Gondolatok fogságában: ismerje fel a kényszerbetegség jeleit időben!
A kényszergondolatok vonatkozhatnak a fertőzésektől való félelemre, de agresszióval vagy szimmetriával is összefügghetnek.
Idén október harmadik hetében tartják a kényszerbetegség (obsessive-compulsive disorder, OCD) hetét a Nemzetközi Kényszerbetegség Alapítvány kezdeményezésére. A mentális zavar körüli előítéletek csökkentése és a hiteles ismeretterjesztés különösen nagy jelentőséggel bír, ugyanis a mai napig gyakori tévhitek és megbélyegzés miatt az érintettek gyakran sok évnyi szenvedést követően fordulnak szakemberhez – holott minél enyhébbek a tünetek és minél korábban indul a kezelés, annál jobb a gyógyulási esély. Hazánkban a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet egyedülálló módon kínál komplex, speciális ellátást a kényszerbetegeknek.
Gyakori pszichiátriai zavar
A kényszerbetegség a hazai és a nemzetközi vizsgálatok alapján a negyedik leggyakoribb pszichiátriai zavar, amely a lakosság kb. 2 százalékát érinti az élete során – Magyarországon ez nagyjából 200.000 embert jelent. Vezető tünetei a visszatérő, akarattól függetlenül jelentkező, szorongást keltő kényszergondolatok, azaz obszessziók, és a ritualizáltan ismétlődő kényszercselekvések, azaz kompulziók. A kényszergondolatok vonatkozhatnak például a fertőzésekre és az azoktól való félelemre, de lehetnek agresszióval vagy szimmetriával kapcsolatosak, esetleg szexuális vagy vallásos jellegűek, míg a kényszercselekvések többsége tisztálkodásra, ismétlésre vagy ellenőrzésre irányul.
„Irracionális félelmeik miatt a kényszerbetegségben szenvedő páciensek számára sokszor az olyan, mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységek elvégzése is óriási erőfeszítést jelent, mint az otthon elhagyása, a bevásárlás vagy akár az étel felszeletelése. A betegek tisztában vannak tüneteik kórosságával, de akaratlagosan képtelenek megszabadulni tőlük, és sokszor igyekeznek titkolni kényszereiket, holott komplex gyógyszeres és pszichoterápiás kezeléssel az esetek 70-80 százalékában jelentős javulás érhető el” – magyarázza Boross Viktor, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet OCD szakambulanciájának klinikai szakpszichológusa.
Többféle terápia létezik
A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben egyedülálló módon két helyszínen is elérhető a kényszerbetegek számára pszichiátriai és pszichoterápiás ellátás: egyrészt az OCD Szakambulancia és Kutatólaborban ambuláns formában érhető el a kényszerbetegek számára csoportterápia, másrészt a D osztály Pszichoterápiás Részlegén fekvőbeteg ellátási formában intenzív, komplex pszichoterápiás program keretében vehetnek részt a betegek kezelésben – magyarázza dr. habil Csigó Katalin intézeti vezető pszichológus, a Nyírő-OPAI Pszichoterápiás Centrumának szakmai vezetője.
Az OCD Szakambulancia és Kutatólaborban speciális pszichoterápiás tervet dolgoztak ki. „Elsősorban kognitív viselkedésterápiás (CBT) megközelítéssel dolgozunk, de alkalmazunk családterápiás intervenciókat, mindfulness elemeket, szupportív terápiát is. A szakambulancián kétféle csoportfoglalkozást is tartunk rendszeresen: pszichoedukációs és kognitív viselkedésterápiás csoportot” – foglalja össze a terápia elemeit a klinikai szakpszichológus.
Különleges tábor
A csoportterápiában részesülő betegek köréből toborozták annak a különleges OCD-tábornak a résztvevőit is, amely a nyár folyamán zajlott le Kisorosziban. Elődjét még a kilencvenes években tartották – az egyik alapító Dr. Németh Attila pszichiáter, a Nyírő Gyula OPAI egykori főigazgatója volt, aki jelenleg a szakambulancián dolgozik –, és a fő cél mind a régi, mind az aktuális tábor esetében az volt, hogy a kényszerbeteg páciensek tünetspecifikus terápiás feladatok gyakorlásán keresztül, tréningszerűen tudjanak elsajátítani új viselkedéseket. „A tábort követően a résztvevők arról számoltak be, hogy kényszereik felismerésében tudatosabbak lettek, könnyebben felismerik, mikor vesznek obszesszív irányt a gondolataik, mások pedig megtanulták, hogy a kosz nem annyira veszélyes és nem indokolt a folyamatos kézmosás, vagy éppen átértékelték azt, mi számít elég tisztának” – összegzi a tapasztalatokat Boross Viktor. A Nyírő Gyula OPAI szakemberei két hónappal később újra felmérték a betegek állapotát, és az utánkövetés alkalmával a csoport nagy része további javulásról, illetve az elért eredmények megőrzéséről számolt be.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Így kapcsolódik a tik a Tourette-szindrómához
