Levegő Munkacsoport: szója- és pálmaolajból ne csináljon senki gázolajat!

2022.11.21.

szója pálmaolaj biodízel légszennyezés

Több széndioxid-kibocsátással jár a szója- és pálmaolajból készülő (bio)gázolaj használata, mint a tisztán fosszilisé.

Ezért javasolta az Európai Parlament, hogy a szója- és pálmaolajból készített gázolaj ne számítson megújulónak, kerüljön ki az elismert bioüzemanyagok közül. Az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak meg kell ragadnia ezt a történelmi esélyt, hogy közelebb hozza az uniós megújuló energiapolitikáját az eredeti célkitűzéshez: a széndioxid-kibocsátás gyors visszaszorításához. A Levegő Munkacsoport levélben hívta fel erre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter figyelmét egy nemzetközi kampány keretében.

Felülvizsgálják a megújuló energiaforrásokról szóló uniós irányelvet

António Guterres, az ENSZ főtitkára arra figyelmeztetett Sarm Es-Seikben, a 27. éghajlatvédelmi világkonferencián, hogy „a világ egy autópályán száguld az éghajlati pokol felé. Vagyis mindenkinek a fékre kell lépnie, Európának is”.

A megújuló energiaforrásokról szóló uniós irányelv most zajló felülvizsgálata során mindent meg kell tenni azért, hogy az a lehető legjobban szolgálja az Unió 2030-ig szóló éghajlati céljának eléréséhez szükséges „Irány az 55%!” szakpolitikai csomag megvalósítását. Lassítsa az éghajlatváltozást, védje a biológiai sokféleséget és támogassa az őslakosok jogait – Európában, Brazíliában és Indonéziában is támogatva a tiszta, új energiaforrások terjedését.

Nem utolsósorban az európai közlekedési felhasználás miatt megnövekedett keresletet a szója- és a pálmaolaj iránt nem lehet kielégíteni a terméshozam növelésével. Ezért a gazdák gyakran esőerdőkben és más, szénben gazdag, például tőzeges területeken szabadítják föl égetéssel a földet és alakítják monokultúrás ültetvénnyé. Az ilyen földhasználat-változtatáskor sokkal több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amennyit meg lehet takarítani azzal, hogy az ültetvényen termesztett szója- és pálmaolajból gázolajat állítanak elő és azt hozzákeverik a kőolajból lepárolt gázolajhoz.

További gond a terjeszkedő szója- és pálmaültetvényekkel, hogy létesítésük az őslakosok, helyi közösségek életterét szűkíti, hagyományos földjeiktől, megélhetésüktől fosztja meg őket. Megszűnik a fenntartható agrárgazdálkodás lehetősége is. A konfliktusok az ültetvényesek és a földeket korábban használók között sokszor a környezetvédők és emberi jogok védelmezői elleni erőszakba torkollanak. Árfelhajtó hatása is van a szója- és pálmaolaj iránti megnövekedett keresletnek az étolajok globális piacán. Növeli a hiányt és az árakat egy olyan helyzetben, amikor az ukrajnai háború és más tényezők miatt globális élelmiszerválság fenyeget.

Egyetlen megoldás a szója- és pálmaolaj-alapú bioüzemanyagok kivezetése

Az a javaslat, miszerint csak olyan szója- és pálmaolajból legyen szabad gázolajat előállítani, aminek a termesztése nem új ültetvényen történik, nem megoldás. Mindenféle tanúsítási rendszer elégtelen, a problémák csak a szója- és pálmaolaj-alapú bioüzemanyagok kivezetésével oldhatók meg. A tanúsítási rendszerek a legjobb esetben is azt eredményezik, hogy a magasabb környezetvédelmi normákat követelő piacokra kerül a tanúsított olaj, míg a „piszkos” oda kerül, ahol ezzel nem törődnek.

Miután egyik a másikkal helyettesíthető, a szója- és a pálmaolajból készített gázolajnak egyszerre kell eltűnnie az uniós üzemanyagpiacról.

Az Unióban ma egy növény akkor minősül magas közvetett földhasználati kockázatúnak (ILUC), ha a világban a termesztésére használt teljes földterületnek több mint 10 százaléka magas széndioxid-készletű területekből (például esőerdőből, tőzeglápból) lett átalakítva. Az Európai Parlament azt javasolja, hogy a küszöbértéket csökkentsék 7,9 százalékra. A 10 százalékos határ jó a pálmaolajra, de a szója csak a kisebb küszöbértéknél válik magas ILUC-kockázatúvá. Ezen kívül a magas ILUC-kockázatú növényekből előállított gázolaj a felülvizsgált irányelv 2023 júliusában esedékes hatálybalépése után ne kerülhessen forgalomba Európában. Ha az Európai Tanács elfogadja a javaslatot, jelentősen csökken az EU hozzájárulása az erdőirtáshoz és az éghajlatváltozáshoz.