Hiába szeretnék az emberek: a covid járványnak még nincs vége

2023.01.21.

koronavírus járvány covid

koronavírus, omikron, járvány, karanténszabály

Bár a világban egyre elterjedtebb az a narratíva, hogy a koronavírus már nem veszélyes, ez valójában nem így van.

Karikó Katalinról is szó esett a davosi világgazdasági fórum koronavírus-járványról szóló panelbeszélgetésén. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a világ óriási eredményeket ért el a járvány kezelésében, de abban sem volt vita, hogy van még hova fejlődni.

Az idei davosi világgazdasági fórum a világ vezetőinek legnagyobb összejövetele a pandémia kezdete, 2020 eleje óta. Az esemény egyik panelbeszélgetésén az Euronews riportere, Sasha Vakulina moderálásával a koronavírus-járvány aktualitásairól volt szó. A panelben négyen vettek részt: Maria Leptin, az Európai Kutatási Tanács elnöke, Seth Berkley, a GAVI vakcinaszövetség vezérigazgatója, Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója és Michelle Williams, a Harvard Chan School of Public Health dékánja. A fenti videó elindításával megtekinthető egy húszperces összefoglaló a beszélgetésről, alább pedig röviden felsoroljuk a szakértők által érintett legfontosabb témákat.

A járványnak még nincs vége

A résztvevők közül többen is hangsúlyozták, hogy bár a világban egyre elterjedtebb az a narratíva, hogy a koronavírus már nem veszélyes, ez valójában nem így van.

„Az Egyesült Államokban még mindig 526 haláleset történik naponta a COVID miatt. Októberben, novemberben még a négyszázas nagyságrendben voltunk, úgyhogy azóta az áldozatok száma emelkedett" - mondta Michelle Williams, majd hozzátette:

Remélem, hogy az emberek megértik, hogy a vakcina nemcsak az egyéneket védi meg a fertőzés terjedésétől és a súlyos megbetegedéstől, hanem az egészségügyi rendszereinket is óvja. Azért működik az egészségügyi ellátás most, mert sokkal kevesebb a súlyos eset, mint 2020-ban. És azt is fel kell ismernünk, hogy az egészségügyi rendszereinknek még helyre kell állniuk. Az egészségügyi dolgozóink kiégtek. Sok krónikus beteg állapota rosszabb, mint korábban, és ezért intenzívebb orvosi ellátásra van szükségük.

Oltóanyag van, csak kereslet nincs rá

Ahogy az emberek mindennapjaiból kikopott a járvány, legalábbis a világ nagy részén, egyre kevesebben érzik úgy, hogy védekezni kellene ellene. Pedig a szakértők szerint erre nagy szükség lenne.

„A politikai döntéshozókkal meg kell értetnünk, hogy folyamatosan jönnek az új variánsok. Eddig szerencsénk volt, mert nem volt olyan, amelyik nagyon súlyos betegséget okozott, vagy amelyik képes volt kikerülni a szerzett immunitást. De nincs okunk azt gondolni, hogy ez nem fordulhat elő. Ezért oda kell figyelnünk a megelőzésre, de gondoskodnunk kell arról is, hogy beoltsuk a magas kockázatú embereket, és így megvédjük őket a súlyos betegségtől, a haláltól" - magyarázta Seth Berkley.

Új vakcinagyárak nőnek ki a földből

Az mRNS-technológia óriási sikert hozott a járvány elleni harcban, ennek megfelelően pedig a vakcinaelőállító cégek folyamatosan terjeszkednek. Stéphane Bancel így beszélt a Moderna terveiről:

„Nagyon izgatottak vagyunk amiatt, hogy épül az új gyárunk Kanadában. Ausztráliában szintén épül egy új üzem. Még ebben a negyedévben elindítunk egy gyárat az Egyesült Királyságban, és elkezdjük egy üzem kialakítását Kenyában is. Ezeken kívül még néhány országgal tárgyalunk, mert nagyon szeretném, ha minden kontinensen lenne MRNS-kapacitás. Az MRNS-technológiában az a csodálatos, hogy ugyanabban a létesítményben, ugyanazokkal a gépekkel bármilyen vakcinát elő lehet állítani."

Még mindig sokan bizalmatlanok a tudomány eredményeit illetően

Ott volt nagyobb a probléma, ahol az oltások olyan hatékonyak voltak korábban, hogy a betegségek eltűntek

Seth Berkley ezekkel a szavakkal utalt arra, hogy a fejlett világban rengeteg az oltásszkeptikus. Jó példaként Portugáliát és Bhutánt hozták fel a szakértők. Mindkét országban magas átoltottságot sikerült elérni, méghozzá úgy, hogy nem traktálták az állampolgárokat részletes tudományos magyarázatokkal.

Nem szabad sajnálni a pénzt a vakcinakutatásra

A tudományos kutatások rengeteg pénzbe kerülnek, ezt a szakértők is elismerték, de emellett azt is hangsúlyozták, hogy a világjárványok költsége ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb. Ezért is rendkívül fontos az olyan kutatók munkája, mint például Karikó Katalin, vagy az oxfordi Adrian Hill. Maria Leptin így foglalta össze az előttünk álló feladatokat:

„Sokat tanultunk már, de további ismeretekkel is gyarapítanunk kell a tudásunkat, ahogy azt a kollégáim is mondták. Az üzenetem az, hogy ne korlátozzuk a finanszírozást az alaptudományokra. Soha nem lehet tudni, mire lesz szükségünk a következő járvány kitörésekor."