Szomorú statisztika: így alakul a klímaváltozás okozta halálozások száma

A súlyos egészségkárosító hatások enyhítése érdekében további, célzott intézkedésekre és fokozott nemzetközi együttműködésre van szükség.

Annak ellenére, hogy több európai országban sikerült visszaszorítani az extrém hőség okozta halálesetek számát, a klímaváltozás egészségügyi kockázatai továbbra is jelentősek.

Eddig a tavalyi év, 2023 volt a valaha feljegyzett legmelegebb év a világon és a második legforróbb Európában. Az idei valószínűleg ezt is felülmúlja. Olaszország az éghajlatváltozás által leginkább érintett országok közé tartozik.

Annak ellenére, hogy évente több tízezer európai hal meg a hőhullámok miatt, a hő okozta halálozások száma tavaly sokkal rosszabb is lehetett volna. Egy nemrégiben a Nature Medicine folyóiratban közzétett tanulmány értékelte, hogy a hőhalandóság 2000-től napjainkig hogyan változott, és számításaik szerint 2023 nyarán, az elmúlt 20 évben elvégzett intézkedések nélkül, 80%-kal halálosabb lehetett volna.

A 2003-as hőhullám óta nem tapasztalt hőséget hozott Európába a tizenkilencedik század óta, és mintegy 70 ezer halálos áldozatot követelt. Ez a nyár mérföldkővé vált a nyári hőhullámok egészségügyi hatásainak kezelésében. Azóta kontinensszerte terveket dolgoztak ki a hőség ártalmainak megelőzésére. Számos nemzeti stratégia készült a hőség egészségre gyakorolt negatív hatásainak elhárítására. Azonban még azokban az országokban is, ahol ilyen terveket kidolgoztak, nem mindig ellenőrizték, hogy bevezetésre kerültek-e a javasolt intézkedések, illetve hogy azok mennyire bizonyultak hatékonynak a hőséggel kapcsolatos halálozási arány csökkentésében.

Az ezzel kapcsolatos aggodalmakat tovább erősíti, hogy a valaha feljegyzett legforróbb nyár, a 2022-es, becslések szerint 60 ezer halálesetet eredményezett Európában. Számos országban, köztük Olaszországban, ekkor volt a legmagasabb a hőséggel összefüggő halálozási arány, amely egy millió lakosra vetítve 295 halálesetet számlált.

Matematikai modell alapján

Elisa Gallo, Joan Ballester és munkatársaik a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézetben elsőként készítettek becslést az európai hőség okozta halálozási arányról 2023-ban, amely alapján összesen 47.690 halálesetet regisztráltak. Az érintett országok közül Olaszország a harmadik helyen állt a halálozási arány tekintetében, míg Görögország és Bulgária az első két helyet foglalta el. Az adatok jelentős demográfiai különbségeket mutatnak: a nők esetében a hő okozta halálozási arány magasabb volt, mint a férfiaknál (1,55 arányban), továbbá a 80 évnél idősebbek mortalitása 8,68-szor magasabb volt, mint a 65-79 éves korosztályé.

A kutatók 35 ország 823 régiójából származó adatokat felhasználva értékelték, hogy a halálozási arány miként kapcsolódik a hőmérséklethez négy ötéves intervallumban (2000-2004 és 2015-2019). E módszer segítségével számszerűsíthető, hogy a hőmérséklet hogyan befolyásolja a halálozást Európában, valamint hogy ez a kapcsolat hogyan változott az elmúlt 20 évben. Emellett lehetőségük nyílt arra is, hogy következtetéseket vonjanak le arra vonatkozóan, milyen lett volna a halálozási arány a korábbi években, ha az éghajlati viszonyok megegyeztek volna a 2023-ban tapasztaltakkal.

Számításaik szerint, ha a 2000-es évek elején egy olyan nyár következett volna be, mint 2023-ban, az közel 86.000 halálesethez vezetett volna, ami jóval több, mint amit 2003 nyarán mértek. Az idősebb, 80 év feletti korosztály esetében ez a szám megduplázódott volna. Ez pedig azt jelzi, hogy az európai társadalmak széleskörű alkalmazkodása megakadályozta a hő okozta halálesetek mintegy 80%-át.

Az egészségügyi hatások mérséklése

A tanulmány eredményei összhangban állnak a korábbi modellekkel végzett számításokkal, amelyek azt mutatják, hogy a hőhullámokból eredő relatív globális halálozási arány a hőmérséklet folyamatos emelkedése ellenére csökkent. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtott stratégiák hatékonyak.

Ezek közé a stratégiák közé tartoznak:

• a hőhullám-figyelmeztető rendszerek,
• a specifikus szűrő- és vészhelyzeti válaszprotokollok,
• a betegek kiszolgáltatott kategóriáinak azonosítása,
• az ápolási otthonok és légkondicionáló berendezések telepítése.

Bár a globális felmelegedés továbbra is folytatódik, egészségkárosító hatásai az intézkedések révén mérséklődnek.

Májusban az Olasz Nemzeti Egészségügyi Intézet pozitív tendenciáról számolt be. „2023 heves hőcsúcsokkal jellemezhető nyara azonban a tendencia jelentős megfordulását mutatja. A napi halálozási megfigyelőrendszer (SiSMG) adatai szerint Közép- és Dél-Olaszország városaiban a többlethalálozás a 2022-es 16%-ról 2023-ban 4%-ra csökkent. Ugyanakkor az északi városokban a várthoz képest –5%-kal csökkent a halálozás az egészségügyi szabályozások, szervezési intézkedések és tájékoztatási kampányok révén.” Ennek ellenére a halálos áldozatok száma továbbra is magas, ami arra utal, hogy a jelenlegi intézkedések nem elegendőek.

A jövőben a hőhullámok egyre gyakoribbak és súlyosabbak lesznek

Mindenképp elengedhetetlen az egészségügyi ellátás fejlesztése, például:

• a veszélyeztetett emberek ellátáshoz való hozzáférésének javítása,
• a hőhullámok idején az egészségmegőrzésre alkalmas viselkedést népszerűsítő lakossági figyelemfelkeltő kampányok,
• a foglalkozás-egészségügyi feltételek fejlesztése,
• a közegészségügyi hatóságok hőkezelési cselekvési terveinek kidolgozása,
• tájékoztató kampányok. 

Most az a feladat, hogy megértsük, ezek közül a beavatkozások közül melyiknek van a legnagyobb hatása a halálozás csökkentésére, hogy a legjobb eredményeket elérő megközelítésekbe lehessen befektetni.

Cikkajánló

Azt gondolja, hogy meleg van? A mostani hőhullámok gyengének fognak számítani a jövőben!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!