MTA: még az akadémiai kutatócsoport sem érti, miért működnek az új chipjeik
Egy magyar kutatócsoport az ipari óriások fejlesztő részlegeihez hasonlóan kísérleti chipeket tervez, épít és vizsgál Budapesten.
A chipgyártás bonyolult és költséges folyamat, nem is beszélve az e téren folyó kutatómunkáról. Ezért talán meglepő lehet, ha egy magyar kutatócsoport az ipari óriások fejlesztő részlegeihez hasonlóan kísérleti chipeket képes tervezni, építeni és vizsgálni Budapesten. Márpedig Csonka Szabolcs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense éppen ezt teszi, korábbi Lendület-pályázata, valamint az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete (MTA Kiváló Kutatóhely) segítségével.
Az ipari szintű technológiai alapokra építve pedig a műegyetemi kutatók – immár a második nyertes Lendület-pályázatuk révén – egészen új vizekre evezhetnek, talán messzebbre is, mint az iparban dolgozó kollégáik. Jelenlegi kutatásaikban a szupravezető áramkörökre összpontosítanak, melyek hatékony megvalósítása a legnagyobb gyártókon is kifogott. Ígéretes eljárásuk egy, nanoméretű (vagyis a milliméter milliomodrésze körüli) szupravezető fémekben mutatkozó jelenségre épül, mely lehetővé teszi igen kicsiny, szupravezető tranzisztorok létrehozását, ami viszont egy egészen új elektronikának nyithat utat.
E jelenség olyannyira új, hogy jelenleg még az sincs tökéletesen tisztázva, hogy miért működhet. Ezért a Lendület-csoport egyik célja e jelenség megértése, illetve annak felderítése, hogyan lehet ennek alapján eszközöket készíteni.
– mondta el az mta.hu-nak Csonka Szabolcs.
A nanoméretű szupravezetőket a mostanság gyakran emlegetett kvantumszámítógépek fejlesztéséhez is felhasználnák. Módszerük alapja, hogy elektronokat csapdába ejtve mesterséges atomokat, majd ezekből mesterséges molekulákat hoznak létre. Ezzel a jelenleginél megbízhatóbb információtárolási módot képesek megvalósítani, ami lehetőséget nyithat nagyobb kapacitású, így a valós, életszerű problémák megoldására alkalmasabb kvantumszámítógépek kialakításához.
Csonka Szabolcs és kutatócsoportjának munkájáról bővebben itt olvashat az mta.hu-n.
Olvasta már?
- Mítoszromboló: 5 orvosi tény, amit a vitaminipar nem hirdet
- Hasi panaszok: mikor keressem fel a sürgősségi osztályt?
- Vashiány kisokos: lehet, hogy egy lyukas vödörbe próbál nagy elánnal vizet tölteni?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Kamu vagy nem kamu? Így buktathatja le a neten talált csodaszereket
