A magyar nők alig negyede jár mellrákszűrésre
Habár minden évben, októberben egész hónapon keresztül minden a mellrák elleni küzdelemről szól, egy új kutatás szerint azonban még mindig kevesen vannak, akik tudatosak a szűréseket illetően.
Mit érdemes tudnunk az emlődaganat megelőzésének és szűrésének különböző aspektusairól, valóban részt vesznek-e a nők szűréseken, ténylegesen elvégzik-e havonta az emlőönvizsgálatot, és mit tehetünk azért, hogy egyre többen vegyék komolyan egészségüket?
A mellrák napjainkban is a nők körében előforduló leggyakoribb daganatos megbetegedés, 2022-ben világszerte 2,3 millió érintettet diagnosztizáltak és 670 000-en vesztették életüket.[1] Sajnos ezen statisztikák hazánkban sem bíztatóbbak, hiszen 2022-ben 7694 új megbetegedést regisztráltak és 2237 halálos áldozatot követelt a betegség[2], holott az időben felismert emlőrák nagy eséllyel gyógyítható, a korai stádiumban felfedezett rosszindulatú emlődaganatok 10 éves túlélési aránya akár több, mint 90%. Október 6-án, az emlőrák elleni küzdelem élharcosaként ismert AVON által életre hívott Fuss MELLettünk! közösségi futáson és kerekasztal beszélgetésen Prof. Dr. Bánhidy Ferenc szülész-nőgyógyász, onkológus, sebész és nőgyógyászati daganatsebész, valamint Dr. Újhelyi Mihály PhD onkoplasztikus emlősebész és helyreállító plasztikai sebész orvosszakértőkkel az emlőrák elleni küzdelemről, az önvizsgálat, a szűrések és az egészségtudatosság fontosságáról beszélgettünk.
Mi az igazság az emlőönvizsgálatról?
A havonta mindössze 5 percet igénybe vevő emlővizsgálat döntő szerepet játszik az emlőrák korai felismerésében, ami növeli a sikeres kezelés, valamint a túlélés esélyét. Habár ebben az időszakban számtalan platformon találkozhatunk az emlőönvizsgálat fontosságát hangsúlyozó üzenetekkel, sajnos napjainkban a nők többsége nincs tisztában azzal, milyen jelek utalhatnak emlődaganatra és hogyan kell helyesen elvégezni az önvizsgálat lépéseit. Az AVON 7 országban, több mint 7000 nő megkérdezésével végzett kutatásából[3] kiderült, hogy a nők mindössze 45%-a biztos abban, hogy felismeri a mellrákra utaló testi elváltozásokat és, habár a megkérdezettek körében a 2023-as adatokhoz (25%) képest nőtt azok száma, akik rendszeresen végeznek emlőönvizsgálatot, még mindig csak a nők 36%-áról mondható el ez.
Az emlőönvizsgálat néhány egyszerű lépésből áll, amit minden nőnek 18-20 éves kortól kezdve érdemes elvégeznie minden hónapban, a menstruációt követő 5-6. napon. Ha pedig valamilyen elváltozást tapasztal, vagy bizonytalan abban, amit érzékel, érdemes mihamarabb szűrővizsgálaton részt vennie.
– mesélte Prof Dr. Bánhidy Ferenc. Aki nem menstruál, az kiválaszthat erre egy tetszőleges napot, hogy minden hónapban akkor végezze el. Az AVON Magyarország YouTube csatornáján megtalálható egy animációs kisfilm, amely lépésről-lépésre mutatja be az emlőönvizsgálat folyamatát és animált ábrákkal szemlélteti elvégzésének módját, így adva útmutatást és segítséget minden korosztály számára.
A valóban részt veszünk a szűréseken?
Az AVON kutatása arra is rávilágít, hogy az önvizsgálat mellett, a nők nagy része a mellrákszűréseken való részvételt is hanyagolja. Mi több, az évről évre egyre népszerűbbnek mutatkozó októberi megmozdulások és egyre nagyobb volumenű kampányok ellenére a kutatás résztvevői körében a tavalyi adatokhoz képest csökkent a szűrésen résztvevők aránya. Míg 2023-ban a megkérdezett nők 33%-a nyilatkozott pozitívan, addig idén a nők mindössze 28%-a vallotta, hogy jár rendszeresen mellrákszűrésre. Ha életkor szerinti megoszlásban vizsgáljuk az adatokat láthatjuk, hogy a 45 és 54 év közötti nők körében történt a legnagyobb visszaesés, 40%-ról 30%-ra, míg a 35 és 44 éves nők körében bizonyult legmagasabbnak a szűréseken való részvételi arány (31%).
Habár hazánkban a 45 és 65 év közötti hölgyek 2 évente automatikusan kapnak behívót ingyenes mammográfiás szűrésre, azonban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2020-2021-es adatai alapján a nők mindössze 31,8%-a él ezzel a lehetőséggel.[4]
Tapasztalataim alapján, sokan gondolják, hogy ha nincs semmilyen panaszuk, akkor nem is érdemes egészségügyi szűréseken részt venniük, valamint sokan magától a vizsgálattól tartanak. Tévhit, hogy a mammográfiás szűrés során a pácienseket érintő sugárzásnak jelentős káros mellékhatásai lennének. Egy transzatlanti repülőgép út alatt bennünket érő sugárdózis akár többszörös mammográfiás vizsgálattal ér fel, így ennek veszélye nem számottevő.
– emelte ki Dr. Újhelyi Mihály.
