Nem veszélytelen az erdő húsa! Tényleg véd a mérgek ellen, ha így pucoljuk meg?
Fontos szabályok, tények, amit tudni életmentő lehet, ha vadon termő gombákról van szó.
A természetjárók kirándulásaik, túráik során szinte egész évben, főleg tavasszal és ősszel gyakran találkoznak az erdőkben a vadon termő gombákkal, és gyűjtik azokat. A lakosság jelentős része táplálkozása változatosabbá tételére szedi a kalapos gombát. Összetételük alapján értékes élelmiszernek is tekinthetjük azokat, de nehéz emészthetőségük miatt önállóan nem juthatnak jelentős szerephez táplálkozásunkban.
Ezek a természetben előforduló, sokak által az „erdő húsának” nevezett élelmiszerek azonban nem veszélytelenek. A hozzá nem értés esetén súlyos, esetenként halálos mérgezéseket okozhatnak. Nincsenek olyan általános megkülönböztető jelek, melyek alapján biztonsággal föl lehetne ismerni, hogy melyik gomba mérgező, és melyik nem az, csak a biztos fajismeret alapján dönthető el.
Ne higgyünk a babonákban, ezek egyes gombafajokra igazak, de a többségre nem! Téves az a felfogás, hogy forrázással, a kalapbőr lehúzásával a gombát méregteleníteni tudjuk (pl.: a gyilkos galóca a kalapbőr lehúzása és forrázása után is megtartja a méreganyagát). A „csigarágott”,” kukacos” gomba is lehet mérgező. Más, rossz hiedelem az is, hogy csak az a gomba mérgező, melynek húsa vágáskor elszíneződik (pl.: a gyilkos galóca húsa fehér marad).
Elterjedt babona, hogy a mérgező gombák felismerhetők, mert csípősek, rossz szagúak, vagy feltűnő élénk színűek. Akadnak ugyan gombacsoportok (pl.: a galamb- és a tejelőgombák) ahol beválik az a módszer, hogy a jó ízőek fogyaszthatók, a csípősek megárthatnak. De ez a megfigyelés a többi gombacsoportra már nem érvényes. Sem a gyilkos galóca, sem a többi veszélyes mérgező gomba nem csípős, nem rossz szagú, nem élénk színű, sőt gyakran jó ízű, bizalmat keltő.
Egyes vidékeken, ahol a lakosság csak vargányát gyűjt, az a téveszme alakult ki, hogy a mérgező gombák színt váltanak, megkékülnek. Ez a jel csak néhány tinóru gombára érvényes, mert három mérgező tinóru (farkastinóru, sátántinóru és kissé a kesernyés tinóru) valóban kékül. Kékül azonban sok jó, ehető tinóru is. Van olyan babona is, amely szerint a gombát ki kell próbálni, és ha a kutya vagy macska nem betegszik meg, el lehet fogyasztani. Ez nemcsak azért veszedelmes, mert házi kedvenceink másképpen reagálhatnak a mérgező gombákra, mint az ember, hanem főleg azért, mert a halálosan veszélyes gyilkos galóca és a hasonló hatású gombák többnyire csak másnapra betegítik meg az állatot, közben az emberek már elfogyasztották a gombát.
A gombákban igen sok a víz (90 %-ig), ennek megfelelően szárazanyag tartalmuk átlagosan 10 %. A fiatal gombában valamivel több a szárazanyag és kevesebb a víz, mint az idősebb gombában. Szárazanyag-tartalmuk 35-60 %-a fehérje, kb. 20 % szénhidrát, 2-20% zsírnemű és 4-12 % ásványi, szervetlen anyag.
A magas víz-, fehérje és zsírtartalmuknál fogva igen könnyen bomlanak, rothadásnak indulnak. Fehérjéinek aminosav összetétele hasonlatos az állati fehérjékhez. Az ásványi anyagok főleg a kalap bőrében találhatók, nagyobb mennyiségben káliumot és foszfort tartalmaznak. A gombákban általában magas a D-vitamin tartalom.
