ioncsatorna kölcsönhatások elektrofiziológiai vizsgálata. Az ezek alapján kiválasztott, megfelelő tulajdonságokkal rendelkező peptidek további elemzése a Debreceni Egyetem mellett a kollaborációban részt vevő partnerintézményekben folytatódik in vitro- és in vivo vizsgálatokkal – hangsúlyozta Panyi György.

Eredményeiket kimagasló tudományos színvonalú nemzetközi publikációkban szeretnék megjelentetni, emellett természetesen kiemelt cél az is, hogy a projekt során létrehozott molekulákat minél hamarabb alkalmazzák a gyógyításban, a betegek terápiájában.

Összegezve

• A Debreceni Egyetem nemzetközi kutatása áttörést hozhat a Parkinson- és Alzheimer-kór kezelésében.
• A kutatások fő célja olyan peptidek előállítása, melyek módosíthatják az ioncsatornák funkcióját.
• A daganatkutatás mellett a projekt a neurodegeneratív betegségek és veleszületett betegségek területén is jelentős eredményeket vár.
• A projekt nemzetközi kollaborációban zajlik, több egyetem és intézet szakemberei vesznek részt.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!