Vizes vagy száraz: hogyan lehet túlélni egy villámcsapást?
Meglepő, de egy új tanulmány megállapította, miért olyan magas a túlélési arány villámcsapás esetén.
1:1,2 millióhoz az esélye annak, hogy az Egyesült Államokban egy adott évben villámcsapás érje. Az Egyesült Államok Nemzeti Meteorológiai Szolgálata szerint ez a szám 1:15 300-ra csökken élete előrehaladtával, feltételezve, hogy 80 évig él.
Bár még ez mindig nagyon valószínűtlen, de érdemes arról tudni, hogy hogyan lehet kivédeni egy esetleges "csapást".
Íme, egy friss tanulmány jóvoltából: nagyobb eséllyel élheti túl a fejét ért közvetlen villámcsapást, ha a feje nedves
A kutatók olyan embereket kerestek fel, akik túlélték a fejüket ért közvetlen villámcsapást. Bár a túlélési arány sokkal alacsonyabb, mint azoknak, akiket más testrészen ért a villám. Az összesített túlélési arány 70 és 90 százalék között van. A csapatban felmerült az a kérdés, hogy a túlélési aránynak köze lehet-e ahhoz, hogy a fej vagy a bőrfelület épp vizes, nedves-e.
"A "felületi átvillanást" úgy határozzuk meg, mint egy kisülési utat a külső héj mentén, amelyet a testen átívelő áram belépési és kimeneti pontja közötti nagy feszültségkülönbség okoz. Felületi átvillanás esetén, a villámáram legnagyobb hányada - elméleti tanulmányok és fantomkísérletek mutatják - az emberi testen kívüli "flashover" csatornában áramlik, az emberi szövetekbe pedig csak néhány amper megy szét."
Korábbi tanulmányok eddig nem vizsgálták, hogy az eső hogyan befolyásolhatja a villámcsapás kimenetelét. Ennek okán emberi fej "fantomokat hoztak létre. A fejbőrt, a koponyát és az agyat ábrázoló három rétegből álló, emberi szövetet utánzó anyagokból készült két fejet 10 nagyfeszültségű elektromos töltésnek vetették alá – az egyiket szárazon, a másikat enyhén sós oldattal permetezve, ezzel próbálva az esővizet utánozni.
Az elektromos áram nagy része – 92 és 97 százaléka – mindkét fantomfej külső felületén áthaladt. De a csapat valódi különbségeket talált abban, hogy az áram mekkora része hatolt be a fej rétegeibe. Míg a nedves fej fejbőrrétegébe nagyobb mennyiségű töltés jutott, az agyréteg 13 százalékkal alacsonyabb átlagos elektromos áramot és 33 százalékkal kevesebb energiát vett fel a száraz fejhez képest.
A fantomfejek károsodásában is jelentős különbségek mutatkoztak
A száraz fejekben több károsodás történt. A kutatócsoport számos korlátozást említ a vizsgálatban, többek között azt, hogy a koponyákat nem fedte haj vagy más fejfedő, és hogy a valódi villámcsapások nagyobb amplitúdót produkálnának. Mindazonáltal az eredmények érdekesnek tűnnek, és további kutatások alapját képezik.
„Az emberi fejfantomokon végzett kísérleteink gyakorlati bizonyítékot szolgáltatnak arra az elméletileg posztulált hatásra, hogy az esőben nedves bőr jobb villámcsapás-védelmi viselkedést mutathat, mint a száraz bőr” – írja a csapat a közleményben.
„Hasonló hatásokra számítunk a zivatarok, esőzések során emberbe csapó valódi villámcsapások esetén is.”
A tanulmány a Scientific Reports- ban jelent meg.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Merre jár a macska? Nem járnak be olyan nagy területeket a cicák, mint hittük