Kalóriaértékük nem nagy, kilogrammonként csak kb. 150-500 kalória, fajtól függően, de van egy nagy hátrányuk, az, hogy rendkívül nehezen emészthetőek, emészthetőségük növelhető a felaprításukkal, és az alapos megrágással. Az íz, illat és aromaanyagok a nyálkahártya izgatásával vérbőséget okoznak, gyorsítják az anyagcserét, fokozzák az emésztőnedvek kiválasztását, és elősegítik a velük együtt fogyasztott többi étel tápanyagainak hasznosulását. Már az étkezésre szánt vadon termő kalapos gombák gyűjtése során megkezdődnek a gombafogyasztás veszélyei. A megbetegedések megelőzése érdekében fontos ismerni és betartani néhány alapvető gyűjtési, vásárlási és fogyasztási szabályt.
A gombagyűjtés alapvető szabályai
Az első számú betartandó szabály, hogy az étkezésre szánt, vadon termő kalapos gombákat minden esetben mutassuk be gombaszakértőnek! A gombagyűjtéshez mindig kosarat vagy papírzacskót, de sohasem műanyag dobozt vagy nylonzacskót használjunk, utóbbiban ugyanis befüllednek, ezáltal könnyen romlanak, továbbá összetörhetnek, és felismerhetetlenné válhatnak az étkezésre szánt gyűjtött gombák Gyűjtéskor, csak a fiatal, egészséges gombákat szedjük fel. A tönköt teljes egészében szedjük ki a földből, mert esetleg csak ilyenkor látható jól a bocskor is.
Fontos, hogy az ellenőrzéskor a teljes gombagyűjteményünket, fajokra elkülönítve mutassuk be. Az ismeretlen, vagy az éppen általunk ismert, de mérgező gombákat ne rúgjuk fel, ne tapossuk össze, mivel ezek a gombák az „erdő népéhez” tartoznak, fontos elemei a természetnek. Manapság a gombák is, más élőlényekhez hasonlóan veszélyeztetettek, és bizonyos védelmet érdemelnek. Ezért ajánlatos csak a leggyakoribb ehető fajokat gyűjteni.
Kerüljük a fehér lemezű, galléros, bocskoros gombák gyűjtését, mert ez a gyilkos galóca!- Aki nem vizsgázott gombaszakértő, az soha ne készítsen el saját szedésű, vadon termő gombából úgy ételt, hogy előtte a gombákat nem ellenőriztette.
A gombaszakértői ellenőrzést vegyük komolyan! Csak gombavizsgáló szakellenőr által ellenőrzött, meghatározott gomba véd meg a gombamérgezéstől. Ismerőseinknek is csak bevizsgált gombát ajándékozzunk!
A NÉBIH honlapján megtalálható a nyilvántartott gombaszakellenőrök, valamint a gombaszakellenőrt alkalmazó piacok listája.
Vidéken és a nagyvárosainkban a helyi önkormányzatok gondoskodnak a gombavizsgálat megszervezéséről és működtetéséről. A helyi lakosok megtalálhatják a lakhelyükön működő gombavizsgáló helyeket. Vadon termő gomba piaci vásárlásakor:
- Csak kijelölt, gombaárusításra engedélyezett helyen vásároljunk vadon termő gombát!
- Minden esetben ellenőrizzük, hogy van-e igazolása az árusnak arról, hogy bevizsgálták-e a gombát!
- Csak ép, egészséges, fiatal példányokat vásároljunk meg!
- Házalótól, zugárustól gombát soha ne vásároljunk!
A gombák elkészítési és felhasználási szabályai:
- Az ellenőrzött gombát lehetőleg a gyűjtés napján használjuk is fel, ne tároljuk napokig!
