Borzalmas baleset: összezúzott egy ápolót az MRI-gép
Az érintett kórházban több hibát is vétettek, ez vezetett a balesethez.
Súlyos sérüléseket szenvedett egy ápolónő egy kaliforniai kórházban, miután az erős mágnessel működő gép magához rántott egy mellé tolt kórházi ágyat. A nő az ágy és a gép közé szorult – írta meg a KTVU televízió nyomán az RTL.
Az ágyon lévő beteg a földre esett, és nem sérült meg, az ápoló viszont beszorult az ágy és az MRI-gép közé, és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy meg kellett műteni: két csavart is kioperáltak a testéből.
Sajtóhírek szerint az érintett kaliforniai kórházban több hibát is vétettek, amelyek végül a balesethez vezettek. A vizsgálószoba ajtaja nyitva volt, a beteg előzetes vizsgálat nélkül juthatott be a szobába, ahol nem voltak MRI-szakemberek sem az eset idején, és a riasztó sem szólalt meg. Egy szakértő kiemelte azt is, hogy évente több ezer olyan baleset történik MRI-készülékekkel az Egyesült Államokban, amiket nem jelentenek.
Az MRI részletes felvételt készít az emberi szervezetről, így nagy segítséget nyújt egyes betegségek pontos diagnózisának felállításában és a kezelés megtervezésében, illetve a kezelés hatékonyságának nyomon követésében.
A szabályozó hatóságok szerint a problémák az intézményben azzal kezdődtek, hogy az ápolónő és a betegellátó technológia felügyelet nélkül maradt MRI-személyzet nélkül.
Az MRI működésének alapelve
Az MRI az 1980-as évektől használatos technika. Az első készülékek hagyományosan kétdimenziós képet alkottak a test egy vékony „szeletéről”, a mai modern MR-eszközök számítógép segítségével már háromdimenziós képeket készítenek.
Az MR-készülék működését rendkívül erős mágnes biztosítja. A vizsgálat a szervezet folyadéktereinek mágneses térben történő, jellegzetesen megváltozó viselkedésén alapul: a kóros elváltozások, betegségek ugyanis megváltoztatják a szövetek és sejtek víztartalmát, ami láthatóvá válik a vizsgálat során.
Az MR-szkenner erős mágneses mezőket és rádióhullámokat használ a jelek előállításához a testből, a jeleket rádióantenna veszi fel, amelyeket a számítógép képpé alakít.
Az MR-képalkotás előnyei:
- Rendkívül részletes, több síkból elemezhető, nagy felbontású képeket készít.
- Nem jár sugárterheléssel, mert a képalkotáshoz nem használ röntgensugarat.
- Teljesen fájdalommentes és veszélytelen, mellékhatása nem ismert.
- Szükség szerinti gyakorisággal ismételhető.
- Nincs káros hatása a szervezetre, ezért kisgyermekek vizsgálatára is használható.
- Pontosan feltérképezhető vele a kívánt terület, invazív beavatkozás nélkül.
- A vizsgálathoz nincs szükség különösebb felkészülésre.
Az MR-vizsgálat menete
Kétféle típusú MRI-berendezés létezik:
- a nyitott mágneses MRI,
- illetve a szélesebb körben elterjedt alagútrendszerű gép, amelyben erősebb a mágneses tér.
A fájdalommentes vizsgálat során a beteget ráfektetik egy ágyra, amit betolnak a 60 cm átmérőjű „alagútba”. A vizsgálat általában hanyatt fekvő, ritkábban hason fekvő pozícióban történik, és átlagosan 20-60 percig tart, de – a vizsgálat kiterjedésétől függően – akár két órán keresztül is tarthat. Ez idő alatt a páciensnek mozdulatlanul kell feküdnie. A gép a vizsgálat alatt szakaszosan zúgó-kopogó hangot ad, a zavaró zörejeket fülvédő használatával lehet mérsékelni.
A vizsgálatot képalkotó eljárásra szakosodott asszisztens vagy orvos végzi és felügyeli, a felvételeket radiológus szakorvos értékeli. Ha szükséges, a kontrasztanyagot közvetlenül a vénába fecskendezik a vizsgálat során egy injektor segítségével, amely automatikusan adagolja az előre beállított mennyiséget.
A páciensnek a vizsgálat alatt kapott utasításokat minden esetben követnie kell. Ha a vizsgálat közben bármilyen probléma lép fel, a pánikjelző gomb megnyomásával azonnal kapcsolatba tud lépni az asszisztenssel.
Hogy helyes MR vagy MRI?
Az MRI az angol Magnetic Resonance Imaging, azaz mágneses rezonancia képalkotás rövidítése. Az angol elnevezésből jól látható, hogy az I betű az Imaging, azaz képalkotás szó rövidítése. Ez alapján kijelenthetjük azt, hogy MR-képről, MR-felvételről és MR-vizsgálatról beszélünk. Az eljárás eredeti, teljes neve az MRI. Ezen belül megkülönböztetünk sMRI, vagyis strukturális MRI, fMRI, vagyis funkcionális MRI eljárásokat. A magyar orvosi köznyelvben leggyakrabban MR-nek rövidítik magát a vizsgálatot.
Nőgyógyászati daganatok: ilyen vizsgálatokkal korán elcsíphető a tumor