Fontos leszögezni, hogy a rendszeres emlőönvizsgálat mellett sem elhanyagolható a szűréseken való részvétel, hiszen a rákos megbetegedések gyakran csak már előrehaladott stádiumban okoznak szemmel is jól látható, és érezhető tüneteket, míg a mammográfiai vizsgálat képes kimutatni már az 5 mm nagyságú, kézzel nem tapintható korai elváltozást is.[5] Klinikai tanulmányok szerint átlagosan 3 éve van jelen a testünkben az a daganat, amelyet orvosi vizsgálatokkal már fel lehet ismerni[6], azok a csomók, amelyeket pedig már mi magunk is észre tudunk venni, valószínűleg még hosszabb ideje vannak velünk. Pontos adatokat nem lehet megállapítani, hiszen a daganatok kitapinthatósága nagymértékben függ elhelyezkedésüktől és szövettani típusuktól, de az izomállomány mélyén elhelyezkedő csomók általában csak néhány cm feletti nagyságban okoznak észlelhető tüneteket.[7]
Hogyan segíthet az egészségtudatosság?
A beszélgetés során az orvosszakértők kiemelték az egészséges életmód és egészségtudatosság fontosságát is, amelyekkel csökkenthető a mellrák kialakulásának kockázata, valamint jelentősen lerövidíthető a már kialakult daganat felismerésének átfutási ideje.
Életmódbeli tényezők befolyásolhatják a daganatok fejlődését, többek között, a dohányzás extrém szinten emeli a daganatos sejtek kialakulásának kockázatát, rendszeres alkoholfogyasztás esetén pedig napi egy egység alkohol akár 7-10%-kal is növelheti az emlőrák rizikóját. Szervezetünk folyamatos inzulintermelése is negatív hatásokkal bírhat, és vezető ok lehet egy daganat kialakulásában, vagy kiújulásában, valamint a túlsúly is jelentős kockázati tényező, hiszen növeli az ösztrogén szintet, ezáltal serkenti a hormonérzékeny daganatok megjelenését idősebb korban, míg fiatalabb korban az agresszívabb daganatok kockázatát.
A rendszeres szűrések hangsúlyozása mellett fontos említenünk, hogy társadalmi szintű egészségtudatossággal és életmódbeli megtartásokkal, az inzulin szint csökkenését eredményező rendszeres testmozgással, megfelelő testsúlykontrollal, a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorításával, vagy elhagyásával rendkívüli módon javíthatók lennének a statisztikák.
– jegyezte meg Dr. Újhelyi Mihály.
„Egészségtudatosság és megelőzés szempontjából fontos megemlíteni a genetikailag örökölhető nőgyógyászati rákok tudatos kivizsgálását is, hiszen Európában az igazolt rosszindulatú emlődaganatok 5%-a genetikailag örökölt és tovább örökíthető, habár a valóságban inkább 10%-ra becsüljük ezt a számot” – hívta fel a figyelmünket Dr. Újhelyi Mihály. „Amennyiben a családban többeket is érint a betegség és volt igazolt genetikai mutáció, érdemes elvégeztetni a család minden tagjának az ebben az esetben államilag támogatott genetikai tesztet.” Az AVON 2024-es jelentéséből kiderül, hogy a kockázatnak kitett nők körében egyre nagyobb a tudatosság és a proaktív megközelítés, hiszen az elmúlt évben nőtt azoknak a fiatal (18-24 éves) nőknek a száma, akiknek a családjában előfordult emlőrák, és akiket öröklött genetikai mutációkra teszteltek. Ez a szám a 2023-as egyötödről (20%) idén több mint egynegyedre (27%) emelkedett.
Mégis miben segíthet a figyelemfelhívás és a tudatos nevelés?
A társadalmi egyészségtudatosság fejlődésének szempontjából a legfontosabb lehet, hogy ne kezeljük tabuként a daganatos megbetegedéseket, minél többek figyelmét hívjuk fel az emlőrákra, és igyekezzünk generációról generációra átörökíteni az egészség, a testtudatosság és a szűrővizsgálatok fontosságát. Habár októberben sokan hallatják a hangjukat a mellrák elleni küzdelem jegyében, az AVON kutatási eredményei szerint mégis egyre kevesebb nő kommunikál nyíltan barátaival, családtagjaival a mellrákról és a mellek egészségéről. Míg 2023-ban minden ötödik nő (19%) vallotta be, hogy nem beszél másoknak mellének egészségéről, addig 2024-re ez a szám 23%-ra emelkedett. A kutatás arra is rávilágít, hogy egyre kevesebb nőt tanítanak meg szüleik vagy nagyszüleik arra, hogyan végezzék el az emlőönvizsgálatot, míg tavaly ez a szám elérte a 20%-ot idén 12%-ra esett vissza. „Habár Magyarországon napjainkban a 65 éves nők körében fordul elő a legtöbb emlődaganat, egyre több a fiatalon diagnosztizált érintett is. Kulcsfontosságú, hogy már gyermekkortól egészség- és testtudatosságra neveljük gyermekeinket és minden feltételt biztosítsunk számukra ahhoz, hogy az egészségügyi szűréseket és testük jelzéseinek tudatos figyelését beépíthessék mindennapi rutinjukba” – hangsúlyozta Prof Dr. Bánhidy Ferenc.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Hogyan zajlik a mammográfia vizsgálat és mikor ajánlott elvégeztetni?_
Hivatkozások:
[1] https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/breast-cancer
[2] https://www.europadonna.org/breast-cancer/
[3] Több mint 7 000 nő (18+) körében végzett vizsgálat a következő piacokon: Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Törökország, Dél-Afrika, Fülöp-szigetek és Románia Avon Boob Census 2024_06.pdf (avonworldwide.com)
[4] https://huon.hu/2022/66/3/0195/0195a.pdf
[5] https://www.webbeteg.hu/cikkek/adattar/12205/mammografia
[6] https://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/24482/daganatok-gyorsasaga
