Túl veszélyes az immunrendszer ahhoz, hogy ugyanúgy működjön az agyunkban, mint testünk más részén
Ezzel a magyar felfedezéssel most még közelebb kerülhetünk agyunk megértéséhez.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói egér agyszelet-preparátumokat használva vizsgálták, hogyan aktiválódnak az agyi sérülések esetén a védekező mikrogliasejtek. Az azonosított mechanizmusok új perspektívát nyithatnak a gyakori idegrendszeri betegségek megértésében.
A HUN-REN KOKI Dénes Ádám vezette Neuroimmunológia kutatócsoportja évekkel ezelőtt elsőként írta le a mikrogliasejtek és az idegsejtek közötti közvetlen kommunikációs kapcsolatot, ahogy erről korábban mi is beszámoltunk. A Berki Péter, Cserép Csaba és Környei Zsuzsanna által közösen vezetett, és a Nature Communications tudományos folyóiratban publikált legújabb kutatásukban a magyar kutatók, kínai, amerikai és német kollégák közreműködésével, a mikroglia fenotípusváltozásainak hatásait vizsgálták az idegi hálózatokra.
A központi idegrendszerben a mikrogliasejtek látják el a védekezési szerepkört
A mikrogliasejtek különleges módon védekeznek a központi idegrendszer sérülései ellen, megakadályozva a maradandó funkcióvesztést. Nem úgy működnek, mint ahogyan például az egyik ujjunkat érő komolyabb sérülés esetén reagál az immunrendszer, amikor gyulladás alakul ki, később a seb elhegesedik, vagy netalán elgennyesedik. Az agyban ez maradandó funkcióvesztést okozhatna. Túl veszélyes az immunrendszer ahhoz, hogy szabadjára lehessen engedni a központi idegrendszer területén, helyettük a mikrogliasejtek látják el a védekezési szerepkört. A KOKI kutatói sokoldalú módszertani megközelítést alkalmazva igazolták, hogy az agyszelet-preparátumokban a mikroglia gyors és erőteljes állapotváltozáson megy keresztül, mely a szeletkészítés – azaz a sérülés során – során azonnal megindul. A mikrogliasejtek nyúlványaikat visszahúzzák, miközben a szelet felszíne felé vándorolnak, s ezalatt megváltoznak az idegsejtekkel és a szinapszisokkal kialakított kapcsolataik, és sejtfelszíni receptorkészletük is átalakul. A munka kínai társszerzői által fejlesztett fluoreszcens ATP-szenzor használatával sikerült kimutatni a szeletvágást követő azonnali ATP-felszabadulást és az azt követő gyors, fokális, „villanásszerű” ATP események létrejöttét.
A sérülésmentes agyban is szerepet játszanak
Meglepő módon ezek az ATP események órákkal a kezdeti „ATP-vihar” után is jelen voltak, és ezek a dinamikus ATP felszabadulások vezérlik a mikroglia sérülésre adott válaszát. Az azonosított jelátviteli útvonalak befolyásolják az idegsejtek kapcsolatrendszerének átépülését, amely a komplex idegi hálózatok működéséhez szükséges. A kutatók azt is igazolták, hogy a mikrogliasejtek az ép agyban is szerepet játszanak az idegsejtek speciális aktivitásmintázatainak kialakításában, amelyek kulcsfontosságúak a tanulás és memória folyamataiban. Ezek a mechanizmusok segíthetnek megérteni a traumatikus agyi sérülések (mint a stroke és iszkémia) és a krónikus neurológiai betegségek (mint az Alzheimer- és Parkinson-kór, demencia, epilepszia) kialakulását.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Melyik a tökéletes zene az agynak? 3 tipp arra, hogy megtalálja a legjobbat
