GVH: 186 millió forintos bírságot kapott a Lidl - több termékük mégsem teljes kiőrlésű

Valójában az érintett termékekben a lisztnek csak mintegy 30-33 százaléka volt teljes kiőrlésű, a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült.

Megtévesztő volt a Lidl Magyarország kommunikációja több "teljes kiőrlésűként" hirdetett terméke esetében, ezért a hatóság 186 millió forint bírságot szabott ki az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) csütörtökön az MTI-vel.

Közölték: a versenyhatóság 2024 januárjában indított versenyfelügyeleti eljárást a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mert azt gyanította, hogy a cég négy,"teljes kiőrlésű" jelzővel forgalmazott termékével (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat, mivel azok a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet.

A GVH gyanúja beigazolódott: a Lidl megtévesztette a fogyasztókat, a termékek elnevezésével megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott a termékek összetételével kapcsolatban. Valójában az érintett termékekben a lisztnek csak mintegy 30-33 százaléka volt teljes kiőrlésű, a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült.

Felhívták a figyelmet: hogyha egy vállalkozás "teljes kiőrlésű" jelzővel illet egy pékárut, akkor a termék alapanyagának legalább 50 százalékban teljes kiőrlésű lisztnek kell lennie.

A nemzeti versenyhatóság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat huzamosabb ideig, évekig tartott és tart jelenleg is, így széles fogyasztói kört ért el, továbbá a kereskedelmi kommunikációval érintett fogyasztói kör részben sérülékeny, például cukorbetegek és inzulinrezisztens fogyasztók.

Az ügy okán a GVH arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak. A nemzeti versenyhatóság kiemelt figyelemmel kezeli azon állításokat, melyek bizonyos termékek egészségre gyakorolt hatásaira utalnak, hisz egyes fogyasztói csoportok - például a speciális étrenddel élők - különösen kitettek ezeknek az állításoknak - közölték.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!