7. Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia
WHO: hármas katasztrofális válság, kihívás előtt áll az emberiség
Európában még ma is évente 1,4 millió ember hal meg az egyik miatt.
A 7. környezetvédelmi és egészségügyi miniszteri konferencia meghatározza a WHO európai régiójának jövőbeli környezeti és egészségügyi prioritásait és kötelezettségvállalásait, különös tekintettel
- az éghajlatváltozás,
- a biológiai sokféleség csökkenésének
- és a környezetszennyezés hármas környezeti válságának egészségügyi dimenzióira.
Ez a hetedik konferencia az 1989-ben, az Európai Környezet- és Egészségügyi Folyamat (EHP) keretében indult sorozatban.
Hármas vészhelyzet, hármas kihívás
Egyszerre kell harcolnunk a klímaváltozás, a növekvő környezetszennyezés és a biodiverzitás visszaszorulása ellen - jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, a környezetvédelmi és egészségügyi minisztereknek hetedik alkalommal megrendezett WHO-konferencia szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Hans Henri P. Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója hangsúlyozta: "Európában még ma is évente 1,4 millió ember hal meg a környezetszennyezés okozta egészségi problémák miatt, nagy részük halálát a légszennyezés okozza."
Ugyanakkor 77 millió ember még ma sem jut hozzá egészséges ivóvízhez a régióban
- tette hozzá. Ilyen körülmények között kívánják meghatározni a jövő teendőit a konferencián, amelyen 46 ország 30 minisztere, illetve államtitkára, összességében a civil partnerekkel együtt, mintegy 600 résztvevő tanácskozik - mondta az igazgató.
Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy a konferencia a régió legfontosabb egészégügyi kihívásaira igyekszik ráirányítani a figyelmet, egyben közösen keresik az optimális megoldásokat a felvetett kérdésekre. Magyarország elkötelezett a közös és előremutató együttműködés iránt, és kezdetektől részese az európai környezeti és egészségügyi folyamatoknak, valamint kiemelt stratégiai partnerként tekint a WHO-ra.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter közölte: a konferencia fókuszában lévő problémák külön-külön is veszélyesek, de most egyszerre kell szembenézni velük egy világjárvány utáni gazdasági krízis és egy háború árnyékában. Fontos, hogy az energiaválság következményeinek elhárítása nyomán olyan megoldásokat válasszunk, amelyek megfelelnek az emberek érdekeinek.
Ezek pedig a fenntarthatóság, a környezet- és természetvédelem
- tette hozzá.
Lantos Csaba közölte: Magyarország messzemenőleg támogatja a Budapesti Nyilatkozatot. Hozzátette: a környezet- és természetvédelmi feladatok, a klímapolitika, a zöldgazdaságra való átállás vagy a körforgásos gazdaság térnyerése egymással szorosan összefüggő területek, és Magyarország is így tekintenek ezekre, amit jól tükröz a felülvizsgálat alatt álló nemzeti energia- és klímaterv is.
Ez utóbbiról elmondta: a "drasztikusan megváltozott nemzetközi helyzet miatt" központi kérdés az ellátásbiztonsság és a megfizethető árú energia és az egészséges ivóvíz. Kifejtette: a fenntarthatósági célikitűzésekkel együtt Magyarország továbbra is elkötelezett a rövid és hosszú távú klímacélok megvalósítása mellett.
Az új nemzeti energia- és klímatervben az eddigieknél is ambíciózusabb vállalást tesznek
2030-ra az eddigi 40 százalékról 50 százalékra szeretnék csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A célok között szerepel, hogy a végső energiafelhasználás - a gazdaság növekedésével - csökkenjen. A megújuló energiaforrások arányát pedig 21 százalékról 29 százalékra szeretnék növelni 2030-ig - mondta.
Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének elnöke emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány eddig nem látott kihívás elé állította a világ környezetvédelmi és egészségügyi rendszerét, és a kezelése integrált megoldásokat követelt.
"A jövő nagy feladata, hogy felkészüljünk a hasonló esetekre, hiszen 28 százalék az esélye annak, hogy egy évtizeden belül hasonló kihívással kell szembenéznünk" - mondta.
Arról is szólt, hogy mivel a klímaváltozás nagy része emberi tevékenység eredménye, a válaszokat is az emberi tevékenység mentén kell megfogalmazni.
A jó hír, hogy globális a közös jövőképünk, amit megállapodások formájában is kifejezünk - mondta. Ugyanakkor a fentartható fejlődéshez szükséges intézkedéseknek csupán 15 százalékát végezte el az emberiség - tette hozzá Kőrösi Csaba.
Brigit Staatsen, az Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Munkacsoport elnöke közölte, hogy a konferencia záródokumentuma, a Budapesti Nyilatkozat kidolgozását 2021-ben kezdték meg az Európai környezetvédelmi és egészségügyi minisztériumok, illetve a civil szervezetek részvételével.
Negyedik: a világjárvány
Az elmúlt 30 évben elért haladás ellenére a régióban évente több mint 1,4 millió haláleset tudható be környezeti kockázati tényezőknek, amelyek közül a levegőszennyezés a vezető. A Covid-19 világjárvány feltárta a zoonózisos betegségek környezeti kiváltó okainak megelőzésében, felismerésében és kezelésében tapasztalható szisztémás kudarcok mélységét és szélességét, összekapcsolva a járványt az ezzel járó hármas környezeti válsággal.
A konferencia így figyelembe veszi a Covid-19 világjárvány hatását és az egészséges felépülés lehetőségeit is a 2030-as Fenntartható Fejlődési Menetrend elérése felé vezető úton. Ezen az úton újra kell gondolni az egészséggel és a környezettel kapcsolatos kormányzást, politikákat és intézkedéseket. Kapacitásokat kell teremteni az integrált, transzdiszciplináris és multiszektorális megközelítések elfogadásához, amelyek teljes mértékben felismerik és cselekszenek ezekre az összefüggésekre, partnerségeket alakítva ki a cselekvés előremozdítása érdekében, amely senkit sem hagy maga után.
Olvasta már?
- Véradás, plazmaadás: minden egyes adomány értékes életmentő ajándék
- Hepatitisz fertőzés gyerekeknél: ezt tanácsolják a szakemberek
- Fesztiválozni készül? 6+1 lépésben elmondjuk, hogy védheti a bolygót közben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Áram az űrből: decemberben telepítik az első napelemfarmot
