Pillanatokkal a saját elhamvasztása előtt tért magához ez a nő
Hátborzongató pillanatokat élt át egy halottnak hitt indiai nő, aki pillanatokkal azelőtt ébredt fel, hogy elhamvasztották volna.
Az indiai Berhampurból származó, 52 éves Bujji Aamma február 1-jén súlyosan megégett egy otthonában ért lakástűz során. Súlyos égési sérüléseket az otthonában. A fél testét borító sérülések miatt kórházba szállították, ahol már nagyon rossz állapotban volt. A családnak nem volt elég pénze rá, hogy kórházban fekve lábadozhasson tovább, így hazavitték. Néhány nappal később az asszony nem nyitotta ki a szemét, nem ragált semmire, így azt hitték, meghalt. A férje halottaskocsit fogadott, megszervezte a végső útját, és elindultak a kocsival a hamvasztóba. A kocsit kísérő rokonok azonban megdöbenve látták, hogy a halottnak hitt asszony kinyitja a szemét, és lélegzik. Épp időben, még a hamvasztás megkezdése előtt tért magához.
Ugyanabban a halottaskocsiban vitték haza
A hihetetlen fordulat után fél órával az asszony újra a halottaskocsin találta magát, ám ezúttal az hazafelé tartott vele, és nem kis örömmel távozott a halottasház területéről. A hírek szerint jobban van, otthonában lábadozik.
Az ehhez hasonló esetek ritkák, de előfordultak már máskor is
- Egy 82 éves nőt például egy New York-i idősek otthonában halottnak nyilvánítottak, majd később a temetkezési vállalat munkatársai megállapították, hogy életben van.
- Egy 66 éves, korán kezdődő demenciában szenvedő nőt pedig egy ápoló nyilvánított halottnak, majd amikor a temetkezési vállalat személyzete kinyitotta a hullazsákot, levegő után kapkodva találták meg.
A látszatos vagy tetszhalál mindig is izgatta az emberek képzeletét
A mindennapi ember sokszor nem lehetett biztos abban, hogy valakit most a halál ragadott el, vagy csak ’mély, hibernált álomba merült’. A bizonytalanságot sokszor hárítással oldották fel. Ennek enyhébbik formája, hogy elfogadták, isten akaratának tekintették a halált, s nem próbálták a holtnak látszót újraéleszteni, reanimálni; a durvábbik: hogy a halott szívébe tőrt szúrtak vagy szúrattak, olykor a haldokló száját betömték vagy állát szorosan felkötötték.
A halál definiálásának problémája egyidős az orvostudománnyal
Az utolsó szívdobbanás? A teljes agyhalál? Az utolsó lélegzetvétel? Bármilyen furcsának tűnik, az orvostársadalom nem képes megegyezni abban, hogy mikortól számít valaki hivatalosan is elhunytnak, ezt pedig orvosolni kell, különben nem mérséklődik majd azon esetek száma, amikor valakit tévesen nyilvánítanak halottnak – írja a Science Alert.
Évszázadokon át a légzés, a keringés, a szív leállását tekintették a halál elsődleges kritériumának. Az első EKG-berendezés 1908-as megjelenése után ismerték fel, hogy a klinikai halált követően is kimutatható a szív elektromos tevékenysége. 1968 után fogalmazódik meg a tökéletes halál definíciója, amely egyenlő az agyhalállal. Az agy elektromos aktivitását az elektroencefalográfia (EEG) mutatja ki. A légzés és a keringés is technikai segítséggel fenntartható, és a szívátültetés is az agyhalál döntő jelentőségét támasztja alá. A szívet is csak az agyhalál beállta után vehetik ki a donorból.
A vita minimán, a tetszhalálon az életjelenségek olyasfajta megszűnését értjük, amely nem jár együtt az anyagcsere-folyamatok megszakadásával, csak minimálisra redukálódnak, és EEG-vel kimutatható a szomatikus ingerképzés, ingervezetés. Ez az állapot újraélesztéssel visszafordítható, és a néhány perces klinikai halálnál hosszabb ideig is eltarthat. Görcsállapotok, agyrázkódás, vérvesztés, áramütés, vízbefúlás idézhetik elő elsősorban (Horányi Ildikó: Id. mű. 18–19.)
A halál jelei
A halál beálltára utalnak az alábbi objektív jelek:
- a mellkasmozgások (légzés) hiánya;
- a pulzus megszűnése: a fő nyaki ütőér felett tapintva, vagy a szív felett hallgatózva a szívhangok teljes hiánya észlelhető;
- ún. isoelektromos EKG-görbe: a szív elektromos és mechanikus tevékenységének hiánya, ilyenkor az elvezetésekben nem látható szívdobbanásra utaló jel (asystolia), hanem egy viszonylag egyenes, isoelektromos vonal látható;
- az agyi elektromos tevékenység hiánya, ami EEG-vel igazolható;
- hullamerevség: fél-egy órával a halál beálltát követően kezd kialakulni az állízületben és a felső végtagon, és 3-4 óra múlva válik teljessé.
Általános jel lehet, de nem tekinthető a halál biztos jelének a mozdulatlanság, a sápadtság, az izomtónus elvesztése és a tág, fénymerev pupilla. További látható jelenségek a hullafoltok és a hullamerevség. A hullafoltok (livores flores) elmosódott határú, szederjes foltok a bőrön, amelyek úgy jönnek létre, hogy a szív megállását követően a vér a gravitáció hatására a holttest legmélyebben fekvő részeiben lévő erekbe süllyed le, majd 3-4 órával a halál után már jól látszanak, ujjnyomásra eltűnnek. Ezek azonban nem értékelhetők a halál biztos jeleként, mert rossz keringés esetében a süllyedéses hullafoltokhoz nagyon hasonló jelenség tapasztalható a haldoklókon is.
A vizsgálatokat (pulzus, szívhangok, légzőmozgás keresése) 5-10 perc elteltével ajánlott megismételni, mivel a keringés és a légzés ismételt teljes hiánya esetén a visszafordíthatatlan halál ennyi idő alatt biztosan bekövetkezik.
A halál megállapítása arra feljogosított személy (orvos vagy mentőtiszt) feladata.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Jelek a halál előtti órákban: ilyen foltok jelennek meg a lábon és a kézen
