Az onkológiában már használják a gyógyszert, ami a súlyos covid ellen is jó lehet
Áttörést hozhatnak a magyar kutatók eredményei. A gyógyszer kettős hatásának köszönhetően már az első fázisban is bevethető, azonban nagyobb jelentősége a súlyos lefolyású, komoly légzőszervi tüneteket mutató betegeknél lehet, ahol a vírus szaporodása mellett a gyulladásos folyamatokat is képes gátolni.
Ismét emelkedik a koronavírusos megbetegedések száma Magyarországon, a jelenleg is terjedő variánsokra finomhangolt vakcinákra még várni kell. Az évek óta tartó járvány elleni harcban most úgy tűnik, újabb bevethető kezelést találtak a magyar kutatók. Több intézet mellett a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont munkatársai is részt vettek abban a kutatásban, amivel egy újabb, eddig daganatos betegségek ellen használt gyógyszert azonosítottak a COVID-19 elleni küzdelem újabb lehetséges eszközeként.
A koronavírus jelentős aktivitást mutat az őszi időszakban
A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának legújabb adatai alapján a koronavírus jelentős aktivitást mutat az őszi időszakban. Az augusztus utolsó hetétől szeptember végéig begyűjtött minták kicsivel több mint felében igazolták a koronavírus-fertőzést.
A Bay Péter, a Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének egyetemi tanárának ötlete nyomán és koordinálása mellett zajlott kutatás friss eredményei azonban jó hírt jelentenek a fertőzés elleni újabb kezelési lehetőségek keresésében. Az eredményeket a kutatók nemrég publikálták a British Journal of Pharmacology-ban.
A munka során 24 intézményből mintegy 30 kutató bevonásával elvégezték a Rucaparib nevű gyógyszer részletes, sokféle szakterületet érintő jellemzését. A kutatásban többek között az idén elhunyt Jakab Ferenc virológus professzor is részt vett. Az általa vezetett Koronavírus-kutató Akciócsoportban már a járvány kezdetétől együtt dolgozott Keserű György Miklóssal, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetőjével a járvány kezelésére alkalmas terápiás lehetőségek felderítésén és a hazai gyógyszerellátás biztonság megteremtésén.
A COVID-19 fertőzés időben két szakaszra osztható
A virális szakaszra, amely alatt a vírus elszaporodik a szervezetben, valamint a gyulladásos szakaszra, amely a vírusfertőzésre adott immunválasz után kialakuló gyulladásos folyamatokat foglalja magába. Az elérhető gyógyszerek azonban nem mind a két szakaszban ugyanolyan hatásosak. Ilyen például a Paxlovid nevű gyógyszer is, amely a virális szakaszban fejti ki a hatását, tehát az időben észlelt megbetegedés ellen hatásos, azonban a súlyosabb lefolyású esetek kezelésére már nem elég.
„A kutatás alapötletét az adta, hogy a PARP enzimek szerepét mind a gyulladásos folyamatokban, mind pedig a COVID-19 fertőzéssel összefüggő, sejtszintű folyamatokban kimutatták” – mondta Bajusz Dávid, a HUN-REN TTK Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa.
A fentiek alapján a kutatók feltételezték, hogy a PARP enzimek gátlószerei a fenti két folyamat egyidejű gátlásával „kettős hatású fegyverek” lehetnek a súlyos lefolyású fertőzés kezelésére. A kutatásban ezt sikerült is megerősíteniük a kutatóknak a Rucaparib kapcsán.
Ezáltal egy olyan egyedülálló terápia irányába nyitottunk utat, amely a fertőzés virális és gyulladásos szakaszában egyaránt alkalmazható, és már a virális szakaszban eséllyel akadályozhatja meg a gyulladásos szövődményeket.
– emelte ki a kutató.
A Rucaparib tehát kettős hatásának köszönhetően már az első fázisban is bevethető, azonban nagyobb jelentősége a súlyos lefolyású, komoly légzőszervi tüneteket mutató betegeknél lehet, ahol a vírus szaporodása mellett a gyulladásos folyamatokat is képes gátolni. Sőt, az újabb és újabb variánsok ellen is hatásos lehet, mivel a tüskefehérje felületén főleg erősen konzervált – tehát a különféle variánsokban azonos – motívumokkal lép kölcsönhatásba, így elvileg a létező variánsok túlnyomó részét képes gátolni, magyarázta Bajusz Dávid.
A fenti eredmények után a kutatások egyébként tovább folytatódnak, a kutatócsoport jelenleg a vírusok működéséért és szaporodásáért felelős fehérjék célzott gátlásával foglalkozik. Kiemelték ugyanis, hogy nemcsak a koronavírus maradt velünk, hanem új kórokozók is megjelentek – a kutatók már a WHO által globális veszélyhelyzetnek minősített majomhimlő elleni terápiás lehetőségeket is vizsgálják.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
COVID-19: ezek az új variánsok tünetei
