Kiderült az igazság: ezt sokan rosszul tudják a koleszterinről
Ezekre a jelekre érdemes odafigyelni.
A szív- és érrendszeri megbetegedéseket hosszú évtizedek óta az első számú halálokként tartják nyilván Magyarországon[1]. Ahhoz, hogy ez a szám csökkenjen, az is szükséges, hogy minél többen tisztában legyenek azzal, hogy milyen jelekre kell figyelni és milyen lépéseket kell megtenni a megelőzés érdekében. Egy, a témában készült kutatás[2] rávilágított, hogy az érelmeszesedéssel kapcsolatban, ami a kardiovaszkuláris halálozás legfőbb oka, még mindig sok a félreértés.
Tények és tévhitek
Világszinten évente 15 millió ember hal meg érelmeszesedés okozta szív- és érrendszeri betegségben, ami azt jelenti, hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások 85 százalékáért ez a betegség tehető felelőssé[3].
„Az érelmeszesedés Magyarországon is népbetegségnek számít, tüneteiről, kiváltó okairól, a lehetséges szövődményekről éppen ezért úgy gondolom, hogy sosem lehet eleget beszélni. Ebben megerősít az is, hogy a tavaly év végén készült reprezentatív kutatásban a megkérdezettek csupán 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztos abban, van összefüggés a koleszterinszint és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása között – mondta Maria Tilman, a Novartis Hungária kardiovaszkuláris terápiás területének vezetője.
A válaszokból az is kiderült, hogy a 40 évnél idősebb magyar lakosság 63 százaléka gondolja azt, hogy létezik „jó” és „rossz” koleszterin, de csak 46 százalékuk szerint van a szervezetünknek szüksége koleszterinre. A válaszadók mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy a túl magas LDL-koleszterin veszélyes, míg 21 százalékuk szerint a magas HDL-koleszterinszint növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Mi az igazság?
Ezzel szemben az igazság az, hogy a koleszterin az emberi test nélkülözhetetlen alkotóeleme. Az LDL, vagyis az alacsony sűrűségű lipoprotein, amit „rossz” koleszterinként szoktak emlegetni, a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába, ahol az fontos élettani funkciókat tölt be. Ezzel szemben a „jó” koleszterinnek nevezett HDL koleszterin összegyűjti a felesleges koleszterint a szervezetből, és visszaszállítja a májba, ahol lebomlik.
Előfordul, hogy a „rossz” koleszterinként emlegetett LDL koleszterinből túl sok kering a véráramban, ami lerakódik az érbelhártya alatt az erek falára és érelmeszesedést vagy más néven ateroszklerózist okoz. Az először kásaszerű anyagot tartalmazó, később kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok beszűkítik az ereket, az idő előrehaladtával növekednek, akadályozva a vér útját a szervekben. A meszes lerakódások megrepedése, és az ennek kapcsán képződött vérrögök szívinfarktushoz, sztrókhoz vezethetnek.
„Ha odafigyelünk az egészséges koleszterinszint fenntartására étrend, testmozgás és szükség esetén gyógyszeres kezelés révén, akkor nagyobb eséllyel kerülhetjük el a súlyos szív- és érrendszeri megbetegedéseket. A rendszeres szűrővizsgálatok és a szívbarát életmód a legjobb védekezés, ezért is tartjuk fontosnak azt, hogy mindenki tisztában legyen azzal, mit tehet meg a szíve egészségéért” – tette hozzá Maria Tilman.
Az LDL szint csökkentése klinikai vizsgálatokkal alátámasztva bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját. Minél alacsonyabb értékre sikerül szorítani az LDL értéket, továbbá minél korábban és minél tartósabban sikerül alacsony szinten tartani, annál kisebb lesz a valószínűsége egy szív-érrendszeri esemény bekövetkeztének.[4]
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mitől magas a koleszterin? Ezek lennének a normális vérzsírszint értékek
[1] KSH 22.1.1.9. Halálozások száma és aránya, csecsemőhalandóság, születéskor várható élettartam, halálozás főbb okok szerint (ksh.hu)
[2] A felmérés a Novartis megbízásából, a Pulzus© Kutatási Rendszer segítségével készült. Az adatfelvétel ideje: 2023.11.16-11.22.
A kutatási minta összetétele: A kutatás 700 fős mintája a 40 év feletti magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint.
[3] World Health Organization. Cardiovascular diseases (CVDs). utolsó megtekintés dátuma: 2024.11.04.
https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/cardiovascular-diseases-(cvds)
[4] ESC/EAS irányelv - European Heart Journal (2020) 41, 111-188
