Megjelentek a közlönyben az egészségügy átalakításáról szóló rendeletek
Tegnap késő este váltak nyilvánossá a törvénymódosításhoz tartozó rendeletek, amelyek hatására gyakorlatilag az egész ellátórendszer működése megváltozik.
Az év utolsó előtti napjáig kellett várni a rendeletek megjelenésére a Magyar Közlönyben
December 7-én, az év utolsó ülésnapján fogadta el az Országgyűlés az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását. A törvénymódosításokat konkrét intézkedésekkel megtöltő rendeletek megjelenését még erre az évre ígérték - ez meg is történt: december 30-án, a késő esti órákban váltak nyilvánossá. - szúrta ki a 24.hu.
Változik a háziorvosi körzetek kialakítása
A rendelet szerint az Országos Kórházi Főparancsnokság a háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe veszi, hogy a háziorvosi körzetben ellátott lakosságszámnak
- a házi gyermekorvosi körzet esetén legalább 600 főt,
- a felnőtt és vegyes háziorvosi körzet esetén legalább 1200 főt el kell érnie.
A körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet. A körzetmódosítást követően a szerződésmódosítását a szolgáltató kezdeményezi.
Új körzet létesítése esetén nem köthető finanszírozási szerződés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglévő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén 1200, gyermekkörzet esetén 600 fő alá csökken. Vagyis ebben az esetben megszűnik a praxis.
Módosult az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló korábbi rendelet
A módosítás következtében a Belügyminisztérium meghatározta, mit nevezünk városi, és mit vármegyei kórháznak.
A városi kórház a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás szakmák közül legalább kettőben a részére irányadó progresszivitási szinten az adott szakmában egészségügyi ellátást nyújt.
Vármegyei kórház pedig az alábbi szakmák közül legalább ötben a részére irányadó progresszivitási szinten az adott szakmában egészségügyi ellátást nyújt:
- belgyógyászat
- endokrinológia, anyagcsere és diabetológia
- gasztroenterológia
- Nefrológia
- sebészet
- szülészet-nőgyógyászat
- csecsemő- és gyermekgyógyászat
- Fül-orr-gégegyógyászat
- szemészet
- bőr- és nemibeteg-ellátás
- neurológia
- stroke ellátás
- ortopédia
- traumatológia
- urológia
- klinikai onkológia
- aneszteziológia
- intenzív ellátás
- pszichiátria
- kardiológia
- sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás.
A központi ügyeletet hamarosan az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szervezi Budapesten kívül
A rendelet szerint az OMSZ a háziorvosi, házi gyermekorvosi részvételével működő ügyeletet
- hétköznap 16:00–22:00 óráig,
- hétvégén és ünnepnapokon 08:00–14:00 óráig biztosítja.
A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatban dolgozó háziorvos, házi gyermekorvos az ügyeleti szolgálatban havonta legfeljebb kétszer részt kell, hogy vegyen. Az ügyelet helyszíne az OMSZ által a járás területén megjelölt ügyeleti helyszín.
Az OMSZ által biztosított háziorvosi ügyelet
- hétköznap 22:00–08:00 óráig,
- hétvégén és ünnepnap 14:00–08:00 óráig tart.
A rendelet továbbá kimondja,
„2024. február 29-ig csak abban az esetben kell alkalmazni azt, ha az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény értelmében az OMSZ látja el az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást, egyéb esetekben a 2022. december 31-én hatályos rendelkezések az irányadók.”
A december 30-án megjelent rendeletekből hiányzik az a korábban belengetett terv, hogy a magánellátásban dolgozó orvosoknak kötelező jelleggel havi 20 órában a közellátásban is dolgozniuk kell, csak így tarthatnák meg működési engedélyüket.
Egyelőre nem szabályozza rendelet azt a Magyar Orvosi Kamara által hevesen ellenzett szabályozást, miszerint júliustól a szolgáltató esetlegesen 20 százalékkal csökkentheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos és szakdolgozók alapilletményét, ha a minősítés során a teljesítménye nem éri el a kívánt követelményeket. De lehetővé válik az is, hogy a szakdolgozó alapilletményét a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal – a minősítés eredményétől függően – megemeljék.
Olvasta már?
- Itt vannak a részletek: megjelent az egyes egészségügyi törvények módosítása
- Így reagált a MOK az új egészségügyi rendelettervezetre
- Olyat talált az EESZT-ben a fiatal budapesti nő, amire nincsenek szavak
- Pécsi egészségügyi digitalizációs céget vesz a Gloster
- Kiderült: ez a 10 tényező rövidíti le az életünket - a kilencedik az ólommérgezés
- Karikó Katalin egy gyógyíthatatlan betegség ellenszerén dolgozik
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