- Ha nincs időnk még aznap elkészíteni, úgy mindig hideg helyen, vagy jól szellőző körülmények között egy rétegben kiterítve tároljuk a gombákat.
- A gombát mindig alaposan tisztítsuk meg, - A könnyebb emészthetőség elősegítése érdekében apró darabokra vágjuk fel a gombát minden gombás ételhez!
- Egyes gombáknál a tönk fogyasztása nem ajánlott, mivel nem emészthető (pl.: szegfő gomba, őzláb gomba).
- Egyszerre nagy mennyiségő, ehető gomba fogyasztása is okozhat megbetegedést.
- Érzékeny gyomrú embereknek, időseknek, betegeknek, kisgyermekeknek (6 éves kor alatt) nem javasolt gombás étel fogyasztása.
Mindig fogadjuk meg a gombaszakértő tanácsait a gombák helyes felhasználásával kapcsolatban is! Alaposan süssük, főzzük meg azokat! VPRk olyan gombafajok, melyekben a méreganyagok csak megfelelő idejű főzés után bomlanak fel, legalább 20 perc főzés szükséges a biztonságos elkészítésükhöz (pl.: gyűrűs tuskógomba, piruló galóca). Néhány gomba alkohol egyidejű fogyasztásával okoz tüneteket (pl.: ráncos-, kerti tintagomba, változékony tinóru, illatos pereszke).
- Az elkészített gombás ételt még hűtőszekrényben se tároljuk másnapig, vagy tovább!
- Az ehető gombákban lévő fehérjék, aromaanyagok is okozhatnak allergiás, gyomor-, béltüneteket egyes személyeknél (pl.: szürke tölcsér gomba fogyasztása). Az ilyen gombafajt javasolt keverten fogyasztani más ehető gombákkal.
- A gombás ételek a könnyen romló ételek közé tartoznak. Magas víz és fehérjetartalmuk miatt bennük a baktériumok könnyen és gyorsan elszaporodnak, ezért könnyen okozhatnak ételmérgezést.
- Egyre inkább elterjed a nyers gomba és az elkészített gombás étel házilagos fagyasztása, a háztartásokban lévő fagyasztók megjelenésével. Ilyenkor különös gondot kell fordítani az általános konyhahigiénés szabályok betartására, hogy elkerüljük a helytelen tárolásból eredő ételmérgezéseket.
Külön említést kell tenni arról, hogy komoly veszélyt jelentenek a felügyelet nélkül hagyott kisgyermekekre az óvoda udvarán vagy otthon a kertben megjelenő gombák, amit a kisgyermekek gyakran leszednek, és nyersen elfogyasztanak. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy ezeket a talált gombákat ne egyék meg. Fontos, hogy az érintett intézmények üzemeltetői is odafigyeljenek, és gondoskodjanak az esetlegesen megjelenő gombák összeszedéséről, a termőhelyek megszüntetéséről.
Teendőink a feltételezett gombamérgezések esetén
A gombamérgezések szinte kizárólag saját szedésű vagy ajándékba kapott, illetve házalótól vásárolt, saját háztartásban vadon termő gombából elıállított gombaételek fogyasztását követıen jönnek létre. A gombákban található mérgező anyagok kémiai összetételükben és a különböző szervekre gyakorolt hatásukban igen eltérőek.
Melyek a mérgezés tünetei?
