Függővé tesz? Ezt az alapélelmiszert a kokainnál is jobban akarják a patkányok
Opiát szerű anyagok a mindennapi életünkben - akár már egy üdítőital megvonása is elvonási tünetekhez vezethet.
Az étel olykor, szó szerint függőséget okozhat. Egyes friss tanulmányok kimutatták, hogy a feldolgozott élelmiszerek folytonos vágya, veszélyesen hasonlít egyes drogok függőségéhez.
Egy kísérletben patkányoknak cukrot és kokaint kínáltak fel. Meglepő módon, a legtöbb patkány, a cukrot választotta a kokain helyett. A szénhidrát iránti vágyuk olyan erős, hogy a cukorfogyasztás miatti kétségbeesésükben odáig mennek, hogy saját maguk okozzák halálukat.
A patkányok nincsenek egyedül ezen az úton. Úgy tűnik, az emberek is csinálnak hasonlót. Azok az emberek, akiken bariátriai műtéten ( testsúlycsökkentő műtét) estek át, néha továbbra is túlzásba viszik a magasan feldolgozott ételeket (a fehér lisztből, cukorból, vajból és hasonlókból készült ételek ) még akkor is, ha ez később hányással vagy hasmenéssel jár.
A legújabb tanulmányok szerint a feldolgozott élelmiszerek napi nassolása átkapcsolja az agy jutalmazási rendszerét . Az ízletes ételek iránti vágy éppúgy felvillanyozza az agyat, mint a kokain utáni vágy, ami arra készteti a kutatókat, hogy megkérdezzék, vajon az olyan termékek, mint a sült krumpli vagy a sütemény, kiválthatnak-e olyan függőséget, mint a kábítószer vagy az alkohol.
A feldolgozott élelmiszerek mérge
A kérdésre azonban még mindig nincs válasz. Továbbra is vita folyik arról, hogy ezek az élelmiszerek valóban függőséget okoznak-e. A feldolgozott élelmiszerek kényszeres viselkedést válthatnak ki, amely megerősíti a több fogyasztás szükségességét, de valóban van hangulatmódosító hatásuk, ami egy másik kritérium a függőség meghatározásához.
Ezekre a kérdésekre a válaszokat bonyolítja az általunk fogyasztott élelmiszerek óriási választéka. Nincs egyetlen opiátszerű anyag, amelyről be lehetne azonosítani, hogy valakit ételfüggővé tesz. Az élelmiszer-függőség melletti érvek azt sugallják, hogy ha a szénhidrátokat és a zsírokat természetellenesen nagy adagokban keverik össze, akkor ez egy gyors tápanyag-ellátó rendszert hoz létre, amely az agy jutalmazó rendszerére olyan fiziológiai hatásokat eredményez, amelyek hasonlítanak a kokain vagy a nikotin által termelt hatásokhoz.
2022-es metaanalízis azt mutatja, hogy a felnőttek 20 százaléka ételfüggő. Az ebbe a csoportba tartozó emberek mindent megtesznek, hogy megszerezzék kedvenc ételeiket, és gyakran esznek olyan mértékben, hogy fizikailag rosszul érzik magukat. Elvonást tapasztalnak, nem hagynak fel bizonyos ételek fogyasztásával, és folytatják fogyasztási szokásaikat annak ellenére, hogy olyan káros következményekkel járnak, mint a napi rutinjuk és a társasági tevékenységeik megzavarása.
Az élelmiszer-függőség meghatározása elválasztható az elhízástól. Meglepő módon sok ember, aki kipipálja az ételfüggőség miatti négyzeteket, megtartja tipikus súlyát. Alexandra DiFeliceantonio , a Virginia Tech Carilion Fralin Orvosbiológiai Kutatóintézetének idegtudósa szerint az ételfüggőség a falási zavar legközelebbi rokona. Mindkettő azt okozza, hogy az emberek nem tudják ellenőrizni az élelmiszer-fogyasztás módját, de a szerhasználati zavar meghatározása magában foglalja a sóvárgást, az elvonási tüneteket és a negatív következmények ellenére történő folyamatos fogyasztást is.
Ugyanazok az agyi lámpák gyulladnak fel
Egy 2023-as tanulmányban DiFeliceantonio és munkatársai véletlenszerűen 82 embert jelöltek ki arra, hogy nyolc héten keresztül nassoljanak magas zsírtartalmú, magas cukortartalmú vagy alacsony cukortartalmú, alacsony zsírtartalmú joghurtokat. A tudósok nemcsak azt fedezték fel, hogy az első csoportban az egészségesebb joghurtok iránti preferencia csökkent a kísérlet után, hanem az agyi aktiválási mintáik is megváltoztak.
A cukrosabb ételek fokozott reakciót váltottak ki a jutalomkörükben, beleértve a striatumot is. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan módon eltérítik az agyat, ahogyan azt a kábítószer-függőségnél látni. A kábítószer-függőség egyik jellemzője a dopamin felszabadulása az agy jutalomterületein.
A súlycsökkentő gyógyszerekkel kapcsolatos kutatások további bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a túlevés és a kábítószer-használat közös agyi folyamatokban lehetnek. Sőt, mind az illegális drogok, mind a feldolgozott élelmiszerek vágyat válthatnak ki az agy ugyanazon jutalomterületein – amint azt egy 2023-as funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) is kimutatta.
Amikor a kutatók kokainról készült képeket mutattak kábítószer-függőknek, vagy fánkról készült fényképeket egészséges embereknek, mindkét csoportban ugyanazok az agyi régiók világítottak fel – a ventrális striatumtól és az amygdalától a kisagyig. És minél erősebb volt az önkéntesek bejelentett sóvárgása, annál intenzívebb volt az idegi válaszuk is.
Úgy tűnik, az elvonási tünetek, a függőség másik klasszikus jellemzője az ultrafeldolgozott élelmiszerek kapcsán is jelen vannak. Bár nem valószínű, hogy bárki is öngyilkosságra készülne a sütik elhagyása miatt, a szülők, akik megpróbálják korlátozni gyermekeik cukorral édesített italok fogyasztását, olyan tünetekről számoltak be , mint a fejfájás, ingerlékenység és szociális visszahúzódás. Hasonlóképpen, azok a serdülők, akiknek három napig tartózkodniuk kell a nagy mennyiségű üdítőital fogyasztásuktól, csökkent motivációról és koncentrációs képességről panaszkodtak – valamint fokozott fejfájásról.
Olvasta már?
- A kényszeres vásárlás mikortól számít függőségnek?
- Meddig bírja a máj az alkoholt? Ilyen fokozatokkal jár az alkoholos májkárosodás
- A kényszeres vásárlás mikortól számít függőségnek?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
