Magánegészségügy vs. állami: egyikben sem kaphatunk megfelelő ellátást?
Kincses Gyula, egészségügyi közgazdász, a MOK korábbi elnöke szerint a jelenlegi egészségügyi rendszerben sem a gazdag, sem a szegény nem jut garantáltan megfelelő ellátáshoz.
Először is ki kell mondani, hogy a köz és a magánszféra merev és kategorikus szétválasztása nem működik, és nem is működhet a magyar egészségügyben sem. Az elmúlt évek is igazolták, hogy erős szeparációs szándék esetén megvan annak a veszélye, hogy az egészségügy kettészakad: a közösségi egészségügy (régebben Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ma Nemzeti Egészségbiztosítási Alap, a továbbiakban NEAK által finanszírozott egészségügyi szolgáltatók) egy folyamatosan rosszabbodó szegényellátássá romlik, a tehetősebbek pedig egyre inkább a megerősödő magánegészségügyet veszik igénybe, és így két, párhuzamos egészségügy alakul ki. Egy ekkora országban és ilyen jövedelmi szint mellett ez komoly kockázat- írja a portfolio.hu-n Kincses Gyula, egészségügyi közgazdász, a MOK korábbi elnőke.
Kincses szerint a magánegészségügy erőteljes növekedése a humánerőforrás elszívás miatt hozzájárul a közösségi egészségügy működési zavaraihoz. Kiemeli továbbá, hogy nincs két egészségügyre való orvosunk, szakdolgozónk.
A magánegészségügy hátrányai közé sorolja, hogy nem áll össze egy rendszerré, nem kínál a komplex problémákra megoldást, és a fontos területek, mint amilyen az onkológia, a traumatológia, az intenzív terápia gyakorlatilag teljesen hiányoznak, és egy minden problémát országos lefedettséggel megoldó második egészségügy fenntartásához nem elég tömeges és gazdag az elit. Ezért végül sem a gazdag, sem a szegény nem jut garantáltan megfelelő ellátáshoz.
Kincses rávilágít arra, hogy a lakosság az állami ellátási hiányokat többszörös áron, saját zsebből kénytelen finanszírozni. A megoldás a közgazdász szerint az, hogy meg kell engedni a szolgáltatások finanszírozásában is a megosztott finanszírozást, hiszen jelenleg a szolgáltatók ugyan keverednek a két szféra között, de maguk az egészségügyi szolgáltatások kizárólag vagy magán, vagy közfinanszírozásúak. Példaként a következőt hozza fel: a háziorvosnál, vagy a magánszolgáltató által működtetett, de NEAK szerződésű CT-ben egy fillért sem fizetünk, de ha a magánegészségügyhöz fordulunk, akkor ott mindent – közvetve vagy közvetlenül – mi fizetünk.
Kincses szerint a köz és magán merev szétválasztása nem működik, és nem is működhet az egészségügyben. A hatékony és betegelégedettséget hozó rendszer kialakításhoz a köz- és magánszolgáltatók együttműködésén kívül a köz- és magánforrások együttműködésére is szükség van.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!