Ennyire hasonlóan működik a kutyák agya az emberekéhez: itt az új kutatás eredménye
Kiderült hogy a g-faktor-nak is köze van hozzá.
A kutyák kognitív szerkezetében nagyobb hasonlóságot mutatnak az emberekhez, mint a főemlősöké, mivel a háziasítás során a kutyák hasonló evolúciós feltételeknek voltak kitéve, mint az emberek.
Az intelligencia és az elme működésének felfedezése mindig is kiemelt fontosságú volt a természettudományos kutatásokban. Bár még sok a megfejtenivaló ezen a területen, az állatok segítségével közelebb juthatunk a válaszokhoz. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói friss tanulmányukban rámutattak arra, hogy az intelligencia egyik kulcsfontosságú eleme, a "g-faktor", jelen van a kutyák esetében is, és számos vonatkozásban, például az öregedési folyamatban is hasonló az emberi "g-faktorhoz". Ennek vizsgálata segíthet megérteni a kutya és az emberi kogníció szerveződését, valamint a korral járó kognitív hanyatlást.
Mit befolyásol a "g-faktor"?
Az emberi kognitív tesztek eredményei között összefüggést tapasztalunk: akik jobban teljesítenek egy teszten, általában más területeken is sikeresek. Ezek a képességek hierarchikus struktúrában szerveződnek, a specifikus képességektől az átfogóbbak felé. A hierarchia csúcsán áll az általános kognitív faktor, a "g-faktor", ami az intelligencia egyik alappillére. Ez a "g-faktor" befolyásolja az összes alá tartozó kognitív készséget, és összefüggésben van a tanulmányi, az akadémiai, valamint munkahelyi sikerességgel és előrejutással.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb vizsgálatukban egy általános kognitív faktor létezését vizsgálták kutyáknál. "A kutyák kognitív és szociális-kognitív teljesítménye igen népszerű téma a tudományos irodalomban, azonban ezek a tanulmányok általában összehasonlító jellegűek. Azokra a kérdésekre fókuszálnak, hogy milyen kognitív teljesítményre képes a kutya, mint faj. Az eddigi vizsgálatok azonban gyakran elhanyagolták, hogy milyen mértékű különbségek vannak az egyedek között egy adott készség terén, és miért. Ezért szinte semmit sem tudunk arról, hogy a kutyák kognitív képességei hogyan szerveződnek egy összetettebb struktúrában" – mondja Turcsán Borbála, a GeroScience című folyóiratban megjelent tanulmány egyik vezető szerzője.
A tanulmány közérthető összefoglalását itt is megnézhetik:
Hogyan zajlott a kutatás?
A kutatók egy hét feladatból álló tesztsorozattal mérték fel és követték nyomon 129 házi kutyáét, három és tizenöt év között. Az eredmények hierarchikus struktúrát mutatnak, hasonlóan az emberi kognícióhoz. Az önálló problémamegoldás és a tanulási képesség két átfogóbb kognitív készséget jelent, amelyek egymással összefüggenek. A jobb problémamegoldó képességű kutyák általában hamarabb tanulják meg az új feladatokat is, ami igazolja a létezését egy magasabb rendű, általános kognitív faktornak, amely összeköti ezeket a képességeket. Ezt a faktort a kutatók g-faktornak nevezték, ami az emberi kognícióban ismeretes.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy ez a kutya g-faktor valóban megfelel-e a humán g-faktornak. “Ahhoz, hogy igazoljuk, hogy valóban az általános kognitív faktort sikerült megtalálni, megvizsgáltuk, hogy ez a faktor összefügg-e olyan egyéni jellegekkel, amikről emberi és más állatfajok irodalmi adatai alapján tudjuk, hogy kapcsolatban vannak a g-faktorral” – magyarázta Faragó Tamás, az Etológia tanszék kutatója.
Ezek a kutatás eredményei
Az eredmények alapján a magas "g-faktor" pontszámú, "okos" kutyák inkább felfedezték az ismeretlen környezetet, nagyobb érdeklődést mutattak az újdonságok iránt, és jobban teljesítettek más, új tanulási helyzetekben is, mint az alacsonyabb pontszámú társaik. Ráadásul a kutya "g-faktor" értéke összefüggött a személyiségükkel is, ami egy gazda által kitöltött kérdőív alapján derült ki, nem pedig a viselkedéstesztek eredményei alapján. A magas "g-faktor" érték magas aktivitással, képzettséggel és képezhetőséggel társult, ami azt mutatta, hogy nemcsak struktúrájában, de külső összefüggéseiben is hasonlít a kutya "g" az emberi "g"-hez.
A kutya "g-faktora" nemcsak számos párhuzamot mutat az emberi "g-faktorral", hanem az öregedés-kutatás területén is új perspektívákat nyitott a kutya kognitív képességeinek összefüggéseinek vizsgálata révén.
“Ismert, hogy idősebb korban a kutyák figyelme, tanulási képessége, memóriája természetes módon hanyatlik. Ha azonban a kognitív képességek összefüggenek egymással, könnyen lehet, hogy a korral való leromlásuk sem független egymástól, hanem van egy közös háttér faktor a különböző képességek leromlása mögött” – emelte ki Bognár Zsófia, a tanulmány másik vezető szerzője.
A kutatók két és fél éven keresztül nyomon követték a kutyák kognitív teljesítményének változását, és kimutatták, hogy hosszú távon valóban megfigyelhető egy globális kognitív hanyatlás, amint a g-faktor értéke csökken a korral. Az egészségi állapot is befolyásolta ezt a kapcsolatot: a rosszabb egészségi állapotú kutyáknál a g-faktor értéke gyorsabban romlott a kor előrehaladtával, míg a jó egészségi állapotú kutyáknál nem volt kimutatható változás. Bár ez a hanyatlás érintette az összes kognitív képességet, az eredmények arra utalnak, hogy a memória és az asszociációs tanulás korral való változását más tényezők is befolyásolják, így különböző dinamikával változnak, mint a többi.
Ez a kutyák öregedési mintázata hasonló az emberi öregedéshez, és segíthet később megtalálni és azonosítani a kognitív hanyatlás mögötti molekuláris és neurológiai okokat.
“Az új kutatás érdekes emberi párhuzamokra mutat rá az ember és a kutya öregedése között, tovább erősítve azt az érvet, hogy a kutya kiváló modellfaj az öregedéskutatás számára” – hangsúlyozta Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport és a Szenior Családi Kutya Program vezetője. “Az eredményeink alátámasztják a kutya g-faktor létezését, így a kutyák az emberi intelligencia evolúciójának és hátterének megértésében is segíthetnek.”
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Kiderült: a kutyák jóval többet értenek az emberi beszédből, mint amennyit mutatnak
