Egyre kevesebb klinikai vizsgálat jön Magyarországra

Az európai klinikai vizsgálatok adatait tekintve megfigyelhető, hogy Magyarországon ezek száma évente körülbelül öt százalékkal csökken.

Magyarországon évről évre egyre kevesebb klinikai gyógyszervizsgálat indul, ami azzal fenyeget, hogy elveszítheti az ország az előkelő helyezését ezen a téren. Amellett, hogy a betegek számára fontos esélyt jelent a legújabb fejlesztésű terápiákhoz való hozzáférés, a klinikai vizsgálatok szakmailag és anyagilag is hasznot jelentenek az egészségügyi ellátórendszernek, ez pedig fontos szempont a döntéshozatalban és a betegérdekeket tekintve is.

A világ sok bizonytalansággal terhelt, nehéz időszakot él át, ezért Magyarország is számára fontos, hogy kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek javíthatják az ország helyzetét. Az egyik ilyen tényezőt a klinikai vizsgálatok jelentik, amelyekben az ország eddig kifejezetten jól állt, azonban a számuk egy ideje folyamatosan csökken.

- Magyarország jól járna azzal, ha egyre többen felismernék, milyen értékek rejlenek a klinikai vizsgálatok elvégzésében. A legfrissebb felmérések alapján az európai klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban az láthatjuk, hogy Magyarországon ezek száma évente nagyjából öt százalékkal csökken. Azt prognosztizáljuk, hogy ez gyorsulni fog. Törekedni kellene arra, hogy megőrizzük azokat a lehetőségeinket, amelyekkel korábban élni tudtunk - mondta Dr. Szalóki Katalin, az AIPM (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete) igazgatója egy áprilisban megrendezett szakmai konferencián.

Lemaradóban van az ország a régiós versenyben

Magyarország azonban mára a régióban lemaradásban van. A konferencián elhangzott, hogy Romániában például külön állami stratégiát dolgoztak ki arra, hogyan tudnának minél több klinikai vizsgálatot vonzani. Csehországban az elmúlt évben már jóval a magyarországi szint felett jártak, míg Németországban, ahol az innovatív gyógyszerek rögtön a támogatott körbe kerülnek, amint engedélyezik a piaci értékesítésüket, bevezették azt a kötelezettséget, hogy bizonyos mennyiségű klinikai vizsgálatnak Németországban kell történnie.

Eközben nem csak Kína Európa versenytársa a klinikai vizsgálatok megszerzésében, de olyan régiók is, mint Dél-Amerika, ahol viszonylag nagy populációval, nagyon gyors betegbeválasztással tudnak dolgozni a gyógyszergyártók. Ez elvisz Európából vizsgálatokat, aminek szintén az az eredménye, hogy élesebbé válik a kontinens országi közötti verseny ezek megszerzéséért. Jól mutatja ezt, hogy a European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA) adatai szerint az Európai Unióban évente átlagosan 4,4 százalékkal bővültek a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek 2010 és 2022 között (27,8 milliárd euróról 46,2 milliárd euróra), addig az USA-ban 5,5 százalékos, Kínában pedig 20,7 százalékos volt ez a növekedés. Így Európa nem tud lépést tartani az Ázsiában és az Egyesült Államokban tapasztalható növekedéssel. A kutatási és fejlesztési kiadások lassú növekedése azt is jelenti, hogy a kontinens gyógyszeriparának sürgősen fel kell gyorsítania befektetéseit ezen a téren.

Ötödik helyen állt Magyarország az európai vizsgálati rangsorában

Mindezzel együtt pozitívumként érdemes megjegyezni, hogy Magyarország kiemelt helyen volt az Európai Gazdasági Térségben (EGT), tehát nem csak az EU-ban, hanem a kibővített európai térségben is a klinikai vizsgálatokban. Nagyjából százezer főre 1,68 vizsgálat jutott, ami az ötödik helynek felelt meg az országok rangsorában. Ez egyben azt is jelenti, hogy viszonylag magas szintről indult el a csökkenési trend.

- A klinikai vizsgálatok csökkenésében szerepet kap többek között a toborzás, illetve az is, hogy körülményes a jóváhagyások megszerzése és a szerződések megkötése a klinikai vizsgálatok lebonyolítása során. Külön probléma, hogy sokszor rosszabb kép él ezekről a vizsgálatokról, mint ahogy manapság valójában zajlanak és állami ösztönzők sincsenek ezen számok növelésére – tette hozzá Szalóki Katalin.

Erős anyagi érdek is a klinikai vizsgálatok megtartása, bővítése

A 2023-ban, illetve a 2024 elején bemutatott iparstratégia egyértelműen hangsúlyt helyezett arra, hogy Magyarországon meg kell tartani a klinikai vizsgálatok számát, hiszen ez nemzetgazdasági érdek is. Bevételt hoz Magyarországnak, illetve spórolást jelent a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK). Olyan költségektől kíméli meg az ellátórendszert, amik másképp felmerülnének és az ellátórendszer büdzséjét terhelnék.

Lényeges összetevője ennek, hogy a gyógyszergyártók akkor fognak klinikai vizsgálatokat Magyarországra hozni, ha utána a gyógyszerük elérhető lesz itt. A gyártóknak nem mindegy, hogy egy országban a finanszírozási periódus akár három-öt év lehet-e vagy sem, hogy biztosan tudhatják-e, hogy egy év múlva befogadásra kerül a gyógyszer.

Összegezve

• A klinikai vizsgálatok száma évente kb. 5 százalékkal csökken Magyarországon.
• Egyre kevesebb klinikai gyógyszervizsgálat indul Magyarországon, veszélyeztetve az ország előkelő helyzetét ezen a területen.
• Az európai klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban Magyarország lemaradásban van a régióban.
• Az Európai Unióban a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek lassan növekednek, míg az USA-ban és Kínában gyorsan nőnek.
• Magyarország kiemelt helyen volt az Európai Gazdasági Térségben a klinikai vizsgálatokban, de az országban az elmúlt időszakban csökkenést mutat a számuk.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!