Iszonytató jövőt vázolt egy magyar kutató! A kirajzolódó kép több mint aggasztó
Napról napra súlyosbodik az antibiotikum-rezisztencia okozta krízis a világban.
Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója már negyedszer nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását.
A kutató munkatársaival azt fogja vizsgálni, hogy a gyógyszergyártók által most fejlesztett, új típusú antibiotikumok mennyire hatékonyak a baktériumok ellenálló képességével szemben. Az MTA interjújában Pál Csaba elmondta, hogy az eddig kirajzolódó kép több mint aggasztó, ugyanis a korábban megvizsgált szerek többsége ellen pillanatok alatt kialakult a rezisztencia, vagy már eleve jelen van a természetben.
Szerte a világon hatalmas probléma, hogy a kórokozók ellenállóvá válnak a gyógyszerkészítményekkel szemben, és mára válságossá vált a helyzet.
A kutató rámutatott: Habár mi is fejlesztünk antibiotikumot, ennek a pályázatnak más a célja. Különböző cégek új antibiotikumait vizsgáljuk, amelyek a közeljövőben kerülhetnek a piacra, illetve korai kísérleti fázisban vannak. Arra vagyunk kíváncsiak, mit várhatunk ezektől a készítményektől, ha majd a klinikai gyakorlatban alkalmazni kezdik őket. Kialakul-e az ellenálló képesség ellenük, vagy sem. Ha igen, milyen mechanizmusok által? Ha pedig nem, akkor miért nem?
Ilyen kísérleteket végeznek majd
A legegyszerűbb kísérletek elején megmérik, hogy mennyire érzékeny egy kórokozó az adott új antibiotikumra. Jó esetben azt látják, hogy a szer valóban hatásos. Ezt egy kémcsőben is el tudják végezni: a tápoldatba belekevernek valamennyi antibiotikumot, és megnézik, hogy a baktériumok képesek-e osztódni, vagy sem. Majd ugyanezt a kísérletet úgy ismétlik meg, hogy sok (akár 10 milliárd) baktériumot helyeznek a tápoldatba. Egy ekkora populációban már spontán mutációk is képződnek, és ezek egyike-másika rezisztenciát biztosít a tulajdonosának. Ezek a sejtek fognak szaporodni és túlnőni az összes többin. Tulajdonképpen darwini evolúció játszódik le a kémcsőben spontán módon.
Majd lépésről lépésre növelik az antibiotikum-dózist, ezzel rákényszerítik a populációt, hogy megpróbáljon ehhez alkalmazkodni. Bizonyos idő után vagy kihal a teljes populáció, vagy kialakul egy új baktériumközösség, amelyben van négy-öt specifikus mutáció, amely ellenálló képességet biztosít. Vannak ennél sokkal kifinomultabb, szabadalmaztatott módszereik is, de az alapelv mindig az, hogy létrehoznak genetikai változatosságot a populációban, és szelektálják az adott antibiotikum mellett is túlélő baktériumokat. Sok esetben hamar olyan mértékű rezisztencia alakul ki, hogy gyakorlatilag bármennyi antibiotikumot tehetnek az oldatba, a baktériumok már rá sem hederítenek.
Az új antibiotikumok hatástalanná válnak
Az előzetes eredmények arra utalnak, hogy ezen antibiotikumok egy része hosszú távon nemcsak hogy hatástalan lesz, de még veszélyes is lehet, mert olyan baktériumokat hoznak létre, amelyek nemcsak rezisztensek, de még a fertőzőképességük is nagyobb. Vagyis olyan szuperbaktériumokat, amelyek rezisztensek szinte mindenre, és még fertőzőbbek is, vagy súlyosabb betegségeket képesek okozni.
"Felfedeztük ugyanis, hogy egyes genetikai változások (mutációk) egyszerre okoznak rezisztenciát és növelik a fertőzőképességet. E kórokozók sokszor jobban be tudnak hatolni az emberi sejtekbe, vagy komolyabb betegségeket okoznak az egerekben. Az utóbbi hatás nem függ az antibiotikumoktól, hiszen akkor is megfigyelhető volt, ha az egereknek nem adtunk antibiotikumot. Látnunk kell, hogy ez óriási és teljesen újszerű probléma: nem egyszerűen hatástalanok lesznek az új antibiotikumok, hanem a bevezetésük még akár károkat is okozhat" – magyarázza a kutató.
Mi várható a jövőben?
Az eddig bevált modell szerint mindig újabb antibiotikumokat vetnek be a gyártók, ha már nem elég hatékonyak, jöhet a következő, de ez folytonos versenyfutást eredményez, valamint óriási gazdasági terhet jelent. Mindemellett ez a típusú eltúlzott antibiotikum-használat a jövőbeli fejlesztéseket is megnehezíti, hiszen a kísérletek során nem ritka, hogy a régi antibiotikumok ellen kialakult ellenállás bizonyos mértékben már az új, még be sem vezetett készítményekkel szemben is létezik, pedig a kórokozók még nem is találkozhattak a velük – magyarázta a kutató. Pál Csaba ennek dacára kiemeli, a mostani helyzetért nem egyedül a felelőtlen antibiotikum használat okolható, hiszen egészen más típusú szerek és stresszfaktorok kialakíthatják a baktériumok ellenálló képességét.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ízületi gyulladást is okozhat a túl sok antibiotikum szedése
