Tudjuk, hogy káros, mégse törődünk az akkumulátorgyárak fényszennyezésével
Így lesznek világosabbak az éjszakáink.
A fényszennyezés egyaránt káros hatással van az emberi szervezetre és az élővilágra, mégis úgy fest, kevés figyelem jut rá az új gigaberuházások kivitelezésénél. Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet kutatójának elemzéséből kiderül, hogyan lesznek világosabbak az éjszakáink, ahogy Magyarország akkunagyhatalommá válik.
Fényszennyezés — világos hatások, laza jogszabályok
Az éjszakai mesterséges fények a vonuló madaraktól a beporzókon át a vízi ökoszisztémákig az élővilág jelentős részére negatív hatással vannak, de az embert se kímélik. Az éjszakai beszivárgó fények módosítják a melatonin-termelést, és befolyásolják testünk természetes (cirkadián) ritmusát. Eközben a világ népességének nyolcvan százaléka éjszaka világított égbolt (skyglow) alatt él, míg globálisan a mesterséges világítás mértéke évente 6%-kal növekszik és az áramfogyasztás 20%-áért felelős.
Mindennek fényében meglepő lehet, hogy jelenleg nincs átfogó, az egész EU-ra kiterjedő jogszabály a fényszennyezéssel kapcsolatban. Irányelvek, ajánlások és nemzeti vagy regionális kezdeményezések léteznek a témában, így például Csehország volt az első EU-tagállam, amely saját törvényt hozott a fényszennyezésről, de Szlovénia és Franciaország is bevezetett szabályozásokat az éjszakai égbolt védelme érdekében. Az EU természet-helyreállítási rendelete és a beporzókra vonatkozó új megállapodás is foglalkozik ajánlás szintjén a fényszennyezéssel, azonban ennél tovább egyik sem merészkedik.
Magyarországon nem foglalkozik külön jogszabály a fényszennyezéssel. A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletben említik, bár ellenőrzéséről nem esik szó, továbbá a reklámeszközök szabályozásánál tárgyalják.
Ipari fények az magyar éjszakában
A NASA műholdas adatai alapján látható, hogy az évek óta nálunk működő dél-koreai akkumulátorgyárak építése kezdetétől az égbolt irányába történő, felületegységre viszonyított fénykibocsátás jelentősen nőtt Gödön, Iváncsán és Komáromban is. Éltető Andrea elemzése szerint azonban a gyárak környezethasználati hatásvizsgálati (KHV) dokumentációjában semmi sem található a fényszennyezésről.
Az újabb, debreceni (Semcorp, EcoPro, EVE Power Hungary és CATL) és ácsi (Bamo Technology) gyáraknál pár általános mondat már fellelhető, de leginkább a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet rendelkezéseire hivatkoznak, és nem igazán lépnek túl az általánosságokon — legfeljebb a lámpatestek kivitelezésére fogalmaznak meg célkitűzéseket.
Fénytakarékos tervezés az alapoktól
A fényszennyezés nehezen megfogható probléma, az azonban látszik, hogy a jelenlegi hatósági előírások — nem is beszélve a betartatásukról — keveset érnek. Éltető Andrea szerint a jogszabályi védelem mellett fontos lenne már az épületek funkcióinak és működésének tervezésénél gondolni erre a szempontra is, különösképpen azért, mert a jellemzően zöldmezős beruházások fényszennyezéstől kevésbé terhelt területekre hoznak új fényforrásokat.
- Kevesen vannak tisztában a fényszennyezés káros hatásaival. Az élővilág védelmében és saját érdekünkben is komolyabban kellene vennünk ezt a problémát, erre dedikált ellenőröket képezni, továbbá szakemberekkel konzultálva hathatósabb szabályozást alkotni és ezt betartatni — mondja a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet kutatója.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