Ha a vadon termő gomba fogyasztása után bármilyen tünet (rosszullét, izzadás, hányinger, hányás, hasmenés, szédülés, idegrendszeri tünetek) jelentkezik, haladéktalanul forduljunk orvoshoz, hívjunk orvost vagy mentőt! Fontos tudni, hogy a legkésőbb éppen a gyilkos galóca mérgezés tünetei jelentkeznek, és akkor már gyakorlatilag alig lehet segíteni! Gyilkos galócánál a mérgezési tünetek a gomba elfogyasztását követő 8-24 óra elteltével mutatkoznak. Az első stádiumban hasi görcsök, csillapíthatatlan hányás, hasmenés jelentkezik. A jelentős só- és folyadékvesztés kiszáradást okoz. Amennyiben a mérgezett ezt a fázist túlélte, akkor 1-2 napos átmeneti jóllét után már a májártalom jelei mutatkoznak. Sárgaság, májtáji fájdalom alakul ki, majd májelégtelenség, vese- és szívszövődmények okozzák a beteg halálát. Ritka, szerencsés esetben fordul elő túlélés, de maradandó májkárosodás alakul ki. Más gombák esetén korábban, a fogyasztást követően 15-60 perctől 10-12 óráig jelentkeznek a tünetek, hányás, hasmenés. A hányáson, hasmenésen kívül egyes fajoknál (pl.: párduc galóca, légyölő galóca, susulyka) idegrendszeri és keringési zavarok léphetnek fel (izzadás, verejtékezés, a test kipirulása, szapora pulzus stb.). A maradék nyers gombát, tisztítási hulladékot, ételmaradékot vigyük magunkkal, ez a gombafaj gyors megállapításához nagy segítséget jelent, és így hamarabb lehet elkezdeni a mérgezési típusnak megfelelő orvosi kezelést. Fontos, hogy valamennyi, a gombás ételből fogyasztó személy haladéktalanul forduljon orvoshoz, akár van panasza, akár nincs. Egyes esetekben (kevesebb étel fogyasztása, erősebb szervezet) később jelentkeznek az első tünetek, de az időben orvoshoz fordulással megelőzhetjük a nagyobb bajok kialakulását.
Mit kell tenni az orvos vagy a mentők megérkezéséig?
A gombamérgezett személyt elsősegélyben kell részesíteni, hiszen a gyors, szakszerű beavatkozás bizonyos esetekben életmentő lehet.
- Az első gyanús tüneteknél (kaparó érzés a torokban, émelygés, hányinger, gyomorfájdalmak, szédülés) legelső feladat a beteg hánytatása. Ez általában nem okoz gondot, mert leggyakoribb tünet a hányás. A hányadékból mintát kell venni az orvos vagy a kórház számára.
- Amennyiben nem hány magától a beteg, akkor itassunk vele nagy pohár langyos sós vizet (egy evőkanál só egy pohár vízbe), azután hajoljon előre, dugja az ujját a torkába. A garatingerlésre könnyen fog hányni. Az alapos, megismételtetett hánytatás után adjunk hashajtót, az ismert keserűvizek valamelyikét vagy egy pohár vízben oldott keserűsót. Ebbe mindjárt bele is keverhetjük a méreganyagok lekötésére szolgáló 1-2 evőkanál orvosi szenet is. Amennyiben tabletta formájában van orvosi szén, akkor abból 5-10 tablettát adjunk.
- A mérgezettet fektessük le, és takarjuk be jó melegen. Gyomorfájdalmak vagy bélgörcs esetén tegyünk a hasára meleget.
- Ha a beteg sokat hányt vagy erős hasmenése volt, akkor gondoskodni kell a bőséges folyadékpótlásról (cukros és sós víz vagy tea itatása).
- Eszméletlen beteget nem szabad hánytatni vagy itatni! Úgy kell elhelyezni, hogy nyálát, váladékát ne tudja lenyelni, és a légútjai állandóan szabadon legyenek.
- Gombamérgezés esetén meg kell tudni, hogy a betegen kívül a gombából mennyien fogyasztottak, és az egyenlőre még tünetmentes személyeket is fel kell kutatni, őket is ugyanúgy, mint a beteget, orvoshoz kell juttatni.
- Az elsősegélynyújtónak a helyszínen kell maradnia az orvos vagy a mentő megérkezéséig.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Csiperke gomba a rák ellen? Feltételezett előnyök, objektív hatások és mellékhatások
